A magyar színész, aki Oscar-díjas filmje révén vált nemzetközi hírűvé, most úgy döntött, hogy visszatér hazájába Amerikából.

Ez az új futárcég igazi kézbesítési rémálom: ha ők viszik a csomagodat, jobb, ha elkezdesz aggódni!

Röhrig Géza neve nem csupán a hazai közönség számára ismerős, hanem nemzetközi szinten is maradandót alkotott, így valóban figyelemre méltó nyomot hagyott a világban.

Az 58 éves színész hosszú éveken át New York szívében élt, ahol rendkívül sokszínű pályafutást futott be. Kezdetben rabbinak készült, emellett bibliafelolvasóként, halottmosóként és mentősként is tevékenykedett. 2015-ben azonban a világ figyelmét magára irányította, amikor Nemes Jeles László őt választotta a Saul fia című film főszerepére. Ez a film igazi mérföldkővé vált, hiszen olyan hatalmas sikert aratott, hogy elnyerte a cannes-i nagydíjat, valamint egy Golden Globe-ot és egy Oscar-díjat is.

A színész azonban a következő időszakban sem kereste a rivaldafényt. Hétköznapi életét Brooklynban élte, ahol aktívan részt vett a zsidó közösség ügyeiben, sőt, a Covid-járvány idején önkéntes mentősként is segítette embertársait. Sok év után most úgy határozott, hogy visszatér Magyarországra, hogy új fejezetet nyisson életében.

- Előttem két út áll. Az egyik egy sokkal vadabb dolog, a másik egy biztonságibb játék. A biztonságibb játék az az, hogy Bibliát tanítani vagy pedig színészképzést tanítani. Elhelyezkedni egy pesti vagy bécsi, mert én ezt angolul is tudnám csinálni, vidéki, erdélyi, akármilyen egyetemen, ahol engem státuszba vennének, és akkor ez a biztonságibb játék. Ez vonz engem - magyarázta a Fókusznak adott interjújában a színész, aki azt is elárulta, a vadabb út, ami felé húz a szíve, az egy zenekar lenne.

Ahogy kifejezi, Magyarországon a mai napig rengetegen ismerik fel, és örömmel fogadják, amiért mindig hálás lesz. Ennek pozitív következménye, hogy itthon könnyebben elérheti a céljait.

Itt a telefonhívásokat örömmel fogadják. Ha például Amerikában felhívnék egy neves zenészt, hogy kérdezzek tőle egy órát a hegedű és a zongora közti eltérésekről, valószínűleg azt válaszolná: „Ki vagy te, és miért pont én?” Ezzel szemben Magyarországon, kérdés nélkül és jó szívvel állnak rendelkezésre azok, akik támogatni szeretnék a másikat.