Az oroszok már a kamrában feszültek, míg az NB I pályáin még izzott a labda.

Nyolcvan évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon, Budapest ostroma vette kezdetét. Az ember azt gondolná, hogy mindenki az óvóhelyeken rejtőzködött, de a valóság egészen más volt: még december 24-én, szenteste délelőttjén is zajlott egy élvonalbeli futballmérkőzés a sorsával küzdő magyar fővárosban. Ezt a pillanatot sokáig utoljára tapasztalhatták meg a sportág hívei.

1944. december 24-én a Vörös Hadsereg első katonái megérkeztek Budára. Tolbuhin marsall 3. Ukrán Frontjának páncélos egységei az Új Szent János Kórház irányába nyomultak előre, de egy SS-hadosztály alakulatai sikeresen visszaszorították őket. A szovjet erők az SS IX. hegyihadtestének arcvonalán, nagyszámú páncélossal Etyekről előretörve behatoltak Biára és Budakeszire. Előre küldött osztagaik Budakeszitől öt kilométerre északkeletre tevékenykedtek. Az ostromgyűrű 26-án zárult be a főváros körül, ezzel megkezdődött Budapest ostroma, amely 51 napon át tartott, és mérhetetlen szenvedéseket, valamint hatalmas károkat okozott.

December 25-én hajnalban megállt a villamosközlekedés, és már 24-én is életveszélyes volt az utcákra lépni, mivel szenteste az oroszok aknavetőtüzet zúdítottak a budai oldalra. Ugyanazon a napon, 24-én délelőtt fél 11-kor a Szentlőrinc AC csapata a BSZKRT-ot látta vendégül a tizenkét csapatos Hadibajnokság 11. fordulójának utolsó előtti mérkőzésén.

A kiesési rangadót nem a pestszentlőrinci SZAC-pályán rendezték - az már lőtávolban volt az oroszoknak -, hanem a csepeli MOVE-sporttelepen. Jóllehet kis csapatokról beszélünk, legendás futballisták léptek pályára a villamosiak (sic!) - így becézte a Nemzeti Sport a BKV jogelődjét - által 2:0-ra megnyert mérkőzésen. A SZAC centere a 21 éves Deák Bamba volt, a Fradi és a Bp. Dózsa későbbi 20-szoros válogatott gólzsákja, a magyar futball egyik legendás gólkirálya, míg a balösszekötő az akkor már 33 éves Lázár Gyula, a Tanár úr, az 1938-as vb-ezüstérmes válogatott korszakos exfradistája - lett volna. Ha nem teljesít éppen szolgálatot a fronton... A BSZKRT-nak is voltak klasszisai, a két Kovács, I. és II., Imre és öccse, József, mindketten az MTK-ban jutottak el a válogatottságig, Imre a helsinki olimpiai dobogó tetejéig.

A hétfői napon, 25-én, fél 11-re tervezett FTC-Újpest derbire 15 000 szurkoló gyűlt össze az Üllői úton. A két csapat azonos pontszámmal állt az élen, a zöld-fehérek gólkülönbsége 43:10, míg a liláké 38:16 volt. A Nemzeti Sport a december 24-i számában a Magyar Labdarúgó Szövetség Vadász utca 31. alatti székházából küldött riporttal készítette elő a rangadót. Az újságíró, Hegyi Gyula, a Nemzeti Vasas intézőjébe ütközött, aki éppen a Fradi képviselőjével folytatott beszélgetést.

Tisztelt Honigberger Úr! Szeretném megosztani Önnel, hogy eddig sosem kértem támogatást a Ferencváros csapatától, de most egy különleges alkalom miatt szeretnék kérni két jegyet hétfőre. Kérem, ha lehetséges, segítsen ebben! Köszönettel, [Neved]

Annál a Hegyi Gyulánál beszélünk, aki a Tanácsköztársaság idején vöröskatona volt, és hírhedt kommunistaként vonult be a történelembe. A Rákosi-rendszerben az OTSH elnökeként tevékenykedett, de mindez a háború keserves valóságában, az ostrom idején másodlagosnak bizonyult. Akkor a sportbarátság minden politikai eltérésnél erősebbnek mutatkozott.

Ez a Hadibajnokság két hatalmas óriásának megálmodott felállítása volt.

A Fradi hiányolta a betegeskedő és hosszú sérülésből lábadozó klasszisait, Sárosi Györgyöt és Gyetvai Lászlót, míg az Újpestnél a tehetséges Nagymarosi Mihály nem állt a csapat rendelkezésére.

Csakhogy a sportlap tudósítója a stadion kapujában a búsan kifelé bandukoló Schlosser Imrébe botlott.

„Elmarad a meccs...” – közli „Slózi” komoran. Weisz István pályaigazgató is hozzátette a magyarázatát: „Most érkezett a hír a rendőrségtől, visszavonták a mérkőzés lejátszására adott engedélyt. Pedig a pálya állapota tökéletes!”

Ez lehetséges. Viszont az oroszok már a kamrában tartózkodtak...

A sportlap legfrissebb kiadása december 26-án látott napvilágot - itt kaptak helyet az említett információk -, ezt követően azonban a nyomdagépek is elhallgattak.