A Blikk könnyedén bejutott a fertőzött marhatelepre.

Az utolsó pillanatok a halálra ítélt tehenek életében, akik talán már intuícióval érzékelik, mi vár rájuk a fenyegető járvány árnyékában. Fotó: Fuszek Gábor

- Muszáj volt elszaladnom, ebédelnem azért kell - szabadkozik, majd elismeri, gazdátlan volt a lezárt telep, akár el is lophatták volna a fertőzött marhákat. - Katonák, itt ? Jó is lenne, akkor nem kellene a nap 24 órájában egyedül itt lennem, vigyázni az utolsó halálraítéltekre. 50 éve nem hallottunk erről a betegségről, nekem is csak a nagyapám mesélt róla, azt hittük, ez a múlté. Szlovákiában egyébként már bevetették a katonaságot, az a feladatuk, hogy járőrözzenek és vigyázzanak a telephelyekre, a gazdaságokra. A tragédia milliárdos bukás a térség minden gazdájának.

A közeli tejüzem ukrán és szerb dolgozói melankóliával az arcukon várakoznak a buszmegállóban. Most nem a hétvégi pihenés miatt szállnak fel a buszra, hanem mert egy ideig távol kell maradniuk a munkától. A megszokott rutinnak vége, és a jövő bizonytalansága mindannyiuk szívét nyomja.

- Március 31-én rúgtak ki, most marha sincs, munka sincs - meséli szomorúan Zoltán, a dunakiliti kocsma sarkában, miközben a sorsára panaszkodik. - Megjártam már a tengereket, de az alföldi parasztgyerek vérem nem hagyott nyugton. Tehenész vagyok, és itt a vidéken mindig is volt munka, de most... Most nem tudom, mi vár rám. Sokan élünk így, eddig a munkahelyemen laktam, de most haza kell mennem az ország másik végébe, ott még talán találnak nekem teheneket.

A Szigetköz tájain manapság már alig lehet találkozni szabadon legelő marhákkal, így igazi meglepetésként hatott, amikor egy út menti kis tanyán felfedeztük, hogy az istállókban még mindig kíváncsi bocik figyelik az elhaladó autókat. Ez a tanya nem zárja magát a világtól, nem kerítéssel, sem kordonnal van elválasztva, de a gazda azonnal előbukkant, amint megálltunk a porta előtt. Csak a vasvilláját nem ragadta meg. Később, miután kicsit lenyugodott, elmondta, hogy a tehenei egészsége nem csupán az ő munkáját, hanem a családja megélhetését is meghatározza.

- Senki nem jöhet az istálló közelébe, a családom sem, mert ruhán, cipőn is be lehet hozni a vírust. Naponta kétszer ellenőrzik az állományom, eddig megúsztam. Szobafogságon vannak az állataim, több velük a gond, de ha megfertőződnek, tönkremegyek. Inkább elzavarok mindenkit. Tehenekkel foglalkozom, amióta az eszem tudom, fogalmam sincs, honnan és ki hozta be ezt a kórt - magyarázza.

Mosolygós gazda nem sok van most a környéken. A közeli Rajkán, a határ környékén szlovák, felvidéki gazdák mondják, a járvány magyar terület felől terjed, s már náluk is vannak fertőzött telepek. A határt csak fertőtlenítés után lehet átlépni, élő állat, nyers hústermék behozatala tilos. A gazdák szerint ezt beljebb a szlovák rendőrség ellenőrzi, nem csak a kamionokat, a magyar személyautókat is megállítják, átvizsgálják.

- Ez nem a magyarok ellen irányuló lépés, csupán aggódunk – mondja Marek, a somorjai gazda. – Az állatállományunk sokkal kisebb, mint Magyarországon, és ha itt 3000-5000 marhát leölnek, az sokkal súlyosabb hatással lenne a gazdaságra, mint a másik oldalon. Húsvétra két kamionnyi bárányt szeretnék Olaszországba küldeni, és minden egyes órában imádkozom, hogy elkerüljük a fertőzést. Ha a tanyám környékén megbetegedés lenne, akkor egymillió eurót, forintban körülbelül 400 milliót veszítenék el.

- Számításaim szerint a károk összege meghaladja a 15 milliárd forintot. És megjósolhatatlan a vége - mondta a Blikk kérdésére Rusvai Miklós virológus. - Ez a járvány magától nem múlik el, mindent be kell vetni a fertőzés megállítására, és a megbetegedett és fertőző állatok mellett az egészségeseket is le kell vágni. Európában az utolsó ilyen nagy járvány 2001-2002-ben Nagy Britanniában volt, ahol akkor tízmillió állatot volt muszáj levágni.

A Blikk megkereste a szakértőt, hogy megtudja, vajon előfordulhatott-e, hogy valaki szándékosan idézte elő ezt a megbetegedést itthon. A válasz, talán nem meglepő módon, igennel érkezett Rusvai Miklóstól.

- A hatóságoknak ezt a lehetőséget is vizsgálniuk kell. Korábban is voltak járványok, fel is vetődött az agrárterrorizmus gyanúja, vagyis, hogy valaki szándékosan fertőzte meg az állatokat. Ezt eddig még egyszer nem sikerült bizonyítani, nem volt olyan személy vagy szervezet, amelyik ezt bárhol a világon magára vállalta volna - fogalmazta meg gyanúját virológus szakember. - Ám nagyon érdekes, hogy Kisbajcson megjelent az első fertőzés, és egyáltalán nem lehet meghatározni azt az útvonalat, amelyen keresztül ebbe a térségbe kerülhetett a vírus, egyszerűen addig nem voltak más gócpontok. A legközelebbi fertőzés pedig Törökország túlsó felén volt akkor, így érthetetlen, miként üthette fel a fejét a semmiből éppen nálunk.

A károk eddig is tetemesek, de ha a járvány folytatódik, akkor beláthatatlanok.

A kibontakozó járvány sajnos egyre súlyosabb hatással van az állattartásra, ezért nem meglepő, hogy a hatóságok minden lehetséges eszközt bevetettek a betegség terjedésének megakadályozására. Tóth Levente, a Bank360.hu vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy a gazdasági következmények akkor válnak igazán nyilvánvalóvá, ha a járvány a sertéstelepeket is veszélyeztetni kezdi. Jelenleg a marhák tömeges kényszervágása már így is jelentős hatással van a helyi vállalkozásokra, azonban a nagy hús- és tejfeldolgozók még képesek pótolni a kieső mennyiséget importból, így ezt a problémát a fogyasztói áron egyelőre nem érezni. Azonban, ha a járvány átterjedne a sertéságazatra, az komoly kihívásokat jelentene a húsipar számára.