Donald Trump határozott lépésre készül: a katonai erő bevetésével célozza meg a világ egyik legnagyobb népességű országát. A döntése mögött komoly következmények állhatnak, hiszen milliók élete lehet érintett ebben a konfliktusban.

Az elmúlt hétvégén Venezuela után újabb célkeresztbe került Donald Trump figyelme: a volt elnök katonai akcióval fenyegetőzött Nigériában, a világ hatodik legnépesebb országában. Trump szerint az afrikai nemzetben súlyos keresztényüldözés zajlik, amely ellen a helyi kormányzás semmilyen lépést nem tesz. A nigériai hatóságok azonban határozottan elutasították az ilyen vádakat, ugyanakkor kifejezték nyitottságukat arra, hogy amerikai támogatással lépjenek fel a helyi dzsihadista csoportok, például a hírhedt Boko Haram ellen. Az Egyesült Államok ugyanakkor korlátozott katonai erőforrásokkal rendelkezik az afrikai kontinensen, így kérdéses, hogy egy esetleges katonai beavatkozás hogyan valósulhatna meg és milyen formát öltene.

November 1-jén Donald Trump, az Egyesült Államok egykori elnöke, heves posztot osztott meg a Truth Social nevű közösségi platformján. Ezúttal Nigéria, Afrika legnagyobb népességű országa került a figyelme középpontjába, ami újabb vitát generált a politikai diskurzusban.

Ha a nigériai kormány továbbra is engedélyezi a keresztények meggyilkolását, az USA azonnal leállítja a Nigériának nyújtott összes segélyt és támogatást, és könnyen lehet, hogy "fegyverrel a kézben" bevonul a most kegyvesztett országba, hogy teljesen eltörölje az iszlám terroristákat, akik ezeket a szörnyű atrocitásokat elkövetik. Ezennel utasítom hadügyminisztériumunkat, hogy készüljön fel a lehetséges akcióra. Ha támadunk, az gyors, kegyetlen és édes lesz, ahogyan a terrorista gengszterek támadják a mi SZERETETT keresztényeinket! FIGYELMEZTETÉS: A NIGÉRIAI KORMÁNY JOBB, HA GYORSAN CSELEKSZIK!

A hadügyminisztérium vezetője, Pete Hegseth, válaszában kifejezte, hogy készségesen eleget tesz a parancsnak.

Természetesen, itt a szöveg egyedi átfogalmazása: Kérem, Uram! Az ártatlan keresztények életének kioltásának meg kell szűnnie Nigériában – és a világ bármely más pontján is. A hadügyminisztérium már készül a lépések megtételére. A nigériai kormánynak kell megvédenie a keresztény közösséget, vagy mi lépünk fel az iszlám terroristák ellen, akik ezeket a borzalmas cselekményeket elkövetik.

- írta a hadügyminiszter.

Trump később az Air Force One fedélzetén további részletekkel szolgált újságíróknak. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e szárazföldi csapatok bevetését vagy légitámadásokat Nigériában, az elnök azt felelte:

Természetesen, itt van egy egyedibb megfogalmazás: "Ez lehetséges. Más lehetőségek is léteznek. Rengeteg dolog jut eszembe. Nigériában elképesztő mértékben nő a keresztényüldözés: sokakat megölnek vallási meggyőződésük miatt. A keresztények élete veszélyben van, és a számok valóban aggasztóak. Nem tűrhetjük el, hogy ez a borzalom folytatódjon."

Trump megszólalásai nem előzmény nélküliek. Ted Cruz texasi szenátor - aki 2016-ban még republikánus elnökjelölt-aspiráns is volt éppen Trumppal versenyben - szeptember 11-én nyújtott be egy törvényjavaslatot a nigériai keresztények üldözése ellen.

A nigériai keresztény közösségeket iszlamista terrorista csoportok céltáblájává teszik, és hitük miatt kegyetlen kivégzések áldozataivá válnak. Az ország különböző területein a saría-törvények és az istenkáromlásra vonatkozó jogszabályok által kirótt kényszerűség súlya alatt kénytelenek élni. Itt az ideje, hogy határozott lépéseket tegyünk: valódi szankciókat kell alkalmaznunk azokkal a nigériai tisztviselőkkel szemben, akik ezeket a brutális tevékenységeket támogatják vagy lehetővé teszik. Az általam javasolt nigériai vallásszabadságról szóló elszámoltathatósági törvény új és meglévő eszközökkel fogja segíteni ezt a célt.

- írta indoklásában a szenátor.

Cruz a Vatican News 2023 áprilisi cikkére hivatkozva megjegyezte, hogy 2009 óta, amikor a Boko Haram nigériai dzsihádista szervezet felkelése megkezdődött, több mint 52 ezer keresztényt öltek meg Nigériában. Ezen időszak alatt több mint 20 ezer keresztény templom és iskola is támadás célpontjává vált. (Ez az adat a 2009 és 2023 áprilisa közötti időszakra vonatkozik.) A texasi szenátor határozott lépéseket szorgalmaz a nigériai tisztviselők ellen, akik hozzájárulnak a keresztények és más vallási kisebbségek elleni erőszakhoz, valamint azok ellen, akik a saríát vagy istenkáromlás elleni törvényeket léptetnek életbe. Észak-Nigéria számos muszlim többségű államában a saríát már hivatalosan is törvényerőre emelték. Továbbá Cruz kezdeményezte, hogy Nigériát az Egyesült Államok "különös aggodalomra okot adó országok" listájára sorolják.

Utóbbi Trump Truth Social-posztja után meg is történt. Erre a listára azokat az országokat veszi föl az Egyesült Államok, ahol különösen súlyos sérelmeket szenved a vallásszabadság. A listán jelenleg olyan országok szerepelnek, mint Kína, Oroszország, Észak-Korea, Kuba, Irán vagy Pakisztán.

Nigéria diplomatikus módon reagált Trump döntéseire és bejelentéseire. A nigériai kormány határozottan visszautasította azt az állítást, miszerint az ország vallásilag intoleráns lenne. Emellett kiemelték azokat a jelentős erőfeszítéseket, amelyeket a vallásszabadság biztosítása érdekében folytatnak.

Nigéria vallási toleranciájának megítélése gyakran torzítja a valóságot, figyelmen kívül hagyva a kormány folyamatos és elkötelezett munkáját a vallás- és lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében minden állampolgár számára. E törekvések révén a kormány igyekszik előmozdítani a békés együttélést a különböző vallási közösségek között, ami hozzájárul a társadalmi harmónia megteremtéséhez.

- nyilatkozta Bola Tinubu elnök.

Másfelől üdvözölték Trump szándékát, hogy segítsen a vallási szélsőségesek elleni küzdelemben.

Üdvözöljük az amerikai támogatást, amennyiben elismerik területi integritásunkat

Daniel Bwala, a nigériai elnök tanácsadója, úgy véli, hogy Trump kijelentése, miszerint Nigéria "kegyvesztett ország", nem volt komolyan vehető. Bwala hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök szavai mögött nem állt valódi szándék, és bízott abban, hogy a két ország vezetője hamarosan személyesen is találkozik, hogy közösen megvitassák a terrorizmus elleni harc stratégiáit. A tanácsadó emellett határozottan cáfolta, hogy Nigériában népirtás zajlana a keresztény közösségek ellen.

Nigéria, melynek lakossága körülbelül 223 millió főt számlál, rendkívül gazdag etnikai sokféleséggel büszkélkedhet, hiszen mintegy 200 különböző etnikai csoport él az ország területén. A népesség több mint fele a muszlim hit követője, míg a keresztény közösségek – beleértve a katolikus és protestáns irányzatokat – kisebb részesedéssel bírnak. Emellett számos törzsi vallás is jelen van, hozzájárulva ezzel a kulturális paletta sokszínűségéhez.

Földrajzi szempontból egyértelműen kirajzolódik a megosztottság: az északi területeken túlnyomóan muszlim közösségek élnek, míg a déli részek jellemzően keresztény vallásúak dominálnak.

A középső régiók vallási sokszínűsége jelentős, és e területeken gyakran feszültségek alakulnak ki keresztények és muszlimok között. Ezek a konfliktusok azonban nem csupán vallási hátterűek; sokkal inkább gazdasági okok húzódnak mögöttük. A túlnyomórészt keresztény földművesek és az inkább muszlim pásztorok versenyeznek a korlátozott földterületekért és az ivóvízhez való hozzáférésért.

Nigéria iszlamista mozgalmait két meghatározó szervezet dominálja: a 2002-ben alapított Boko Haram és a 2016-ban tőle függetlenedett Iszlám Állam - Nyugat-Afrika Tartomány. A Boko Haram a világ figyelmének középpontjába 2014 áprilisában került, amikor 276 középiskolás lányt raboltak el, többségük keresztény vallású volt. Az esemény sokkolta a nemzetközi közvéleményt, és azóta is élénken él az emberek emlékezetében. A legfrissebb, 2024 áprilisi adatok szerint 82 lány még mindig eltűnt, és valószínű, hogy muszlim férfiakkal kényszerítették őket házasságra, ami tovább fokozza a helyzet tragédiáját.

Az iszlamista terrorszervezetek elsősorban az északi, muszlim többségű államokban működnek, és áldozataik is sok esetben muszlimok, ugyanakkor rendszeresek a keresztények elleni atrocitások is.

Hogy pontosan milyen a terrorszervezetek áldozatainak vallási megoszlása, nehéz megmondani, mivel egyértelmű adatok erről nem állnak rendelkezésre. De szakértők szerint azt nem lehet mondani, hogy kifejezetten a keresztények lennének az áldozatai a támadásoknak. Még az ellenzéki Munkáspárt szóvivője is azt állította, hogy bár a kormány fellépése a terrorszervezetek ellen "erőtlen és kaotikus", de Trump azon állításával nem értenek egyet, hogy kifejezetten a keresztények kiirtására irányuló fegyveres kampány folyna az országban.

Az Egyesült Államok neoprotestáns közösségeiben régóta napirenden van a nigériai "keresztényüldözés" kérdése, ami miatt a téma egyre fontosabbá vált Ted Cruz, majd most Donald Trump számára is. Ezekben a körökben a becslések szerint akár 100 ezer keresztény áldozatról is szó esik 2009 óta. A Vatican News által közölt információk alapján 2009 és 2023 között összesen 52 ezer keresztény halálos áldozatot említettek. Az Amnesty International legfrissebb jelentése, amely 2023 májusától 2025 májusáig terjed, összesen 10 217 halálos áldozatot regisztrált, azonban ez az adat az összes elhunytra vonatkozik, nem csupán a keresztényekre.

Donald Trump elképzelései a nigériai terrorszervezetekkel szembeni fellépésről nem kerültek részletes kifejtésre. A szárazföldi katonai beavatkozás egyértelműen magas költségekkel járna, és amerikai áldozatokkal is számolni kellene, így valószínűtlen, hogy az elnök ezt a lépést választaná. Sokkal valószínűbb, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat indítana a terrorista csoportok ellen.

Ez azonban nem egy egyszerű kihívás, hiszen a fegyveresek folyamatosan módosítják a helyzetüket, és a tevékenységükre kiterjedő terület rendkívül kiterjedt.

Az amerikai haderő legközelebbi bázisa Afrika északi partvidékén található, a Vörös-tenger partján fekvő Dzsibutiban. A Nigériával határos Nigerben hosszú ideig jelen voltak amerikai katonák, ám tavaly a hatalomra került oroszbarát katonai junta miatt kivonták őket. Szakértők véleménye szerint az Egyesült Államoknak több erőforrást és egy fejlettebb hírszerzési hálózatot kellene kiépítenie, ha valóban hatékonyan akar fellépni az iszlamista fenyegetésekkel szemben. A legvalószínűbb forgatókönyv az lenne, ha a nigériai hadsereg amerikai légi támogatást kapna, azonban ez a kooperáció nehezen kivitelezhető, különösen, mivel Trump folyamatosan szankciókkal fenyegeti az országot.