A magyar nyugdíjrendszer helyzete olyan súlyos, hogy Brüsszel már felelősségre vonással fenyegeti a kormányt.

Az Európai Bizottság egy új, innovatív mechanizmust tervez, amely összekapcsolja az uniós források kifizetését a tagállamok nyugdíjrendszereinek pénzügyi stabilitásával. Brüsszel célja, hogy a 2028-tól kezdődő többéves költségvetés keretében konkrét reformfeltételeket állítson fel, ezzel ösztönözve a tagállamokat a szükséges strukturális átalakítások végrehajtására. A célkitűzés az, hogy a nyugdíjrendszerek ne jelentsenek túlzott terhet az állami költségvetések számára, különösen egy olyan elöregedő Európában, ahol a nyugdíjasok több mint 80%-a kizárólag állami támogatásra támaszkodik. Ez a terv különösen komoly hatással lehet Magyarországra, ahol a kormány már vállalta a nyugdíjreformot a helyreállítási terv keretében, de eddig nem valósította meg. Eközben a 2026-os választások közeledtével újra felerősödtek a politikai ígéretek, például a 14. havi nyugdíjról és a nyugdíjemelésekről, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Az Európai Bizottság egy innovatív javaslatot mérlegel, amely összekapcsolná az uniós források kifizetését a tagállamok nyugdíjrendszereinek hosszú távú fenntarthatóságával.

A Politico értesülései szerint Brüsszel a következő, 2028-tól induló hétéves költségvetési ciklusban - mintegy 2000 milliárd eurós keret mellett - a strukturális reformokat és a költségvetési fegyelmet szorosabban összekapcsolná.

A bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságai jelenleg azt kutatják, miként ösztönözhetnék a tagállamokat az országspecifikus ajánlások (CSR-ek) alkalmazásával, hogy a jelenlegi, gyakran elöregedő társadalmak által finanszírozott állami nyugdíjrendszerek hosszú távon is fenntarthatóvá váljanak.

A cél az, hogy a reformokat a beruházási támogatásokhoz kapcsolják, így a tagállamok nem férhetnek hozzá a teljes uniós forrásaikhoz, amennyiben nem valósítanak meg jelentős reformokat.

A háttérben egy komoly kihívás rejlik, amely az Európai Uniót sújtja: az elöregedő népesség, a folyamatosan csökkenő születési arány és a növekvő államadósság együttesen veszélyeztetik a nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságát.

Az Európai Unió statisztikái alapján 2023-ban a nyugdíjasok körében több mint 80 százalék kizárólag az állami nyugdíjra támaszkodott. Ez a szám elképesztő, hiszen 18,5 millió embert érint, ami az EU 65 év feletti lakosságának körülbelül egyötödét jelenti, és rávilágít a szegénység kockázatára, amely e csoportot fenyegeti.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint az állami nyugdíjrendszerek túlterheltsége nem csupán szociális problémákat, hanem pénzügyi kockázatokat is magában hordoz. Ennek fényében a célkitűzés két irányba mutat: egyrészt mérsékelni kívánják az állami költségvetésekre nehezedő nyomást, másrészt pedig bátorítani szeretnék a magánnyugdíj-megtakarítások növelését és a vállalati nyugdíjprogramok bevezetését.

A javaslat egy rendkívül érzékeny politikai területet érint, amely már számos országban heves ellenállást váltott ki. A nyugdíjkorhatár emelése és az állami ellátások reformja sok helyen tömeges tüntetéseket szült. Belgiumban a közelmúltban Brüsszelben zajló összecsapások is tanúbizonyságot tettek erről, ahol a rendőrség és a szakszervezetek csaptak össze a 67 éves nyugdíjkorhatár 2030-ig történő bevezetése miatt. Franciaországban Emmanuel Macron 2023-as reformjai hónapokig tartó demonstrációsorozatot indítottak el, amely a társadalmi elégedetlenséget tükrözte. A politikai kockázatok fokozódnak, mivel a nyugdíjas korosztály, különösen az 50 év felettiek, a választások során a legaktívabb szavazói bázist alkotják, így a Bizottság számára ez a megközelítés komoly belpolitikai ellenállásba ütközhet.

A Bizottság azonban nem kíván közvetlenül beleszólni a nyugdíjkorhatár vagy az ellátások szintjének meghatározásába. Ehelyett a hangsúlyt a hosszú távú megtakarítási ösztönzőkre, a vállalati nyugdíjprogramokra és a pénzügyi tudatosság növelésére helyezné. A CSR-ajánlások rendszerét a Bizottság eddig is a gazdaságpolitikai koordináció eszközeként használta, ám a tagállamok gyakran figyelmen kívül hagyták azokat. A most felvetett modell - amely a helyreállítási alap mintájára "pénzért reformot" elv alapján működne - az uniós forrásokhoz való hozzáférést tenné feltétellé, vagyis a tagállamok csak akkor juthatnának teljes támogatáshoz, ha mérhető előrelépést mutatnak a nyugdíjrendszerük átalakításában.

Magyarország vonatkozásában ez a téma kiemelten fontos, hiszen a kormány a helyreállítási és ellenállóképességi terv keretein belül már elkötelezte magát a nyugdíjrendszer reformja mellett, ám eddig hivatalosan még nem történt meg a várt változás.

Az Európai Bizottság több éve szerepelteti országspecifikus ajánlásaiban, hogy a magyar nyugdíjrendszert fiskális szempontból fenntarthatóbbá kell tenni, tekintettel a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra és az államháztartási kockázatokra. Brüsszel korábban is jelezte: a korai nyugdíjazási lehetőségek szűkítése, a foglalkoztatásban eltöltött évek számának növelése és a magánmegtakarítások ösztönzése nélkül a rendszer hosszú távon nehezen tartható fenn.

Ha a Bizottság tényleg összeköti a nyugdíjreformokat az uniós források kifizetésével, az jelentős terhet róhat a magyar költségvetésre és a gazdaságpolitikai mozgástérre.

A 2026-os országgyűlési választások közeledtével a nyugdíjrendszer fenntarthatósága mellett egyre inkább a politikai ígéretek kerülnek előtérbe. Elsőként Lázár János építési és közlekedési miniszter vetette fel a 14. havi nyugdíj bevezetésének lehetőségét, amit péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök is megerősített. A kormányfő szerint a 14. havi juttatás visszaadásához "gazdasági erő és béke" szükséges, és elmondása alapján a cél 2-4 éven belül elérhető.

Orbán kifejtette, hogy minden esztendőben egy heti nyugdíj visszaadásával sikerült visszaállítani a 13. havi juttatást, és ha a gazdasági helyzet kedvezően alakul, akkor a 14. havi kifizetés bevezetése is lehetséges lenne hasonló ütemben.

Ha Brüsszel valóban komolyan veszi, hogy a jövőben az uniós forrásokat a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságához köti, akkor a kormány és az ellenzék ígéretei egyaránt figyelmet érdemelnek majd a Bizottság részéről. A Tisza Párt választási programja a "tisztességes nyugdíjak kormánya" mottóval operál, amelyben havi 12 ezer forintos átlagos nyugdíjemelést és évi 356 ezer forintos többlet támogatást ígér a nyugdíjasok számára. Emellett a program egy jelentős, 200 ezer forintos SZÉP-kártyás juttatást is tartalmaz.

A javasolt intézkedés célja, hogy félmillió alacsony nyugdíjas számára kiegészítő juttatást biztosítson, emellett a gondozási díjakat 50%-kal megemelje, valamint megőrizze a 13. havi nyugdíjat.

A Tisza-kormány szerint ezekkel az intézkedésekkel biztonságosabb és méltányosabb megélhetést kapnának azok, akik havi 500 ezer forintnál kevesebb nyugdíjból élnek.