**24/7: A Hópihék Igazsága, a Szesz Rabsága és a Páncél Szabadsága | 24** A nap 24 órájában, a hét minden napján, az élet apró csodái és mélységei között bolyongunk. A hópihék, ezek a természet csodás alkotásai, minden egyes darabjukkal egyedi történetet
Bor, pálinka és mérték, továbbá üzleti-gazdasági jelentések a világból: ez heti hírlevelünk, a 24/7 beköszönője.
A szebb napokat látott borvidékeket háromszintes, úszómedencés "présházakkal" beszántó felső-középosztálybeli honfitársaink mellett a Z generációtól szokás félteni a borászat jövőjét, mondván: a csibész kis hópihék egyáltalán nem vagy alig isznak alkoholt, és ha mégsem érte el őket a hagyományainkat kikezdő egészségpropaganda, akkor is valami hulladék palackozott koktélt fognak. Pedig mostanra nem korosztályos dolog, hogy az egészség, a mértékletesség témája ott van a levegőben:
2024 során minden hónapban felbukkant egy középkorú zenész, színész vagy műsorvezető, aki megosztotta velünk, hogy saját döntése alapján felhagyott az alkoholfogyasztással.
Az addiktológiai szakma alapvetésének tűnik, hogy a magyar ember vagy alkoholfüggő, vagy hozzátartozóként érintett, emelt szintű magyarság esetén pedig mindkettőt fel tudja mutatni. Ez kiindulópontnak elég szomorú, ráadásul - azzal ellentétben, hogy van-e az életnek olyan színtere, aminek jót tesz, hogy létezik a TikTok - inkább a kontrollra törekvő hópihéknek van igaza, legalábbis ezt kívánom a hazámnak. Az addiktológia alapnyelvét Amerikában, az Anonim Alkoholisták születésekor írták, az olyan dogmákkal együtt, mint a kötelező mélypont, ami nélkül el sem kezdődhet változás és a teljes, örök absztinencia mint kizárólagos cél.
Ennek a kritikának a gyökerei a skandináv gondolkodásmódba nyúlnak vissza, ahol a humanista és realista megközelítések találkoznak. A kiindulópontja az a mély meggyőződés, hogy...
már a kicsit jobb is jobb, mint a konstans rossz,
Nem garantált, hogy a paralizáló szorongás a küzdőkre való ránehezedése sok sikerélményt eredményez. Sokkal inkább lehetséges, hogy a hangsúlyt a pozitív szokások kialakítására és elsajátítására helyezzük, hiszen ezek hosszú távon segíthetnek a fejlődésben és a magabiztosság növelésében.
Amíg a szakmán belül ezeket a gondolatokat megosztják, mi is számos írásban foglalkoztunk az alkohollal, különösen a közös ünnepi találkozások fényében. A mérték kérdése kiemelt téma lett, különösen a Frittmann Jánossal, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökével folytatott beszélgetésünkben. Talán nem meglepő, hogy ő a bor kultúrális értékei mellett érvel, de mondandója meglepően józan és átgondolt. Ezzel szemben a Demetrovics Zsolt addiktológussal készült interjú a másik oldalról közelíti meg a témát: itt a pohár mellett a liter mint mértékegység is fontos szerepet kap, emellett a tömény italok romantikus mítosza is kritikát kap. Mivel hazánkban tízmillió szabad pálinkafőző működik, bátor lépés arról beszélni, hogy a szesz könnyen elveszi a szabadságunkat. Aztán a nyirkos, vagy éppen ellenkezőleg, félszáraz január mozgalmáról is szót ejtünk, amely a mértékletesség és a társas kapcsolatok felfedezéséről szól, mindezt pedig derűs és optimista hangnemben tálaljuk.
Ahelyett, hogy egy görbe vonalon próbálnék valamilyen alternatív életmódtéma felé terelni, inkább a jelenlegi gazdasági helyzetre és aktualitásokra összpontosítok, főleg azok számára, akik a téli szünet alatt "hibernálták" magukat. Részletesen foglalkoztunk az argentin sokkterápia eredményeivel, és említést nyert, hogy bár más amplitúdóval, de hasonló jelenségek várhatók az új román kormánytól is. Beszéltünk arról is, hogy a bonyolult orosz-ukrán gázhelyzet kinek a javát szolgálja, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy aki a tavalyi év elején - ki hitte volna - a magyar tőzsdére tett, valószínűleg nem bánta meg a szilveszterkor elfogyasztott pezsgők mennyiségét.
