Egyiptom éppen azon dolgozik, hogy kidolgozza azt a koncepciót, amely a palesztin kitelepítési tervet ellensúlyozza, amit az amerikai elnök terjesztett elő.
A február elején nagy vitákat generáló javaslat ellenében az egyiptomi terv a Gázai övezet területén "védett zónák" kialakítását célozza meg. Ezekben a zónákban a palesztin lakosság biztonságban élhetne, miközben arra várnak, hogy egyiptomi és nemzetközi építőipari vállalatok nekilátnak a térség megrongálódott infrastruktúrájának helyreállításához.
Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök válaszul Donald Trump birtokbavételi javaslatára kijelentette, hogy országa egy másik helyreállítási tervet dolgoz ki a Gázai övezet újjáépítésére anélkül, hogy a palesztinokat hosszútávon is kiszorítanák az övezetből.
Az Al-Ahram, az egyiptomi napilap értesülései szerint, a tervezett intézkedés keretében Gázában ideiglenes "védett zónák" kialakítása kerülne sorra, ahol a palesztin lakosság békében élhetne. Ezzel párhuzamosan egyiptomi és nemzetközi építőipari vállalkozások vállalnák a háború sújtotta terület újjáépítését és rehabilitációját.
Egyiptomi tisztviselők, arab és nyugati diplomaták elmondása szerint Egyiptom már elkezdte az egyeztetést a Trump-i kezdeményezésen felháborodott és azt elutasító európai diplomatákkal, szaúdi, katari és Egyesült Arab Emírségek-i tisztviselőkkel és befektetőkkel. Ezek szerint már az újjáépítési munkálatok finanszírozási kérdéseiről is tárgyalnak. A mostani értesülések szerint a rekonstrukcióról folyó részletes egyeztetés érdekében februárban konferenciát is szerveznek.
Az ellenjavaslatot azután adta az egyiptomi elnök, hogy február elején nemzetközi felháborodást váltott ki Donald Trump felhívása, mely szerint kitelepítenének 1,8 millió palesztint, aki a Gázai övezetben él, hogy ott az Egyesült Államok fennhatósága alatt a "Közel-Kelet riviéráját" építsék meg. Donald Trump terve szerint a palesztinokat nem engednék vissza, hanem Jordániába és Egyiptomba telepítenék ki.
A palesztin közösség és a közel-keleti nemzetek – köztük Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia – határozottan elutasították Trump javaslatát. Azok az államok, amelyek támogatják a palesztinokat, közöttük is kiemelkednek az indokok, miszerint nem hajlandók befogadni a Gázai övezetből kitelepítendő embereket, amennyiben a terv megvalósul. Jogvédő szervezetek is kifejezték szolidaritásukat a gázai palesztinokkal, hangsúlyozva, hogy az amerikai elképzelés etnikai tisztogatásnak, sőt, háborús bűncselekményeknek minősülhet. Az európai országok többsége szintén elítélte Trump elképzelését, kifejezve aggodalmát a helyzet súlyosbodása miatt.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban dicsérte Donald Trump ötletét, és kijelentette, hogy Izrael annak a végrehajtására készül. Hétfőn a térségben járt Marco Rubio amerikai külügyminiszter, aki szaúd-arábiai látogatásakor elmondta, hogy az Egyesült Államok kész meghallgatni alternatív javaslatokat. "Ha az arab országoknak van egy jobb tervük, akkor az nagyszerű" - mondta korábban a politikus a "Clay and Buck Show" című amerikai rádióműsorban. Ezek alapján az feltételezhető, hogy az amerikai javaslat inkább a Donald Trump által képviselt aggresszív tárgyalási technika egy újabb vívmánya, mintsem a palesztin lakosság kitelepítésére vonatkozó kidolgozott terv egy előzetes bejelentése.
A gázai helyzet most kritikus fordulóponthoz érkezett, mivel a tűzszünet első szakasza március elején véget ér. Izrael és a Hamász között még folyamatban vannak a tárgyalások a tűzszünet második fázisáról. Ennek során fontos célkitűzések szerepelnek, többek között a terrorszervezet által fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátása, a teljes izraeli kivonulás Gázából, valamint a háború tartós leállításának biztosítása.
A második szakaszról szóló megállapodás hiányában gyakorlatilag lehetetlen bármilyen újjáépítési tervet megvalósítani. Továbbá, a sikeres tárgyalások nélkül aligha várható, hogy tisztázódjon, ki fogja hosszú távon irányítani Gázát. Izrael határozottan a Hamász fegyveres csoportjainak felszámolását követeli, ami magában foglalja politikai és katonai befolyásának teljes megszüntetését is. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök minden olyan palesztin állami tervet elvetett, amelyet a Nyugat támogatott, és elutasította a Palesztin Hatóság bármilyen szerepét a Gázai övezet kormányzásában. Az izraeli vezető nem kínált semmilyen alternatív megoldást a helyzet kezelésére.
A Hamász korábban kifejezte szándékát, hogy lemond a gázai hatalomról. Abdul Latif al-Qanou, a szervezet szóvivője nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Hamász kész elfogadni egy palesztin egységkormányt, amelyben nem vesz részt, vagy akár egy technokratákból álló bizottságot is. Eddig a Palesztin Hatóság határozottan elutasította azokat a javaslatokat, amelyek a Gáza feletti irányítást tőle függetlenül kívánták megvalósítani.
A legújabb egyiptomi javaslat középpontjában egy olyan palesztin kormányzat létrehozása áll, amely képes függetlenedni a Hamásztól és a Palesztin Hatóság befolyásától - állítják a javaslatban részt vevő egyiptomi hivatalos személyek. A koncepció gyenge pontja azonban az a javaslat, amely szerint egy palesztin rendőri erőt kellene kialakítani, amely nagyrészt a Palesztin Hatóság korábbi rendőreiből állna, akik a Hamász 2007-es hatalomátvétele után Gázában maradtak. Ezt a rendőri egységet egyiptomi és nyugati erők támogatnák.
Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszter a múlt heti müncheni biztonsági konferencián tájékoztatta a német külügyminisztert és más uniós tisztviselőket is a tervről - állítják az Al Ahramnak nyilatkozó egyiptomi tisztviselők. Elmondásuk szerint Egyiptomi, Szaúd-Arábia, Katar, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek vezető tisztviselői a héten egy rijádi találkozón vitatják meg az egyiptomi javaslatot, mielőtt annak terveit bemutatnák egy februárra tervezett arab csúcstalálkozón.
Az egyiptomi újjáépítési terv lényegét tekintve egy háromlépcsős folyamatot vázol fel, amely akár öt évig is eltarthat, anélkül hogy a palesztin lakosságot ki kellene telepíteni a Gázai övezetből. A terv keretein belül három védett zónát hozzanak létre a térségben, ahová a palesztinokat az első hat hónapban áthelyezik. Ezeket a védett zónákat mobilházakkal és menedékhelyekkel fogják ellátni, ahol humanitárius segítségnyújtás valósulhat meg.
A restaurációs folyamatban több mint húsz egyiptomi és nemzetközi vállalat fog részt venni. Az újjáépítési munkálatok során több tízezer új munkahely jöhet létre, amely jelentős támogatást nyújtana a gázai lakosságnak – nyilatkozták az egyiptomi hivatalos személyek az Al Ahramnak, hangsúlyozva, hogy a gazdasági érdekeket a szociális szükségletek elé helyezik.
