Brüsszel új irányvonalat hirdetett: jelentős átalakulás várható a környezetvédelmi szabályozás terén, amely akár a magyar cégeket is érintheti.

Az Európai Bizottság jelentősen csökkentené a karbonvám alá eső vállalatok számát, hogy enyhítse az adminisztratív terheket és ösztönözze a versenyképességet. A módosítások célja, hogy a klímavédelmi célkitűzések fenntartása mellett egyszerűsítsék az uniós vállalatok működését.

Az Európai Unió vállalatainak több mint 80%-a valószínűleg mentesülne az új karbonvám (CBAM) alól a brüsszeli javaslatok értelmében - nyilatkozta Wopke Hoekstra, a Net Zero ügyekért és tiszta növekedésért felelős biztos, a Financial Times beszámolója szerint.

Az intézkedés célja, hogy a rendszer kizárólag a legnagyobb kibocsátó importőrökre vonatkozzon, miközben a kisebb szereplőket mentesítené a jelentési és fizetési kötelezettségek alól. Hoekstra hangsúlyozta, hogy a reform nem csökkenti a klímavédelmi célok jelentőségét, hanem egyszerűsíti a vállalkozások működését.

Az új szabályozás szerint a CBAM hatálya alá eső 200 000 cég közül körülbelül 180 000 vállalkozás mentesülne az adminisztratív kötelezettségektől.

A karbonvám bevezetésének fő célja, hogy megóvja az Európai Unió nehéziparát a külföldi, olcsóbb és környezetszennyezőbb importtermékek hatásaitól. Az érintett iparágak, mint például az alumínium-, acél-, vas- és műtrágyagyártás, vállalatainak 2024-től kötelezővé válik, hogy nyilvántartsák és jelentést tegyenek termékeik karbonlábnyomáról.

2026-tól pedig meg kell fizetniük a különbözetet az EU és a gyártási ország kibocsátási költsége között.

Mivel a világ számos területén hiányzik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez hasonló struktúra, az importálók számára a megfelelés komoly kihívások elé állította őket. Egy márciusban készült jelentés alapján Németországban és Svédországban az érintett cégek csupán 10%-ának sikerült eleget tennie a próbaidőszak alatt a jelentési kötelezettségeinek.

Az Egyesült Államok és India korábban határozottan ellenezte a karbonvám bevezetését, mivel ez jelentős többletköltséget ró az exportálóikra. Ezzel szemben az Európai Unió hangsúlyozza, hogy a módosítások célja az európai cégek védelme és támogatása, nem pedig a rendszer aláásása, hiszen az importált termékek 95 százaléka továbbra is a CBAM hatálya alá tartozik.

Emellett Brüsszel reméli, hogy a könnyítések ösztönözni fogják más országokat saját kibocsátáskereskedelmi rendszereik bevezetésére. A változtatások egy nagy "omnibusz" jogszabálycsomag részeként léphetnek hatályba, amelyet a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Az Európai Bizottság idén átfogó felülvizsgálatot indít a CBAM rendszerével kapcsolatban, beleértve annak esetleges kiterjesztését olyan iparágakra, mint az üveg-, kerámia-, papír- és vegyipar. Eközben az acélipar képviselői is aktívan dolgoznak saját érdekeik védelmében; céljuk, hogy az EU-ban előállított, majd külföldön feldolgozott és visszaimportált termékek mentesüljenek a vámok alól. Hoekstra kijelentette, hogy az Európai Bizottság nyitott a téma alapos vizsgálatára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendszer további finomhangolása nem ígérkezik könnyű feladatnak.