Már egyetlen apró részlet is elegendő lehet ahhoz, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 28 év után ismét olyan kiemelkedő teljesítményt nyújtson, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.

Most érkezik az a rész, amelyben mi, magyarok kiválóan teljesítünk: a számolgatás. De természetesen ennél jóval többről is szó fog esni, például arról, hogy kik azok a játékosok, akikkel bátran számíthatunk az Örményország és Írország ellen vívott mérkőzéseken.

Négy mérkőzés után az F csoport második pozíciójában tanyázik a magyar labdarúgó-válogatott, öt pontot gyűjtve eddig. A csapat kényelmes helyzetből várhatja az utolsó két fordulót a világbajnoki selejtezők során. Papíron a neheze már mögöttük van, de az igazán sorsdöntő összecsapások még előttük állnak. Mi szükséges ahhoz, hogy a magyar együttes elérje a pótselejtezőt? Érdemes-e merészebb álmokat szőni? Cikkünkben a magyar futballszurkolók kedvenc időtöltését, az esélyek latolgatását végezzük, miközben alaposan megvizsgáljuk a számok mögött rejlő lehetőségeket is, hogy kiderüljön, kik lehetnek a főszereplők az utolsó két mérkőzésen.

Marco Rossi múlt kedden bejelentette 26 fős keretét, amelyben két újonc, a debreceni Bárány Donát és a dunaszerdahelyi Redzic Damir mellett nem voltak váratlan meglepetések. A szövetségi kapitány úgy döntött, hogy nem indokolt a drámai átszervezés, különösen figyelembe véve, hogy a csapat októbere rendkívül sikeresre sikerült. Azonban Tóth Balázs sérülése némileg megzavarta a terveit, mivel egy olyan poszton kellett ismét átalakítania a keretet, ahol az utóbbi években a legnagyobb volt a versenyhelyzet.

A tavalyi Európa-bajnokság előtt izgalmas harc bontakozott ki Dibusz Dénes és Gulácsi Péter között, mely végül a Leipzig kapusának győzelmét hozta. Azonban ősszel Gulácsi úgy döntött, hogy visszalép a válogatottól. Dibusz számára a helyzet egyszerűnek tűnt, de miután sérülést szenvedett az Írország ellen, Tóth Balázs kiemelkedő teljesítménye révén újra feszültté vált a verseny az 1-es mezért.

Sajnos Rossi most is kénytelen volt a sérülések árnyékában dönteni, hiszen Tóth térdműtéten esett át, ami azt jelenti, hogy idén már nem láthatjuk őt a válogatott mezében. Bár Dibusz számára ritka a gól nélküli teljesítmény, a hosszú évek során szerzett nemzetközi kupatapasztalata alapján joggal remélhetjük, hogy ezeket a két mérkőzést magabiztosan zárja majd.

A védelem szerepe kulcsfontosságú lehet a csapat teljesítményében, és most úgy tűnik, hogy a stabilitás jelei kezdenek megmutatkozni. Willi Orbán, a válogatott és klubcsapata védelmének oszlopa, szinte kirobbanthatatlan, hiszen az Augsburg ellen 6-0-ra megnyert mérkőzés utolsó húsz percétől eltekintve minden meccsen végig a pályán volt. Szalai Attila pedig, miután hosszú kálvária után végre megtalálta a helyét a török Kasimpasában, októberben a csapatkapitányi karszalagot is kiérdemelte, ami a kiváló formáját is tükrözi.

Bár Dárdai Márton rendszeresen részt vesz a Bundesliga 2-es Hertha BSC mérkőzésein, Szalai visszatérése óta a válogatott szövetségi kapitánya, Rossi, csupán cserejátékosként számít rá. Az örmények ellen mindössze négy perc állt rendelkezésére, de ennyi idő alatt sikerült labdát szereznie a félpályánál, és Gruber gólja előtt egy lövéssel is próbálkozott. Az utolsó két találkozón Kerkezt váltotta, így könnyen elképzelhető, hogy amennyiben a magyar csapat előnybe kerül, Rossi újabb fontos perceket adhat neki a baloldalon.

Kerkez Milos mostanában ritkábban kap szerepet a Liverpoolban, de meglepő lenne, ha nem ő lenne a kezdő Jerevánban. Loic Nego szintén biztos lábakon áll a védelem másik oldalán, különösen azután, hogy Bolla Bendegúz szélső támadóvá avanzsált.

Sérülések és betegségek nehezítették Schäfer András pályafutását, de úgy tűnik, hogy ez már a múlt homályába vész. A HVG-nek adott interjújában kifejtette, hogy életében először a racionális döntésekre helyezte a hangsúlyt, nem pedig az érzelmekre, ezért néhány mérkőzést kihagyott. Az utóbbi hetekben azonban újra kezdőként számítanak rá az Union Berlinnél, és már a Freiburg és Bayern München elleni összecsapásokat is végigjátszotta. Örményország ellen pedig már negyvenedszer léphet pályára a válogatott színeiben. Jelenléte és tapasztalata kulcsfontosságú lehet a középpályán, így nem kétséges, hogy az első perctől fogva a pályán lesz.

Szoboszlai Dominik esetében, akit a csapatban Sallai Roland, Bolla Bendegúz és Varga Barnabás is támogat, várhatóan egy fokkal hátrébb, a középpályán fog szerepelni. Képességeit ismerve, biztosak lehetünk benne, hogy a pálya minden szegletében aktívan részt vesz majd a játékban. Tőle nemcsak kulcsfontosságú támadásépítéseket várhatunk, hanem hátul is jelentős szereléseket, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a védekezés szempontjából.

Rossinak valószínűleg komoly fejtörést okoz a döntés, hogy a Ferencváros fiatal csillagát, Tóth Alexet, vagy a West Brom jelenlegi légiósát, a mindössze 25 esztendős Callum Styles-t válassza-e a középpályán. Az őszi válogatott mérkőzések talán Styles irányába billenthetik a döntés mérlegét, hiszen ő a csapat egyik friss és dinamikus eleme volt, ráadásul támadásban eddig bátrabban vállalkozik a játékra, mint Tóth.

A középpályának nagy felelőssége lesz abban, hogy a kellemetlen stílusban futballozó örmény csapat ellen helyzetbe hozza az elöl lévőket, és megállítsa a kontratámadásokat. A Schäfer-Styles-Szoboszlai hármasban már Lisszabonban is látszott a potenciál, az ő játékuk döntő fontosságú lehet abban, hogy hány ponttal tér haza Jerevánból a magyar csapat.

Az egyetlen igazán lényeges kérdés a támadósor összetételét illetően, hogy vajon Bolla a teljes mérkőzés során a pályán marad-e, vagy a második félidőre Lukács Dániel kap újra lehetőséget, ahogyan tette azt a portugálok ellen. Ekkor a csere remekül sült el, hiszen a Puskás Akadémia játékosa egy döntetlent érő gólpasszt is kiosztott. Varga Barnabás és Sallai Roland viszont végig a pályán kell, hogy legyenek, hiszen mindketten remek formát mutatnak. Különösen Varga, aki góljaival folyamatosan hozzájárul a Ferencváros sikeréhez.

A HVG által várható kezdő tizenegy az örmények ellen a következőképpen alakul:

Hat pontot szerezve még első is lehet a magyar válogatott a világbajnoki selejtezősorozat F csoportjában, négy ponttal biztos a második hely és a pótselejtező, de akár egy döntetlen is elég lehet az üdvösséghez. Marco Rossi csapata csütörtökön 18 órakor Örményországban lép pályára, vasárnap 15 órakor pedig az írek ellen teltház előtt zárja a sorozatot a Puskás Arénában.

Az októberi mérkőzések alapján bizakodásra ad okot a helyzet, így elsőként egy kedvező forgatókönyvet vázolunk fel: képzeljük el, hogy a csapat sikeresen elviszi a három pontot Jerevánból, míg az írek vereséget szenvednek el a portugáloktól. Ebben az esetben csütörtökön már biztosíthatnánk magunknak a második helyet. Ha viszont az íreknek sikerülne egy pontot szerezniük a listavezető ellen, akkor az utolsó mérkőzés előtt még izgalmakra számíthatunk, de a válogatott sorsa továbbra is a saját kezében maradna.

Ha a csapatok azonos pontszámot érnek el, a rangsorolás során először a gólkülönbség dönt, majd a több lőtt gól, és végül az egymás elleni mérkőzéseken szerzett pontok számítanak. Jelenleg Magyarország gólkülönbsége 8-7, míg Írországé 4-5. Ez azt jelenti, hogy ha a mieink 1-0-ra nyernek Örményországban, míg az írek 0-0-ás döntetlent játszanak Portugáliával, akkor Budapesten legalább négy góllal kellene nyernünk a végső siker érdekében.

Szintén izgalmas utolsó meccsre számíthatunk, ha a Rossi-csapat döntetlent játszik Jerevánban, így ugyanis bármilyen eredmény születik a másik pályán, a Puskás Arénában dől el a második hely sorsa. Ha a portugálok ikszelnek Írországban, akkor az utolsó meccsen a magyaroknak elég a döntetlen. Amennyiben viszont az írek nyernek otthon, akkor vasárnap csak győzelemmel lehet meg a pótselejtező. Ha egy ponttal térünk haza Jerevánból, de a portugálok nyernek Írországban, úgy az utolsó meccsen csak akkor elég számunkra a döntetlen, ha az örmények nem nyernek legalább nyolc góllal Portugáliában.

Ha a csütörtöki mérkőzés végkimenetele vereség lenne, akkor is megmaradna a remény. Ilyen esetben az örmény csapat előnyben lenne a magyarokkal szemben, így az utolsó fordulóban mindenképpen több pontot kellene gyűjteniük. Amennyiben a magyarok veszítenek, és az írek győznek, úgy a mieink a csoport legvégére csúsznának vissza. Ilyen helyzetben Szoboszlaiék számára kulcsfontosságú lenne megverni az íreket, miközben szurkolnának a portugáloknak, hogy legalább döntetlent játszanak az örmények ellen.

Egy szélsőséges forgatókönyv esetén akár egyetlen pont is elegendő lehet ahhoz, hogy megszerezzük a második helyet, ám fontos, hogy ezt az egy pontot Írország ellen szerezzük meg. Ha az örményekkel szemben nem szenvedünk el jelentős vereséget, és a portugálok mindkét mérkőzésüket megnyerik, akkor egy hazai döntetlennel is kiharcolhatjuk a pótselejtezőt. Nézzük meg a legextrémebb lehetőséget is: ha Portugália az utolsó két mérkőzésén maximum egy pontot szerez, akkor a két nagyarányú magyar győzelem akár a csoportelsőséget is biztosíthatja számunkra. Két portugál vereséggel ráadásul a gólkülönbségre sem lenne szükség figyelni, hiszen jelenleg Ronaldóék +7-es gólkülönbséggel állnak, míg nekünk ez +1.

Legutóbb 28 éve, az 1996/1997-es vb-selejtező csoportkörében zárt második helyen a magyar válogatott, köszönhetően annak, hogy az utolsó fordulóban, Finnországban egy 91. perces öngóllal sikerült egyenlíteni és kiharcolni a továbbjutást. A jugoszlávok elleni párharcban aztán sok köszönet nem volt: a budapesti első meccsen 7-1-re, a belgrádi visszavágón 5-0-ra kapott ki a csapat, és végül 12-1-es összesítéssel zúgott ki.

A legközelebb 2014-ben állt ahhoz a válogatott, hogy ismételten eljusson a pótselejtezőkig, ám akkor az utolsó előtti fordulóban Hollandiába kellett utaznia. A 8-1-es eredmény alighanem minden szurkoló emlékezetébe beleégett. Az amszterdami szégyen után Egervári Sándor szövetségi kapitány lemondott. A sorozatot Csábi József irányításával, és egy 2-0-s Andorra elleni győzelemmel fejezte be a csapat, két ponttal lemaradva a pótselejtezőt érő második helyről.

Miként biztosíthatjuk, hogy ezek az eredmények ne ismétlődjenek meg a jövőben? Schäfer András, lapunknak adott interjújában, a következőket emelte ki: