Tedd különlegessé a szöveged: A Trump elleni merénylet kálváriájától a botrányos breaktánc eseményekig - íme, ami idén a világ színpadán zajlott 24 lenyűgöző képen!

2024 kétségtelenül az elmúlt évtizedek egyik legturbulensebb éve volt. Az ukrajnai és a gázai háború folytatódott, de a közel-keleti konfliktus elérte Libanont és Jement is. Egymást érték a választások Indiától az USA-ig, és a klímaváltozás sem kímélt minket. Így látták az évet fotósok világszerte.
Az orosz ellenzék legismertebb alakját 2020-ban mérgezték meg a Tomszkból Moszkvába vezető repülőút alatt. Egy évig Németországban kezelték, majd miután visszatért hazájába koholt vádakkal azonnal letartóztatták. Börtönben töltött évei során egészségi állapota sokat romlott.
Végül 2024. február 16-án a nyenyecföldi Harp településen található 3. számú Javítóintézetben hunyt el 47 évesen. A hivatalos jelentés szerint Navalnij egy börtönséta után esett össze. Temetésén ezrek vettek részt.
Az ukrajnai orosz invázió 2022-es megkezdése óta számos élet veszett oda, a számok pedig megrázóak. A harci vonalak jelenleg szinte teljesen stagnálnak, azonban a civil lakosság számára a határ mindkét oldalán továbbra is rendkívül bizonytalan a helyzet, hiszen a béke és a biztonság fogalma egyre távolibbá válik.
Az Oppenheimer elnyerte a legjobb film Oscar-díját, míg a Szegény párák kiemelkedő tehetsége, Emma Stone, a legjobb színésznőként került a reflektorfénybe. Cillian Murphy, aki az Oppenheimer főszerepét alakította, szintén a legjobb színész címet érdemelte ki az amerikai filmakadémia vasárnap este megrendezett 96. díjátadó gáláján, amelynek helyszíne a Los Angeles-i Dolby Színház volt.
Christopher Nolan Oppenheimer című filmje volt a gála kiemelkedő győztese. A rendezőt a legjobb rendezésért is elismerték, így összesen két Oscar-díjjal gazdagodott a ceremónia végén.
A globális kereskedelem lendülete drámai módon megtorpant, miután az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók először a kereskedelmi teherhajókat, majd a brit és amerikai hadihajókat kezdték célba venni. A helyzet még tovább súlyosbodott az év második felében, amikor rakétáik Izraelt is elérték, ezzel újabb konfliktusforrást teremtve a Közel-Keleten.
Milliók gyönyörködhettek a teljes napfogyatkozásban. A jelenség Kanadában és az Egyesült Államokban is látható volt, de egyes esetekben csak részlegesen.
Robert Fico súlyos sérüléseket szenvedett el egy merénylet következtében május 15-én Nyitrabányán. Egy idős férfi közvetlen közelről több lövést is leadott rá, ami életveszélyes állapotba sodorta őt. Jelenleg kórházban ápolják, és az orvosok mindent megtesznek az életéért.
Nem élte túl a májusi helikopterbalesetet Ebrahim Raiszi iráni elnök és Abdollahian külügyminiszter, ezért időközi választásokat kellett tartani.
A brit Munkáspárt rekordszintű, megközelítőleg 170 fős többséget szerzett a júliusi parlamenti választáson, miután a 650 képviselői helyből 402-t szereztek meg. Ez Tony Blair 1997-es tarolása mögött lemaradva a brit politikatörténet második legnagyobb mandátumszámának minősül.
A 2024-es év az Európai Unió klímaváltozást monitorozó szolgálata, a Copernicus (C3S) adatai alapján a valaha mért legforróbb évként vonul be a történelembe. Az év során tapasztalt intenzív hőhullámok és súlyos viharok egyértelműen jelzik, hogy a klímaváltozás következményei egyre súlyosabbá válnak. A globális átlaghőmérséklet várhatóan több mint 1,5 Celsius-fokkal emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest, ezzel pedig 2024 lesz az első év, amely átlépi ezt a kritikus határt.
2024. július 13-án Donald Trump, elnökjelölti kampánya során túlélt egy merényletet, miután meglőtték a jobb fülét egy kampányeseményen Butler közelében, Pennsylvania államban. Az elkövető a 20 éves Thomas Matthew Crooks volt, aki republikánus szavazóként volt regisztrálva. A jól elkapott pillanat egyértelműen az év legfontosabb fotója lett.
A globális felmelegedés következtében hatalmas szárazságok léptek fel, amelyek kedveztek az erdőtüzek elterjedésének. A növényzet hónapokon át lángokban állt a Mediterráneumban, Kaliforniában és a világ számos más táján. Görögországban például több mint ötezer futótüzet regisztráltak.
Szeptemberben legénység nélküli küldetés keretében tért vissza a Földre a Boeing Starliner űrhajója. A jármű eredetileg Butch Wilmore és Suni Williams asztronautákat szállította volna a Nemzetközi Űrállomásra, ahol tervezett programjuk szerint egy teljes hetet töltöttek volna a világűr mélyén. Azonban a visszatérésüket februárig el kellett halasztani, mivel az űrszondánál több hajtómű meghibásodása lépett fel a dokkolás során, ráadásul a hélium is elkezdett szivárogni a rendszeréből.
Párizsban először és utoljára vonult be a breaktánc az olimpiai versenyszámok közé. Az ausztrál versenyző furcsa, zavarba ejtő mozdulatai némileg megkérdőjelezték a sportág hitelességét, ugyanakkor számos nézőnek szórakoztató pillanatokat csempésztek a műsorba.
Az USA délkeleti területein pusztító áradások és áramszünetek zúdultak a Helene hurrikán következtében, amely sajnos legalább 189 ember életét követelte. A katasztrófa Mexikót is sújtotta, így a természeti csapás hatásai széleskörűek voltak.
Valenciában és környékén tragikus áradások következtében 231 ember vesztette életét. A katasztrófa során egy pláza mélygarázsában több száz autó merült el a vízben. A közlekedési útvonalakat hetekig le kellett zárni, ami jelentős fennakadásokat okozott. A regionális vasútvonalakból kilencven kilométert tettek tönkre az árvíz pusztításai. A spanyol kormány a válság kezelésében súlyos kihívásokkal nézett szembe, és a helyzet irányítása majdnem a bukásukat jelentette.
A republikánus jelölt, Donald Trump magabiztos többséggel nyerte el az Egyesült Államok 47. elnöki posztját. Ezzel ő lett az amerikai történelem második elnöke, aki egy ciklus kihagyása után visszatérhetett a Fehér Házba. A milliárdos és vitatott figura ezzel a lépéssel megúszta a vele szemben zajló büntetőpereket, és megígérte, hogy hamarosan, akár egy napon belül békét hoz Ukrajnába.
Indiában Narendra Modi miniszterelnök pártja diadalmaskodott a parlamenti választásokon, ám az ellenzéki erők megerősödtek, ami koalíciós kényszert eredményezett a politikai tájban.
Jun Szogjol elnök menesztéséről döntött a dél-koreai parlament. Az államfő az ellenzékkel folytatott költségvetési vitája miatt hirdette ki december elején a hadiállapotot. A lépés bejelentése után tüntetők százai gyűltek össze a parlament előtt, transzparenseket lengettek és az elnök lemondását követelték.
Közben katonai egységek támadták meg a parlament épületét, ahol a képviselők többsége alig tudta magát bejuttatni, hogy támogassák a hadiállapot megszüntetését. Jun Szogjolt és védelmi miniszterét ezután eltávolították a helyszínről.
Reykjavík, a főváros szívében, idén több vulkán is felfedte rejtett erejét, lávafolyamaikkal lenyűgözve a látogatókat. A tüzes látvány nem elriasztotta, hanem éppen ellenkezőleg: mágnesként vonzotta a turistákat, akik kíváncsian vágyakoztak a természet e rendkívüli jelenségeihez.
A gázai Hamász után az izraeli haderő a libanoni Hezbollah ellen is hadműveleteket indított. Kezdetben csak rakétákat lőttek ki Bejrút irányába, de hamarosan a szárazföldi erők is átlépték a határt, ezzel komoly csapást mérve a terroristákra. A főváros környékéről körülbelül egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát. November 27-én tűzszünetet hirdettek, ami lehetővé tette, hogy a családok visszatérjenek, mint például ez az esernyőt tartó lány is.
A gázai konfliktus már több mint egy éve dúl, és ez alatt az idő alatt az IDF többször is menekülésre kényszerítette a helyi palesztin lakosságot. A határok szigorú lezárása mellett az ENSZ szakosított szervezetének működését is felfüggesztették, ami megakadályozza, hogy a szükséges segélyek elérjék a térséget. Az emberek órákon át várakoznak a minimális élelmiszeradományért, miközben egymással küzdenek a némi lisztért folytatott harcban. Jelenleg legalább kétmillió ember küzd a mindennapi élelem hiányával, és sokan már gyomnövényekből készítenek levest, hogy átvészeljék a blokád okozta nehézségeket.
Miután Izrael sikeresen gyengítette Iránt és a Hezbollahot, valamint az orosz hadsereg figyelmét leköti az ukrajnai háború, Bassár el-Aszad pozíciója jelentősen megrendült támogatóinak elvesztésével. Ez a helyzet lehetővé tette, hogy az iszlamista lázadók mindössze 14 nap alatt olyan eredményeket érjenek el, amelyek eléréséhez korábban 14 évre volt szükségük. A lázadók Moszkváig üldözték Aszad elnököt, és sikerült átvenniük a hatalmat Szíriában.
Calin Georgescu euroszkeptikus és bevándorlásellenes nézeteivel hívta fel magára a figyelmet. A TikTokon való kampányolásával, amely szinte a semmiből indult, sokak meglepetésére megnyerte a román elnökválasztás első körét. Azonban az Alkotmánybíróság nem sokkal később érvénytelenítette ezt az eredményt, és új választás kiírását rendelte el. Kiderült ugyanis, hogy Moszkva beavatkozott a szavazási folyamatba, és Georgescu támogatása valójában orosz érdekek által volt irányítva.
Georgiában a választók nem csupán politikai vezetőikről, hanem az európai integráció jövőjéről is kifejezték véleményüket. A szavazások végkimenetele, amely nagy valószínűséggel az orosz befolyásnak volt köszönhető, a Moszkva-barát Grúz Álom pártot emelte a trónra. E párt azonban azonnal leállította a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A grúz társadalom ezt a döntést nem hagyta szó nélkül, és hetekig tartó, erőszakos demonstrációk zajlottak Tbiliszi szívében, melyek célja a kormány politikájának megváltoztatása volt.