Kína egy ambiciózus projekt keretében bázist tervez telepíteni 2000 méteres mélységbe, ahol 70 milliárd tonna nyersanyag vár felfedezésre. Ez a vállalkozás nemcsak a technológiai kihívások miatt figyelemre méltó, hanem a gazdasági potenciálja miatt is, hi
Kína a Dél-kínai-tenger mélyén hozna létre kutatóbázist, ezzel pedig az eddigieknél is erősebben jelezné, hogy a terület az ország fennhatósága alá tartozik.
Nemcsak az űrben, a tenger mélyén is űrállomást építene Kína. Utóbbit persze nem így hívnák, de a tervek alapján az építmény kellően futurisztikusnak hat ahhoz, hogy annak lehessen nevezni. Arról nem is beszélve, hogy a funkciója is nagyban hasonlítana például a Mennyei Palotáéra.
A South China Morning Post híradása alapján egy új mélytengeri kutatóbázis építése van tervben, amely a Dél-kínai-tenger gazdag természeti erőforrásaival és stratégiai jelentőségével számol. A bázis várhatóan 2 kilométer mélyen helyezkedik majd el a vízfelszín alatt. Az előrejelzések szerint egyszerre akár hat kutató is dolgozhat a bázison, miközben a szakemberek körülbelül havonta váltják egymást, így folyamatosan biztosítva a kutatási tevékenységek zökkenőmentes lebonyolítását.
A tervek szerint 2030-ra épülne fel és működne majd a bázis, amely segítségével Kína megerősítené a követelését a területre nézve. A Dél-kínai-tenger ugyanis hosszú évek óta komoly ütközőzóna, Kína ugyanis nagyon szeretné magáénak tudni azt. A megépítése ugyanakkor komoly mérnöki kihívást jelent, tekintve, hogy két kilométeres mélységbe kellene telepíteni az állomást.
A létesítmény elsődleges célja az olyan ökoszisztémák tanulmányozása lenne, amelyek hatalmas metán-hidrát-lerakódásokat, vagyis potenciális energiaforrást tartalmaznak. A szerkezet ezért a metánszintet, valamint az ökológiai változást fogja monitorozni, miközben a tektonikus aktivitást is figyeli majd.
A Kínai Tudományos Akadémia mérnökei szerint a jövőben az állomás segítségével személyzet nélküli tengeralattjárók és egyéb hasonló eszközök használatára nyílik lehetőség. Ez a fejlesztés lehetővé teszi a fent említett megfigyelések hatékony végrehajtását.
Az állomás amellett, hogy csatlakozhat a kínai üvegszálas adatkábelekre, együttműködhet a Menghsziang nevű fúróhajóval is. Ez már önmagában egy ambiciózus projekt, a tervek szerint ugyanis ez lehet az első szerkezet a világon, ami átfúrja a földkérget, és elér egészen a köpenyig.
Hogy pontosan milyen forrásból kap majd energiát az állomás, nem tudni, de a feltételezések szerint egy miniatűr reaktor biztosíthatja majd az áramot.
A becslések alapján a Dél-kínai-tenger mélyén körülbelül 70 milliárd tonna metán-hidrát rejtőzik, amely Kína jelenlegi olaj- és gázkészleteinek körülbelül felét teszi ki. A metán-hidrát egy szilárd, de instabil anyag, amely alacsony hőmérsékleten és a tengervíz által generált magas nyomás mellett alakul ki. Eddig több tenger mélyén is felfedeztek metánhidrát mezőket, és a szakértők egyre inkább potenciálisan kiaknázatlan energiaforrásként tekintenek rá. Ha Kínának sikerülne ezt a területet kiaknázni, az jelentős mértékben hozzájárulhatna az ország energiaellátásának bővítéséhez.
