2010. május 28., péntek

Patrizia szicíliai csirkéje

Palaia mellett, egy kacsakaringós hegyi út leágazásában lakik Patrizia, aki vacsorára várt minket. Gyönyörű házukban főzőiskolát nyitottak és 3-4-5 napos kurzusokat tartanak. A birtok gyönyörű, olívafákkal szegélyezett út vezet a vendégparkolóig. A kertben ciprusok és hatalmas ősfák állnak, van bio konyhakert meg tyúkok, akiket télen sajnos csúnyán megtizedeltek a rókák. Olyan a hely, mintha egy mesébe csöppentünk volna, rejtve mindenkitől, itt-ott kilátni a környező lankákra és Palaia középkori házaira. Sajnos esős, hűvös idő volt, így fotózni nem tudtunk, sőt a kertbe sem igazán mentünk ki, a házigazdák kötőszóként csak ezt hajtogatták: "Mamma mia, che freddo!" . Egyetértettünk.
A napsütéses képeket Patriziától kölcsönöztem.

A ház két részre van osztva, a zöld kerítés a választóvonal. A baloldali részben kapott helyet a főzőiskola és az apartmanok, a jobb oldalon laknak ők, meg a 3+1 vendégkutya.
A vacsorát közösen főztük, eredetileg arra számítottam, hogy valami jó kis toszkán specialitással vár majd minket, ehelyett "Pollo alla siciliana", azaz szicíliai csirke készült, de nem bánom, mert nagyon finom, biztos, hogy sokat fogom majd készíteni.
Hozzávalók:
Hát, pontos mértékegységeket nem tudok mondani, a tipikus "Adja magát" porciózás alapján készült az étel :-)
Csirkecomb, alsó/felső vegyesen 6 személyre 10-12 db, bőr nélkül
Lilahagyma gazdagon, legalább 5 nagy fej
Szárított paradicsom 4-5 darab
Mazsola, 1 marék
Fenyőmag, 1 marék
Szárított olívabogyó, 1 marék
Fokhagyma, 1 nagy gerezd héjastul, bevagdosva
Friss rozmaring, kakukkfű, 1-1 csomó, amennyi a képen van
Babérlevél, 3 db
1 citrom héja, késsel vékonyan lehámozva
Száraz fehér bor, kb. 1 dl, a mi esetünkben Prosecco került bele, mivel azt bontott a házigazda, hogy könnyebben menjen a főzés :-)
Só, bors
Extraszűz olívaolaj (természetesen saját termesztésűt használnak)

1. A lilahagymákat megpucoltuk, és nagyobb darabokra vagdostuk, egy hagymát kb 6 darabra. Fontos, hogy ne vágjuk apróra, mert lényeg, hogy majd rá lehessen harapni a nagyobb darabokra! Amikor K-nak, aki több évet élt Szicíliában, elmeséltem, hogy mit ettünk, egyből azt kérdezte: "Akkor tele volt jó sok hagymával, igaz?"
2. A hagymát, fokhagymát és a zöldfűszereket a serpenyőben forró olivaolajon megfuttattuk, majd a csirkéket is beledobáltuk és egyik oldalukon jól lepirítottuk, amíg kellően gőzölgött és illatozott.
3. Megfordítottuk a csirkéket, sóztuk, borsoztuk és hozzáadtuk a szárított paradicsomot, fenyőmagot, mazsolát, citromhéjat és meglocsoltuk a Prosecco-val.
4. Pár percig még nagy lángon pirítottuk, aztán lefedtük és alacsonyabb lángon kb. 8-10 percig pároltuk. Utána Pat lekapcsolta a gázt és hagyta a gőzben készre puhulni a húst.
Köretként sütőben sült zöldfűszeres újburgonyát és salátát ettünk, amiben friss spenót, gorgonzola és törökmogyoró volt, mézes balzsamecettel meglocsolva.

A desszertről nem készült fotó, friss eper volt vanília fagylalttal.

2010. május 22., szombat

Dario, a toszkánai "hentes-celeb"

Panzano egy bájos középkori városka a Chianti régióban, Firenze és Siena között. Egyik híressége Dario Cecchini, a hentes, aki az egyik központhoz közeli mellékutcában nem csak a hentesüzletét üzemelteti, hanem éttermeket is, három koncepció alapján. Egy valami azonban mindegyikben közös: a HÚS. Amikor beléptünk a hentesüzletbe ez a látvány fogadott: Dario, egy borospohártoronnyal a kezében sürgölődik a vásárlók között, mindenkinek önt egy pohárkával, kollégai pedig a ház specialitásait kóstoltatják.
- Olívaolajas vagy fűszeres zsíros kenyér falatkák. Ezt a fűszeres zsírt olaszul Burro del Chianti-nak hívják és rozmaringgal, fokhagymával, sóval, borssal és egy csöppnyi ecettel ízesítik. A fenti kép bal felső sarkában a malacfej is abból van formázva.
- Házi szalámi- La finocchiona narancsos olívabogyóval. Ezt a szalámit a legendák szerint régebben is a borkóstoláshoz szokták kínálni, édesköménymaggal van ízesítve, így az enyhén ánizsos íze megtréfálhatja az embert, a bort esetleg finomabbnak ítélheti, mint amilyen valójában, azaz a szó eredeti jelentése szerint egy picit "átvágták, megtréfálták" az illetőt.
- Zöldfűszeres, fokhagymás húsfalatkák-Arista- Egyben sült disznóhús, nekem a rozmaring dominált benne, de a leírás alapján kakukkfű és édesköményvirág is van a fűszerkeverékben. Mindezért a kóstolóért nem kell fizetni, csak kedvcsináló a ház ízeihez.
A pult tele van fantasztikus pácolt húsokkal, előre elkészített grillnyársakkal, de természetesen kapható natúr marha és sertéshús is. Az étlap szerint minden hús gondosan válogatva, Spanyolországból érkezik.
Az útikönyvemben (Lonely Planet sorozat, Tuscany&Umbria - ajánlom mindenkinek!) már előtte olvastam, hogy a hentesüzlet felett lévő Mac Dario nevű étteremről Jack Nicholson azt mondta, itt ette a világ legfinomabb hamburgerét. A fenti kóstolók után azt sejtettük, valószínűleg nem állhat messze az igazságtól és mivel pont ebédidő tájékán jártunk, kipróbáltuk. Mivel az üzletben semmi jelzés nem volt, hogy merre van az étterem, kérdésemre Dario kiugrott a pult mögül, betessékelt minket az üzlet hátsó, előkészítő helyiségébe (mit szólna ehhez az ÁNTSZ???) és egy teátrális mozdulattal kinyitotta a lecsempézett tolóajtót, majd feljutottunk az emeletre. V szerint varázsolt és ebéd után vissza kellett jönnünk megnézni, hogy hogy működik a "varázsajtó" :-) A Mac Dario-ban és a másik két étteremben is hosszú, közös asztaloknál eszik együtt minden vendég, érkezési sorrendben ülnek egymás mellett, nagyon hangulatos! Összesen kétféle ételből választhattunk. A gyerekek a Mac Dario-t választották, ebben egy kb. 25 dekagrammos húspogácsa, zsályás-fokhagymás sültburgonya, rengeteg friss zöldség, többféle háziszósz egy tál kenyér és víz is benne foglaltatik. Az étel ára 10 euro, ez az egy adag kettőjüknek bőven elég volt, a zöldségekből és a krumpliból még nekünk is jutott. Sajnos a húst és krumplit elfelejtettük fotózni, annyira ettünk :-) Mi a Welcome menüt választottuk, pincérünk javaslatára szintén egyet rendeltünk kettőnknek. Ebben négyféle húsízelítő, zöldségek, kenyér és víz szerepel. A négyféle hús (a fotón a bal felső képről jobbra indulva):
- Chianti tuna - nem, nem tonhal, sertéshús, omlósra elkészítve, szálaira esik szét, hmmm....
- Chianti sushi - nyers, nagyon apróra vágott fűszeres marhahús
- Sertésvagdalt kaliforniai paprika szósszal
- A már fent említett zöldfűszeres Arista Mindegyik nagyon finom és különleges volt, bár a tatár talán lehetett volna kicsit intenzívebb fűszerezésű. Egy adaggal konkrétan degeszre ettük magunkat ketten. A menü ára 20 euro. Egy pohár vörösbor 2 euro. Az étlapon (én ilyet még sehol sem láttam..) ez áll: választhatja a mi borunkat, de ha saját borát szeretné hozni és elfogyasztani nálunk, semmi akadálya, nem számolunk fel érte felárat.
Dario másik két étterme, az Officina della Bistecca, és a Solociccia. Az előbbi hódolat a világhíres Bistecca alla Fiorentina-nak. Itt esténként faszénen sütik a húsokat, a menü ára 50 euro, mely a bort is tartalmazza. A Solociccia-ban (jelentése: csak hús) egy két órás vacsora keretében a hatféle húsból álló menüt ehetjük végig 30 euróért, melyben szezonális zöldségek, olívaolajos fehérbab, focaccia, kenyér, desszert, kávé és 2,5 dl bor van benne. Ne hagyjátok ki, ha arra jártok!

2010. május 19., szerda

Toszkána esőben és borúsan is csodálatos

Az elmúlt 8 napban Toszkána és Cinque Terre csodás tájain barangoltunk. Sajnos az idő ott sem volt sokkal barátságosabb, mint errefelé, így az előre gondosan megtervezett útiterv néha módosult és a "Napsütötte Toszkána" fotók sem készülhettek el.
Ennek ellenére az út gyönyörű volt és már azon gondolkozom mikor menjünk vissza, amikor biztosan sütni fog a nap.
Rengeteg gasztronómiai élményben volt részünk: jártunk több borászatban és főzőiskolában, ücsörögtünk éttermekben, kávézókban (ez utóbbiakban a gyerekek szerint egy picit túl sokat is... bár ha az adott helyen fagyit is lehetett kapni, rögtön nem elégedetlenkedtek tovább).
Az első napunkat rögtön egy Toszkána északi régiójában, a Luccát körülvevő hegyekben fekvő borászatban kezdtük, ahol az újonnan épített üzemrész hivatalos megnyitóünnepsége zajlott. Épp a polgármester zárószavaira érkeztünk, majd a San Gennaro-i fúvószenekar játéka következett.
Innen vált igazán izgalmassá a történet, megnyitották az épületet és bent borkóstolóval egybekötött állófogadás várta a vendégeket. Az asztalok roskadásig voltak pakolva füstölt sonkákkal, toszkán szalámi specialitásokkal, mortadellával. A sajtos oldalon Parmiggiano Reggiano, többféle pecorino és gorgonzola sajtból lehetett választani. Illetve "kötelezően" végigkóstolni, mert a pincérek nem sajnálták a vendégektől a jó falatokat. Én ennyi finom sajtot egyszerre még sosem ettem.
Aztán még ott voltak a főszereplők is, a borok: kétféle vöröset kínáltak, a kedvencünk az I Pampini lett, egy igazi Supertuscan, mely kétféle szőlőből készül, Sangiovese (ez a dominánsabb) és egy észak-olasz Teroldego nevű fajtából. Utóbb kiderült, az egész utazás egyik legjobb vörösborát ittuk rögtön és nagyon sajnáltuk, hogy nem vettünk belőle (az ára egyébként 19 euro körül volt, ha jól emlékszem). Nekem a Vermentino nevű fehérbor is nagyon ízlett, gyönyörű aranysárga színű, friss, citrusos, egyszóval: finom :-)


Ahogy a legtöbb nagy borászathoz, ehhez a birtokhoz is tartozik több épület, mely a turizmust szolgálja. A villaépület valamikor a XVII. század végén épült, amikor a Luccában élő gazdag felsőosztály elkezdett a városközeli hegyekben birtokokat vásárolni és borászattal kezdtek foglalkozni.Folyt. köv.

2010. május 6., csütörtök

Epres sajtkrémes kosárka

Édes, hatalmas, gyönyörű piros és ez már magyar eper! Mivel még nem "kilószámra" veszem, inkább egy ilyen epres kosárkát készítettem belőle. Nagyon finom és egyszerű. Ha lett volna itthon fehér csokoládé, azt is olvasztottam volna a krémbe, attól picit krémesebb és elegánsabb lenne. Ez viszont citromos és könnyű, vendégváráshoz, délutáni nassoláshoz is remek.

Hozzávalók kb. 12 darabhoz:
1 adag édes omlós tészta
25 dkg zsíros krémsajt (nekem mascarpone volt itthon)
3 tk. porcukor (vagy ízlés szerint)
fél citrom leve
6-8 db eper felszeletelve

A tésztát a recept szerint elkészítem, majd pici hullámos sütőformákban kisütöm.
Amíg sül, a krém hozzávalóit összekeverem, az epret megmosom felszeletelem.
Ha kihűltek a kosárkák, megtöltöm a krémmel, tetejére epret teszek és fogyasztásig hűtőben tartom.
Ha van kéznél, mentalevéllel lehet díszíteni.

2010. május 3., hétfő

A legcsokisabb csokitorta

Közös szülinapi bulit tartottunk a hétvégén a gyerekeknek, 9 éves fiúk és 6 éves lányok jöttek, jóóóó sokan. Hagyományosan így szervezzük a szülinapokat már három éve, igaz, hogy Zs januárban született, de mindig kivárjuk a tavaszt és a kertben rendezünk mulatságot. Van néhány visszatérő szülő is, akik mindig lelkesen várják milyen falatkák és torták lesznek, Sz meg is kérdezte a múlt héten: "Ugye, idén is sütsz olyan csokitortát???"
Persze, hogy sütöttem, enélkül V el sem tudná képzelni a szülinapját. Nagyon finom és nagyon-nagyon csokis, a mázzal együtt negyven dekagramm (!!!) csokit kell beleolvasztani. Az alapreceptet a Good Food-ról vettem még kb. két éve, de ebben annyira soknak találtam a cukor mennyiséget, hogy azon csökkentettem és kávét sem rakok bele, ha gyerekeknek készül, mert azt van, aki nem szereti. A formával, díszítéssel alkalomtól függően lehet játszani, mivel most V 6. szülinapja van, így szívecske formában sütöttem és Jelly Belly cukorral díszítettem.
Zs kérésére szedres túrótorta készült, sajnos a nagy forgatagban erről nem tudtunk normális fotót csinálni, pedig ez is megérne egy postot!
Hozzávalók a tortához:
20 dkg jó minőségű csokoládé (min 60%)
20 dkg vaj
18 dkg liszt
1 csomag sütőpor
30 dkg nádcukor
3 dkg kakaó
3 tojás
5 ek. tejszín
25 dkg mascarpone
porcukor
A csokimázhoz:
20 dkg csokoládé (min. 60%)
2 dl tejszín
Színes cukorkák
1. A sütőt előmelegítem 160 fokra, a tortaforma alját kibélelem sütőpapírral.
2. Vízgőz fölött megolvasztom a csokoládét a vajjal.
3. A száraz hozzávalókat egy tálban összekeverem, majd a tojást kissé felverem a tejszínnel.
4. Összekeverem a lisztes keveréket a tojással és hozzáadom az olvasztott csokit is. Eléggé folyós, de sűrű massza lesz belőle.
5. A tortaformába öntöm és betolom a sütőbe legalább egy órára, tűpróbáig sütöm. Ha megsült, a formában hagyom kihűlni.
6. Amíg hűl, felolvasztom a másik 20 dkg csokoládét és körülbelül 5 dekagrammnyit a mascarponéhoz keverek, vagy annyit, amíg finom, kesernyés csokoládé ízű nem lesz a krém. Túl sokat nem ér kóstolgatni, mert kevés lesz a töltelék!!!! Ha nem elég édes kis porcukrot keverek hozzá. A maradék olvasztott csokoládéba beleöntöm a tejszínt és egyenletesre keverem, ez lesz a máz a tortára.
7. Ha kihűlt a torta, keresztben félbevágom és megtöltöm a mascarpone krémmel.
8. A tetejét bevonom a csokimázzal, hagyom, hogy a szélén lecsurogjon és a cukorkákkal díszítem.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails