A védőnők véleménye szerint a kötelező szoftver használata rendkívül átláthatatlan helyzetet teremtett számukra.
A digitális rendszerek fontos szerepet játszanak a gyerekvédelemben és szociális ellátásban, így a megbízható működésük kulcsfontosságú.
Július 1-jétől a területi védőnők számára kötelezővé válik az egységes állami informatikai rendszer, a VOIR, vagyis a Védőnői Országos Információs Rendszer használata. Ez a lépés nem teljesen új, hiszen a jogszabályok szerint már 2017 óta kötelező lenne a rendszer alkalmazása, ám eddig a használatát nem ellenőrizték túlságosan szigorúan. Szalainé Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) védőnői alapszervének vezetője a 444-nek elmondta, hogy eddig azért nem történt ellenőrzés, mert a rendszer használata gyakorlatilag működésképtelen volt. A következő hónapban azonban már szigorúan ellenőrizni fogják, hogy a családokat regisztrálták-e a rendszerbe, és a kórházak számára az OKFŐ megtiltotta, hogy más informatikai megoldásokért fizessenek.
Az OKFŐ azzal indokolta a szigorú intézkedéseket, hogy a jelenlegi helyzet már évek óta jogi problémákat vet fel, hiszen kötelező lenne az egységes felület alkalmazása. Emellett fontos tényező lehet, hogy a VOIR rendszer uniós támogatásból készült, és a fenntartási időszaka idén lejár, ami új források keresését teszi szükségessé. Ezen kívül a kórházaknak is költségeik vannak a program használata miatt. A VOIR fejlesztését a Vertán György által vezetett Tigra Kft. valósította meg.
A felület megalkotásának költségei pontosan nem ismertek, de a védőnői visszajelzések alapján egyértelmű, hogy van még hová fejlődni. Budapesti védőnőket kérdeztünk meg tapasztalataikról a VOIR rendszerrel kapcsolatban, amelyet a jövőben kötelezően alkalmazniuk kell. Az ő véleményük segíthet megérteni, milyen kihívásokkal néznek szembe a gyakorlatban.
Sokszor megnehezíti a munkát, hogy 600 helyre kell kattintgatni, például 3 oldalt csinál, ha beírsz egy megjegyzést. A státuszolandók listája használhatatlan
- nyilatkozta a lapunk egyik forrása. Hozzátette, hogy szerinte a védőnők számára nagy segítség lenne, ha a státusz azonnal felkerülne az EESZT-be, de ilyen funkció nincs.
Egy másik védőnő is kifejezte elégedetlenségét az új felülettel kapcsolatban. Ő is arról számolt be, hogy a rendszer átláthatósága jelentős problémát jelent, mivel túl sok fül jelenik meg egyszerre, ami megnehezíti olyan alapvető információk gyors megtalálását is, mint a gyermek születési dátuma. Az átállás legfőbb nehézsége pedig az, hogy az előző védői rendszerekkel az új felület nem lett integrálva, így minden egyes gyerek adatát külön-külön kellett átvinniük.
Emellett több kisebb nehézséget is tapasztalt: nyomtatásnál szétestek a szövegek, váltás esetében a korábbi védőnőnél azonnal, jelzés nélkül eltűnnek a gyerek adatai, ráadásul naponta többször is lefagyott a felület.
Nem csupán a VOIR az egyetlen olyan szoftver, amely érzékeny adatokat kezel, és amelynek hatása akár a gyerekek életére is kihat. Például ott van az EESZT (Egészségügyi Ellátás Szakszerűsített Támogatása), amely az egészségügyi ellátás központi adatbázisaként funkcionál. A rendszerhez a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknak 2017 novemberéig kellett csatlakozniuk, majd 2020. június 1-jétől a magánellátóknak is kötelezővé vált, hogy minden beteggel kapcsolatos adatot a felhőbe töltsenek fel. Az EESZT egyik legnagyobb előnye, hogy a betegek már képesek ellenőrizni a felírt gyógyszereiket, és nem jelent problémát, ha egy fontos leletet nem hoztunk magunkkal. Ugyanakkor az elmúlt években problémák is felmerültek a rendszer működésével kapcsolatban. Például előfordult, hogy egy budapesti nő a saját boncolási adatait látta meg a felhasználói felületen, és már tapasztaltak érzékeny adatok kiszivárgását is.
A gyerekvédelmi rendszer egyik fontos platformja a GYVR, vagyis a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer, amit 2021 július 1-jén vezettek be, azzal a céllal, hogy egy digitális és korszerű közös információs bázist teremtsenek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban érintett szervezetek és szakemberek számára a gyerek életútjáról. Emellett a gyámhatóság is tudja használni a rendszert a szolgáltatói, hatósági és a szakértői oldallal való kapcsolattartásra. Ebbe a rendszerbe integrálták az ÖFR, Örökbefogadási Rendszert is, hogy a gyerekek minden adatát egy közös adatbázisban tárolják.
A gyerekek életében kiemelkedő szerepet játszik a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer), amely az oktatási rendszer alapvető információit tárolja, beleértve az iskolai teljesítménnyel és hiányzásokkal kapcsolatos adatokat. A KRÉTA 2017/2018-as tanévben vált kötelezővé minden állami fenntartású magyar iskola számára. A legfrissebb fejlesztések között szerepel, hogy a közeljövőben az iskolai étkeztetés is ezen a platformon keresztül fog zajlani. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a rendszer nem mentes a nehézségektől, hiszen már több sikeres hackertámadást is elszenvedett.
Egy hatékony digitális rendszer napjainkban már elengedhetetlen a szakmai területeken történő világos és gyors kommunikációhoz, valamint az adatok és információk folyamatos frissítéséhez, hiszen sokszor a gyermekek jövője múlik rajta. Mivel a szoftverek gyakran érzékeny információk kezeléséért felelnek, már egy apró működési hiba is komoly problémákat okozhat. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekek érdekeit mindig a középpontba helyezve kezdjük el a rendszerek bevezetését vagy a kötelező alkalmazásokat.
