A soros mongóliai írásreform kapcsán érdemes megvizsgálni, hogyan alakult át a mongol nyelv írásmódja az évek során, és milyen hatásokkal járt ez a társadalomra és a kultúrára. Az írásreform célja, hogy modernizálja a mongol írást, amely a cirill és a hag

Békés megyei képeslap. Az orosz példa. Ár ellen. Írások az Élet és Irodalom legújabb számából.

Orbán Viktor 2024. július 8-án interjút adott a német BILD újságnak, amelynek során Paul Ronzheimer újságíróval beszélgetett. A diskurzus középpontjában a magyar miniszterelnök moszkvai látogatása állt. Orbán hangsúlyozta, hogy "erkölcsi és politikai" okokból kereste fel Putyint, mivel a háborúpárti uniós politikával szemben a békekötés melletti elkötelezettségét kívánja érvényesíteni. Ronzheimer a háborús helyzet értékelésénél saját haditudósítói tapasztalataira utalt. A beszélgetés 13. percében Orbán hirtelen rávilágított: "Maga akar engem kioktatni németként? Nagyon kevesen ismerik jobban Oroszországot, mint mi, magyarok, különösen az én pozíciómban. Az én feladatom, hogy megértsem az oroszok gondolkodását és cselekedeteit."

Orbán ebben a beszélgetésben is elmondta, hogy a háborúban biztosan az oroszok fognak győzni, s hozzátette, "mostantól kezdve a harc még sokkal kegyetlenebb lesz". Ronzheimer visszakérdezett: "Ezt Putyin mondta magának?" Orbán zavarba jött, dehogy, válaszolta, ő csak következtetett. Láthatólag nehéz volt megmaradnia a világ szemében bölcs és független közvetítőnek, miközben - tudatosan vagy sem - az európai politikában a Putyin által ráosztott szerepet játssza.

A kérdés, hogy ki manipulál kit és milyen módszerekkel, talán másodlagos, de egy tény biztosan kiemelkedik: Putyin és Orbán hatalomtechnikai stratégiái között lényeges hasonlóságok fedezhetők fel. Niklas Luhmann hatalomról írt művében hangsúlyozza, hogy az erőszakos fenyegetés, sőt, annak alkalmazása is csak mint végső eszköz jöhet szóba. Az igazi hatalom abban rejlik, hogy képes befolyásolni az emberek gondolkodását, úgy formálva azt, hogy az ellenállás gondolata fel se merüljön. Ezt a célt tűzte ki maga elé Putyin Oroszországban és Orbán Magyarországon, s nem mellesleg, eredményesen. Ha az utóbbi évek politikai eseményeit figyeljük, világosan látható, hogy Orbán gondolkodásmódja, nyelvezete és tettei egyre inkább a putyini irányvonalat tükrözik. Ez a párhuzam különösen kiemelkedővé vált 2022 tavaszától, az Ukrajna ellen indított támadás óta. Orbán és kormánya már nem csupán példát vesz, hanem nyíltan azonosul az orosz háborús érdekek képviseletével az uniós politika színpadán.

Vizsgáljuk meg a közös jellemzők néhány aspektusát.

Miért nem jött létre politikai lobbi a rendszerváltást követő harmincöt évben Békés megyében, ami megakadályozhatta volna a térség végzetes lecsúszását? Politikusokat, társadalom- és gazdaságtudósokat kérdeztünk, mit lehetett volna tenni, hogy a megye elkerülje, hogy az 1990-ben egy főre számított GDP-je alapján a 8-9. helyről a 18-19-re csússzon vissza. Eleve elrendelés volt a mélybe zuhanás, vagy politikai-emberi hibák legalább ennyire szerepet játszottak ebben? A válasz nem egyszerű.

A számok mindennél beszédesebbek - jelezte a korábban a békéscsabai főiskolán főigazgató-helyettesként dolgozó és statisztikát oktató Lengyel Imre, aki jelenleg a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karának professor emeritusa. Míg 2000-ben az egy főre számított megyei GDP az országos átlag 67 százaléka volt, 2011-ben már csak 59, ám a 2023-as adat ezt is alulmúlta 56 százalékkal, így Békés már csak Nógrádot előzi meg. Az EU régebbi tagállamainak átlagát véve 2000-ben 30 százalékon, 2023-ban 40-en állt a megye, azaz minimális a felzárkózás, holott az "utolérést" a politikusok rendszeresen ígérgették. A helyzetet súlyosbítja, hogy Békés megye lakossága 1990-ben 420 ezer fő volt, ma 320 ezer. A megye elnéptelenedése drámai, de ez emelhette volna az egy főre jutó nemzeti össztermék értékét. Ennek éppen az ellenkezője történt. Az említett időszakban a népességfogyás országos összehasonlításban itt volt a legmagasabb, 22 százalékos. Jellemző, hogy három legnagyobb városának (Békéscsaba, Gyula, Orosháza) jelenlegi lakosságszáma megközelítőleg annyi, mint az 1990 óta bekövetkezett népességfogyásé.

A Kádár-rendszer alatt Békés megyének voltak olyan politikai képviselői, akik aktívan lobbiztak a helyi érdekekért. Ilyen személy volt Maróthy László, aki Szeghalmon született, és számos tisztséget betöltött, többek között másfél évtizeden át az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt. Kádár lehetséges utódjaként emlegették, és sokáig Kádárné kedvencének számított. Emellett meg kell említeni Puja Frigyest is, aki Battonyáról származott, és hosszú ideig külügyminiszteri pozíciót töltött be. A korszak politikai rendszerének sajátosságai között szerepelt a helyi érdekképviselet, amely Békés megye fejlődésére is hatással volt. Maróthyhoz köthető a békéscsabai főiskola megalapítása, amely kezdetben tanítóképzőként működött, később pedig pénzügyi szakirányokkal bővült. Érdekes módon az 1980-as években Békéscsaba volt az egyetlen megyeszékhely, ahol nem volt főiskola. A rendszerváltás óta eltelt időszakban pedig Lengyel megfogalmazása szerint hiába kutatnánk országos szinten befolyásos megyei politikai személyiségek után.

Tekintettel arra, hogy az új írásrendelet nem zárja ki teljesen a cirill betűs oktatást, a tanulóknak valószínűleg mindkét írásmódot elsajátítaniuk kell. Persze, ez csak akkor valósulhat meg, ha a vidéki tanítók egyáltalán ismerik a hagyományos írást. Emellett létezik egy meglepő helyzet is: a külföldre utazó mongol állampolgárok egy része képtelen elolvasni a saját útlevelét. Ezek a dokumentumok ugyanis már hosszú ideje angolul és a hagyományos mongol nyelven vannak kiállítva. Egy érdekes eset is felmerül az útleveleket illetően. A kilencvenes évek elején, amikor Mongólia nemzetközi pénzügyi védőernyő alá került, egy mongol néptánccsoport Tajvanra látogatott. A tajpeji repülőtéren való kedves fogadtatás után a helyi hatóságok elkobozták az útleveleket, és a csoport tagjainak már előre kiállított személyi igazolványokat adtak, azzal az indoklással, hogy ők a Kínai Köztársaság szabad polgárai. Az utazás végén azonban visszakapták eredeti dokumentumaikat. Bár ez csak egy különös epizód volt, úgy tűnik, Mongóliában a hivatalos rendelet mellett továbbra is megmarad a "két lábon állás", vagyis a hagyományos írásmód és a cirill betűs írás együttes használata.

2024 februárjában Magyar Péter váratlanul berobbant a hazai politikai színtérre, egy új politikai elitváltást ígérve. Azonnal magával ragadott a személyisége. Március 15-én elhangzott szónoklatát élőben követtem online, és hamarosan csatlakoztam a Dunakanyar-Tisza Sziget-Tahitótfalu közösségéhez, ahol felfedeztem egy új, szeretetteljes Magyarországot. Közben már dolgoztam az "új arisztokrácia" című tanulmányom vázlatán, amelyhez lelki támogatást kaptam Pléh Csaba akadémikus barátomtól. Ő 2024. április 17-én a hvg.hu-nak adott interjújában kifejtette, hogy Magyar Péter beszédeiben azt érzi, hogy "ő még egy spontánul reagáló szabad ember. Nem azt mondja, amit a párt vagy a guruk elvárnak, hanem amit valóban gondol. A klisék nélküli beszéd friss, új hangot hoz." Pléh Csaba egyébként figyelmemet a Walter Lippmann által 1922-ben megjelent Public Opinion című könyvre is felhívta, amely jelentősen formálta a tanulmányom gondolatmenetét. A kutatásomat 2024 decemberében fejeztem be, először angol nyelven publikáltam online (remélem, senki érzékenységét nem sértem ezzel), majd 2025 januárjában elkészítettem a magyar fordítást is. Ezt a változatot a Dunakanyar-Tisza Sziget-Tahitótfalu közösségének ajánlottam, "biztatással és szeretettel". A magyar kiadás nyomtatásban is megjelent, köszönhetően barátom, Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi karának dékánja támogatásának.

Hadd soroljam itt fel a tanulmány fő gondolatait.