Az egészségügyi szakdolgozók egyre hangosabban követelik a bérek emelését.
A FESZ küldetése nem a sztrájk lebonyolítása, hanem az egészségügyi dolgozók munkájának megfelelő megbecsülése és elismerése.
Még szeptemberben nyújtotta be sztrájktárgyalási kezdeményezés a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) a kormánynak, amely mostanra jelölte ki az ilyenkor szokás eljárás szerint tárgyalópartnerül Takács Péter egészségügyi államtitkárt.
A FESZ olyan, nem számszerűsíthető követeléseket is megfogalmazott, mint a szakmai előmenetel ösztönzése vagy a százalékos területi pótlék bevezetése. Utóbbira azért van szükség, mert a tapasztalat szerint Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb a munkaterhelés, mint a kisebb egészségügyi intézményekben, aminek meg kellene jelenni a bérpótlékokban is - ezt Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke közölte a Blikk-kel.
A leglényegesebb igényük viszont a fizetésemelés.
"Mivel a költségvetési tervekben sem 2025-ben, sem 2026-ban nem szerepel béremelés, sőt, a bértáblákban korábban biztosított automatizmus is megszűnt 2024-ben - ami korábban minimális előrehaladást eredményezett -, ezért kezdeményeztük Takács Péter államtitkár úrnak írt levelünkben a béremelések folytatását, hiszen az infláció mindenkit érint, és a dolgozók igen elégedetlenek" - mondta Soós Adrianna.
A szakszervezeti vezetőtől megtudtuk: idénre 10 százalékos béremelési igénnyel fordultak a tárcához, mivel a nemzetgazdaság egyéb ágazataiban is körülbelül ehhez hasonló a béremelések mértéke. Ennek azért van jelentősége, mert az egészségügyi szakdolgozókat nem ritkán elszívják olyan ágazatok, mint a kereskedelem vagy a vendéglátás. A jövő évre pedig 13 százalékos béremelést szeretne a FESZ. Részben az inflációkövetés, részben pedig a teljesítményösztönzés indokolja a bérek növelését - magyarázta a szakszervezet elnöke.
Soós Adrianna véleménye szerint a szakdolgozókkal szembeni elvárások - mint a képzettségi szint, a felelősségvállalás, a tapasztalat és a speciális készségek - valamint a rendkívül nehéz munkakörülmények, amelyek magukban foglalják a több műszakos munkarendet és a magas egészségügyi kockázatokat, indokolttá tennék a jelenlegi alapbérek jelentős emelését. Ezen bérek a piaci átlaghoz képest is lényegesen magasabbak kellene, hogy legyenek.
"Jelenleg a szakdolgozók csupán rendkívüli többletmunkával tudják elérni az átlagos kereseti szintet. A kereset kulcsszerepet játszik az ágazaton belüli munkavállalásban; a magas munkaerőhiány mérséklése érdekében pedig elengedhetetlenek a kiemelkedő bérek" - nyilatkozta a FESZ elnöke.
A Soós Adrianna által felvetett munkaerőhiány kérdése sokkal összetettebb, mint pusztán a bérek emelésével megoldható probléma. A FESZ hivatalos weboldalán található Takács Péter válaszlevele a sztrájktárgyalásokkal kapcsolatban világosan rámutat arra, hogy az ágazatban elérhető jövedelmek kulcsfontosságú szerepet játszanak a munkaerő megtartásában és az új munkavállalók vonzásában. Az államtitkár szavai alapján egyértelmű, hogy a finanszírozási kérdések mellett más tényezőket is figyelembe kell venni a tartós megoldások keresése során.
Az utóbbi időszakban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a segítő szakmák nem keltik fel a fiatal, 20-25 év közötti Z generáció érdeklődését.
Takács Péter véleménye szerint a probléma rendkívül összetett, és alaposan kidolgozott, valamint jól koordinált intézkedések sorozatát igényli. Ez a megközelítés messze túlnyúlik azon, hogy csupán a tavaly márciusi béremelést követően, akár idén, akár a következő évben születhessen meg a konkrét döntés és bejelentés a bérek további emeléséről.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jelen pillanatban még nem született kormányzati döntés az egészségügyi szektorban dolgozók béremeléséről. Ugyanakkor az éves költségvetés keretein belül található nyitott célelőirányzat lehetőséget biztosít a bérek növelésére. Takács hozzátette, hogy a FESZ konkrét ajánlásait is mérlegelik, amikor a bérezési kérdésekről döntenek.
2023-ban hasonló helyzet alakult ki a kormány és a szakszervezet között: akkor a dolgozói oldal azért kért sztrájktárgyalást, mert a 2022 végén kiadott, többek között az egészségügyi szakdolgozók béremeléséről is szóló kormányhatározat részleteinek kidolgozását sürgette. A FESZ most úgy látja, a 2023-ban kezdeményezett sztrájktárgyalások részben eredményre vezettek, mivel végül 2023-ban és 2024-ben is sor került béremelésekre, ezért akkor nem folytatták a sztrájkra vonatkozó előkészületeiket.
A mostani helyzetben is az a FESZ álláspontja, hogy nem a sztrájk a céljuk, hanem az, hogy az egészségügyi dolgozók munkáját végre méltó módon elismerjék. "A sztrájk csak végső eszköz lehet, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre" - írja a sztrájktárgyalásról szóló bejegyzésében a szakszervezet.
