Még csak most vette kezdetét az OSP, de máris itt az újabb lehetőség az otthonteremtéshez: a 2026-tól érvényes program keretében egymillió forintot nyerhetnek el a kiválasztott pályázók - értesülhetünk a Pénzcentrumból.
A kormány január 1-jétől várhatóan elindít egy új lakhatási programot, amely a közszolgálatban dolgozókat célozza meg. Az új kezdeményezés keretében az állami szektor munkatársai évente 1 millió forintos támogatásban részesülhetnek, amelyet lakáshitel törlesztésére vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére fordíthatnak. Jelenleg azonban sok kérdőjel vetődik fel a támogatás körül: a jogszabálytervezet még nem készült el, és nem világos, hogy a kormányzat a költségvetésben elkülönít-e erre a célra külön keretet. Így tehát felmerül a kérdés, hogy a támogatás cafeteriaként adható-e, vagy igénylés alapján vehető igénybe.
A GKI szeptember elején 1000 fős reprezentatív felmérést végzett a lakosság körében. A kutatás eredményei szerint a közszférában dolgozók 15%-a élne a támogatás adta lehetőségekkel, amennyiben lenne rá lehetősége. 17% semleges a kérdésben, míg további 68% nem tervezi igénybe venni a konstrukciót.
Amennyiben a központi költségvetés valóban forrást biztosít a program számára, és a támogatásról való döntés nem a fenntartók (mint az önkormányzatok, NEAK, KLIK stb.) hatáskörébe tartozik, úgy 595 ezer közszolgálati munkavállalóval és 15%-os támogatási igénybevételi rátával kalkulálva körülbelül 90 ezer ember részesülhet a támogatás előnyeiből. Ez a konstrukció rendkívül vonzó lehet a közszolgáltatásban dolgozók számára, viszont a cafeteria jellegéből adódóan, amit bármikor megszüntethetnek, új lakáshitelek esetén nehezen tervezhető. Éppen ezért célszerű csak akkor elgondolkodni a hitelfelvételen, ha a havi törlesztőrészlet támogatás nélkül is biztonságosan teljesíthető.
Amennyiben a kormányzat ténylegesen forrásokat rendel a program mellé, és az állami alintézmények minden jogosult számára biztosítani tudják a juttatást, akkor a közel 90 ezer közszolgálati dolgozó támogatási igényének teljesítése (1 millió forint/fő juttatást feltételezve) 90 milliárd forintos kiadási többletet jelentene 2026-ban. A program költségvetési hatása az új támogatást igénylők miatt évről-évre nőhet.
A lakáspiaci következmények lényegesen attól függenek, hogyan hasznosítják a közszolgáltatók az évi 1 millió forintos támogatást. Amennyiben ezt a juttatást főként a már meglévő hitelek törlesztésére fordítják, a program elsősorban az érintett háztartások pénzügyi biztonságát növeli, miközben az ingatlanpiacra gyakorolt hatása valószínűleg semleges marad. Ilyen esetben a támogatás likviditásjavító funkcióval bír.
Ha a támogatás jelentős mértékben új hitelfelvételt és ezzel együtt lakásvásárlást ösztönöz, akkor ez a tendencia érezhetően befolyásolhatja az ingatlanpiac alakulását. Ez egyrészt élénkítheti a lakásforgalmat, másrészt pedig mérsékelt áremelkedést is kiválthat.
Összességében tehát a program hatása nem egyértelmű: a lakossági felhasználási minták határozzák meg, hogy inkább stabilizáló, likviditást javító szerepet játszik, vagy érdemben hozzájárul a lakásforgalom emelkedéséhez.
