2010. november 29., hétfő

Adventi vásár, hó és forralt bor

Szombaton ismét adventi vásárt szerveztünk barátainknak és ismerőseinknek, ezúttal nem Szoninál, hanem nálunk. Reggelre a hó is megérkezett, így a karácsonyi hangulat is tökéletesen adott volt.

Szona kamrájából különleges lekvárok (kedvencem a citromos gyömbéres körte, isteni ahogy az ember ráharap a citromhéjra!), karácsonyi díszek, párnák, táskák, adventi koszorúk kerültek az asztalokra.


Eljött hozzánk a Boook Kiadó is legújabb Segal és Bereznay szakácskönyveivel (Juci, köszi az egész napi segítséget!!!).


Csatlakoztak hozzánk ékszerkészítő és egyedi csomagolópapírt kínáló barátaink is, nagyon jó kis csapat kerekedett.


Én továbbra is a gasztrovonalat erősítem a chutney választékkal. Mivel idén már tudatosabban készültem a vásárra, mint tavaly, végigfőztem a nyarat és az őszt az épp aktuális zöldségekkel és gyümölcsökkel és ez volt a kínálatom:
Gyümölcsalapú: eper, sárgabarack, meggy, alma és körte chutney.
Zöldséges vonalon: citromos kardamomos sárgarépalekvár, narancsos cékla és paradicsomos zöldség chutney és az örök slágertermék, az édes chili lekvár.



Nagyon köszönjük mindenkinek aki eljött, mi nagyon jól éreztük magunkat, reméljük Ti is!



Úton Köveskálra, valahol Székesfehérvárnál...

December 12-én a WAMP Gasztro szekciójában az axi's chutney-k bemutatkoznak a szélesebb közönségnek is, aki kedvet kapott, hogy megkóstolja, szeretettel várom.
Gyertek, nagyon izgalmas és színes lesz a gasztrotermékek palettája!

A fotókért köszönet Jucinak és Z-nek!

2010. november 25., csütörtök

Fekete-erdő kehely

Nemrég ajándékba kaptam egy csodaszép, nyolc kötetből álló könyvsorozatot, aminek a címe: Csokoládés édességek kiskönyvtára. Még ki sem nyitja az ember, de a díszdobozba csomagolt - barátnőim szerint valami jó kis DVD sorozatnak látszó - könyvek nagyon ígéretesek. Hát még ha kinyitjuk!
Múlt hétvégén újra nagyobb családi összejövetelre készültünk, így végre elérkezett az idő, hogy ne csak lapozgassuk a könyvecskéket, miközben egyre többször hangzik el a "jujj ez is milyen finom lehet" felkiáltás, hanem ki is próbáljunk belőle egy receptet. A gyerekekre bíztam a választást, hogy mit készítsünk a nagymamának. Nem ment simán, mert két különböző desszertet néztek ki, így végül mégiscsak én döntöttem, de ígéretet tettem, hogy nagyon hamar elkészül majd a másik is.
Ennek a desszertnek az elkészítése nagyon egyszerű, simán bevonhatjuk a gyerekeket is, élvezni fogják. Itt-ott változtattam az alaprecepten, ezt lent külön jelzem majd.


Fekete-erdő kehely

Hozzávalók 6 személyre
A kakaós piskótához:
  • 3 tojás szétválaszta
  • 30 g porcukor
  • 25 g liszt
  • 1/2 zacskó sütőpor
  • 40 g őrölt mandula
  • 50 g kakaó
  • 50 g puha vaj

  • 250 g meggy és szeder (a recept csak meggyet ír)
  • 400 ml habtejszín felverve
  • 250 g mascarpone (az eredeti receptben ez nincs benne)
  • porcukor (mennyisége ízlés szerint)
  • 50 g 60 %-os csokoládé a díszítéshez
  • savanykás meggy- vagy málnalekvár (ez sem volt a receptben, helyette cukorszirup volt)

Elkészítés:
  1. A piskótához a tojások sárgáját habosra keverem a porcukorral, hozzáadom a sütőporral elkevert lisztet, a mandulát, a kakaót és a vajat. Jó sűrű, nehezen keverhető tészta lesz.
  2. A tojásfehérjét kemény habbá verem és óvatosan, több adagban hozzákeverem a kakaós tésztához.
  3. 180 fokos sütőben, egy kb 20x30 cm-es, sütőpapírral bélelt tálban 20 perc alatt készre sütöm. Kihűtöm. Ha kihűlt, sütikiszúróval akkora korongokat szúrok ki a tésztából, ami majd belefér az üvegpohárba.
  4. A hideg tejszínt kissé felverem, ízlés szerint hozzáadok porcukrot és kemény habbá verem. Ha kész, összekeverem a mascarponéval.
  5. Tálalás előtt összeállítom a kelyheket: alulra kerül egy piskótakorong, ezt megkenem vékonyan lekvárral, ráhalmozok egy sor gyümölcsöt, erre kanalazom a mascarpone krémet.
  6. A tetejére egy szép szem szeder és a csokoládéforgács kerüljön.

2010. november 16., kedd

Kardamomos citromos sárgarépalekvár

Első hallásra a legtöbben felhúzzák a szemöldöküket amikor meghallják a nevét. Aztán amikor megkóstolják, (csak óvatosan, keveset egy teáskanál csücskéről) eloszlanak az előítéletek és következhet egy második púpos kiskanálnyi kóstoló. Engem a látványa legalább annyira feldob, mint az íze. Mostanában, ahogy a lapos, de annál melengetőbb novemberi napsütés bekúszik a konyhába, mindig jókedvre derít, ha ránézek a vidám narancssárga-fekete pöttyös üvegekre.


Tavaly ilyenkor készítettem először ezt a lekvárt, karácsonyi ajándékként, kísérletképpen, vajon ki mit szól hozzá. Elsőre talán tényleg nem szokványos a sárgarépa ilyen jellegű elkészítése, de a kardamom és a citrom igazán különleges párost alkot az édes répa mellett.
Akkor lettem biztos benne, hogy érdemes többször is főzni majd, amikor egyszer csak Kata barátnőm férje felhívott és azt mondta egyszerűen függő lett :-), napok óta ez a reggelije és kérte, segítsek neki, hogy készíthetné el ő is ezt a lekvárt úgy, hogy Kata is ehessen belőle, aki épp babát vár és nem ehet cukros ételeket. Nem tudom végül elkészült-e a diabetikus változat, most közzéteszem az eredetit, próbáljátok ki!

Hozzávalók:
  • 500 g sárgarépa meghámozva, kockázva
  • 2 citrom reszelt héja
  • 3 citrom leve és reszelt héja
  • 1 narancs leve és reszelt héja
  • 1 evőkanál kardamom mag
  • 500 g cukor
  • 125 g folyékony pektin - ez fogja besűríteni a lekvárt, Culinarisban fellelhető

Elkészítés:
  1. A sárgarépát 10-15 perc alatt bő vízben puhára főzöm, leszűröm.
  2. Egy vastag aljú lábosban a pektin és a kardamom kivételével összekeverem a hozzávalókat és alacsony lángon főzöm, amíg a cukor fel nem olvad.
  3. Botmixerrel összeturmixolom a répadarabokat, itt ízlés szerint lehet finomabbra vagy darabosabbra hagyni a lekvárt.
  4. Hozzáadom a kardamomot és magas lángon 5 percig forralom a lekvárt.
  5. Hozzáadom a pektint, további 2-3 percig forralom, ha besűrűsödött lezárom és sterilizált üvegekbe töltöm, a tetejét azonnal rácsavarom.

Az eredeti recept a Jellies, Jams & Chutneys című könyvből van, ezt változtattam kissé.

2010. november 11., csütörtök

Csokoládés banánkenyér

Biztos mindenkivel megesett már, hogy a hűtő alsó dobozában egyszer csak talált néhány enyhén túlérett banánt, amit megenni már senki nem akar, de kidobni meg mégsem kéne. Ilyenkor kell elővenni a banánkenyér receptjét! Most egy csokoládés változat készült, nekem eddig a kipróbált banánkenyerek közül ez ízlett a legjobban, a cukrozatlan kakaópor nagyon jól ellensúlyozza a banán édes, érett és intenzív ízét. Hihetetlenül egyszerű összeállítani, még a keverőgépet sem kell hozzá bekapcsolni és a süti napokig puha és friss marad. Lehet csomagolni iskolai tízórais dobozba jutalomfalatkának vagy irodába is vihetitek magatokkal, simán feldobja majd a délutáni "sosem lesz vége ennek a napnak" hangulatot. Hozzávalók egy 30 cm hosszú vekniformához:
  • 230 g liszt
  • 40 g kakaópor
  • 200 g cukor
  • 1 zacskó sütőpor
  • csipet só
  • 50 g durvára vágott étcsokoládé (vagy csoki chips)
  • 2 tojás
  • 110 g olvasztott vaj
  • 2 nagy vagy 3 kisebb banán szétnyomkodva
  • 50 g pirított mogyoró (dió is lehet)
Elkészítés:
  1. A sütőt előmelegítem 180 fokra. Sütőpapírral kibélelem a sütőformát.
  2. A száraz hozzávalókat (liszt, kakaópor, cukor, sütőpor, só) elkeverem egy mélyebb tálban.
  3. Egy másik tálban összekeverem a tojást, a vajat és a banánt.
  4. A banános masszát hozzáadom a lisztes keverékhez, nagy kanállal jól elkeverem. A végén hozzáadom a mozsárban durvára tört mogyorót és az egészet a sütőformába töltöm.
  5. A tetejét megszórom a csoki chips-el, de ezt is bele lehet keverni a masszába.
  6. Kb. 55-60 perc alatt (tűpróba) készre sütöm.

2010. november 8., hétfő

Egyik kedvenc őszi levesem: csicseriborsó, bab, lencse...

Ennél pontosabb címet nem tudtam neki adni, mert mindig az épp aktuális itthoni bab- és lencsekészlet határozza meg pontosan, hogy mi kerül bele.
A legjobban azzal a keverékkel szeretem, amit Olaszországban szoktam venni, ebben található felezett zöldlencse, vöröslencse, többféle színű és méretű bab és árpagyöngy is.


Amikor épp elfogy, akkor ennyiféle finomságot nem rakok bele, általában csicseriborsót, valamilyen lencsét, és mondjuk mungóbabot keverek össze.
Lehet készíteni füstölt húsos alappal, de hús nélkül is, nálunk jobban megy a húsos változat.
Amit még nagyon szeretek benne, hogy napokig eláll, sőt a második és harmadik napon még jobb is mint frissen. A maradékot akár le is lehet fagyasztani és hétköznap vacsorára vagy hétvégén gyors ebédnek egy családi program után néha nagyon jól jön!


Hozzávalók 6-8 adaghoz
  • 1 (250 ml-es) csésze bab- és lencsekeverék (ha nem kész keveréket használok, akkor előző este mindent beáztatok, amit kell, a csicseriborsót külön meg is főzöm)
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • Fél szál kolbász karikázva
  • 1 nagy fej hagyma apróra vágva
  • 2 gerezd zúzott fokhagyma
  • 1 nagyobb szál répa nagylyukú reszelőn lereszelve
  • 1 konzerv hámozott, darabolt paradicsom
  • 1,5 liter alaplé (lehet zöldség vagy húsalaplé is)
  • Friss zöldfűszerek (2-2 ág rozmaring és kakukkfű)
  • Só, bors
Elkészítés:
  1. A hagymát az olívaolajon megdinsztelem (ne barnuljon meg), ha már üveges, hozzáadom a fokhagymát, 1 percig kevergetem és rádobom a kolbászkarikákat és folyamatosan keverem, hogy a kolbász ne égjen meg. Pár perc múlva hozzáadom a reszelt répát, a zöldfűszereket és a paradicsomot, 5-6 percig közepes lángon főzöm.
  2. Felöntöm az alaplével, beleteszem a lencsekeveréket és addig főzöm, amíg minden megpuhul.
  3. Jól be fog sűrűsödni, aki hígabban szereti készítsen elő több alaplevet, hogy menet közben alakíthassa a sűrűséget. Folyamatosan kóstolgatom, ha kell sózom-borsozom.
  4. Tálaláskor lehet egy kis olívaolajat locsolni a tányérokba. Frissen sült kenyérrel vagy pitával tálalom.



2010. november 2., kedd

Segítsüti átadás

Kicsit megkésett a Segítsütis átadásom, de végre összejött a találkozó husosapával és családjával.
Mivel régi ismeretség a miénk, így nem is volt kérdés, hogy egy nagyon kellemes délutáni sütizés kerekedik majd az átadásból vidáman focizó gyerekekkel és cuki kiskutyával.


Husosapának köszönjük a nagylelkű felajánlást és ezúton tolmácsolom a nyertesek elismerését a Segítsüti füzet tervezőjének, Takashi Senko-nak a színvonalas munkáért!
Én pedig ismét nagyon köszönöm nemisbékának, hogy részese lehettem az őszi akciónak, nagy élmény volt!!
Akik lemaradtak a licitről, ne búsuljanak, hamarosan indul a karácsonyi akció, a Sok Kicsi!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails