Donald Trump: Irán komoly fenyegetés előtt áll.

A világ szemei árgus figyelemmel kísérik, ahogy Donald Trump váratlan lépéseket tesz az iráni nukleáris helyzet rendezésére, miközben mindkét fél a konfliktusra való felkészülés feszültségét éli át. A hétvégén esedékes tárgyalások kimenetele döntő fontosságú lehet: vagy a béke hírnökévé válik a Közel-Kelet, vagy újabb háborús konfliktusok árnyéka lebeg a térség felett. A nukleáris tárgyalások mögött óriási katonai nyomás és szoros határidők húzódnak, amelyek mindkét felet sürgetik. Miközben Izrael a "líbiai opció" megvalósítását sürgeti, Irán határozottan ragaszkodik békés céljaihoz. Trump ultimátumot intézett: májusig konkrét eredményeket vár, különben "nagy veszély" fenyegeti a helyzetet.

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn meglepte Teheránt azzal, amikor nyilvánosságra hozta a hétvégi tárgyalások tervét, és elmondta, hogy ha a nukleáris programról szóló tárgyalások kudarcba fulladnak, Irán "nagy veszélybe" kerül. Az elmúlt hetekben példátlan mértékű amerikai haderő-fejlesztés zajlott a Közel-Keleten, és Trump döntése, hogy nyilvánosságra hozza a tárgyalásokat, arra utalhat, hogy sürgősen tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Iránt - írja a The Guardian.

Az amerikai delegációt a tárgyalásokon Steve Witkoff, Trump közel-keleti különmegbízottja vezeti, aki az ukrajnai háborúról Oroszországgal folytatott tárgyalásokon is részt vett; az iráni oldalon pedig Abbász Aragcsi külügyminiszter vezeti a delegációt. Witkoff erőfeszítései az Izrael és a Hamász, valamint Oroszország és Ukrajna közötti békeközvetítésre eddig kudarcot vallottak.

Irán a nyilvánosság előtt óvatosan lavírozott a tárgyalásokkal kapcsolatban, csupán azt jelezte, hogy nyitott a közvetett egyeztetésekre az Egyesült Államokkal, de hivatalos választ még nem kapott arról, hogy valóban folytatódnak-e a megbeszélések. Aragcsi egy X-en közzétett bejegyzésében, néhány órával azután, hogy Trump az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatóján bejelentette a hétvégi tárgyalások megrendezéséről szóló megállapodást, a tárgyalásokat lehetőségnek és egyben próbatételnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy most az Egyesült Államoknak kell lépnie.

Algírban tett látogatása során Aragcsi hangsúlyozta, hogy Irán érdeklődése a közvetett tárgyalások iránt folyamatos. Kifejtette, hogy a tárgyalások formális keretei közel sem annyira lényegesek, mint az, hogy végül konkrét eredmények szülessenek, és hogy a felek komolyan vegyék egymást a folyamat során. Véleménye szerint e nélkül a kritérium nélkül egyetlen tárgyalás sem kezdődhet el.

Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője, határozottan elutasította a közvetlen tárgyalások lehetőségét az amerikai szankciók ellen tiltakozva, valamint a keményvonalas nézetek iránti tiszteletből. Sokan a keményvonalasok közül úgy vélik, hogy a Teherán nukleáris programjáról folytatott egyeztetések az Egyesült Államokkal politikai csapdát rejtenek, amelynek következményei súlyosan érinthetnék Irán szuverenitását.

Haszan Róháni, Irán korábbi elnöke kifejezte örömét a tárgyalásokkal kapcsolatos friss hírek kapcsán. Azt hangsúlyozta, hogy ha a 2015-ös nukleáris megállapodás közvetett úton zajlott volna, akkor nem csupán két, hanem akár 20 évbe is telhetett volna a folyamat véglegesítése.

Trump már első elnöki mandátuma alatt döntött úgy, hogy kilép a közös átfogó cselekvési tervből, amely az iráni nukleáris programot hivatott szabályozni. Ez a megállapodás lehetőséget biztosított Iránnak a szankciók enyhítésére, amennyiben az ország korlátozza urándúsítási tevékenységeit.

Irán jelenleg abban a várakozó helyzetben van, hogy Trump vajon elfogadja-e, ha a tárgyalások a polgári nukleáris programjának új felügyeleti kereteire összpontosulnak, hasonlóan ahhoz a megállapodáshoz, amelyből az Egyesült Államok 2018-ban kiugrott. Alternatívaként viszont felmerülhet, hogy az Egyesült Államok az iráni atomprogram teljes felszámolására törekszik, amely lépést egyre inkább a líbiai példa fényében emlegetnek. 2003 decemberében Muammar Kadhafi, Líbia hosszú ideig hatalmon lévő vezetője lemondott az ország tömegpusztító fegyverprogramjáról, lehetőséget adva a nemzetközi ellenőröknek, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy Tripoli eleget tesz kötelezettségeinek.

A Fehér Házban hétfőn elhangzott beszédében Trump mellett Benjámin Netanjahu, izraeli miniszterelnök is kifejezte támogatását a líbiai megoldás iránt. Ugyanakkor Irán határozottan kijelentette, hogy nem tervezi feladni polgári célú atomprogramját.

Witkoff azonban Tucker Carlsonnak adott interjúban arra utalt, hogy Trump Iránnal szembeni követelései viszonylag szerények lehetnek. Elmondta, hogy Trump az Iránnal való tárgyalásokat kérő levelében azt mondta: "Tisztáznunk kell a félreértéseket. Létre kellene hoznunk egy ellenőrzési programot, hogy senki ne aggódjon a nukleáris anyagok fegyverré alakítása miatt. És szeretném, ha eljutnánk oda, mert az alternatíva nem túl jó alternatíva. Nagyjából ennyi volt az elhangzottak összefoglalása".

Trump azonban nagy nyomás alatt van, hogy olyan megállapodást kössön, amely szilárdabb alapokra épül, mint az Obama elnök által 2015-ben tető alá hozott egyezmény.

Az iráni külügyminiszter előre elmondta, hogy milyen álláspontot tervez képviselni a tárgyaláson:

Irán atomprogramja teljes mértékben békés szándékokra épül és jogszerű keretek között működik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. határozata nemrégiben megerősítette ennek a programnak a legitimitását, amely nemzetközi szinten is elismert. Ha bárkinek bármilyen kérdése merülne fel, vagy kétségei lennének, állunk rendelkezésre a tisztázásra. Meggyőződésünk, hogy atomprogramunk kizárólag békés célokat szolgál, kivéve, ha az korlátozásokat jelentene számunkra, vagy hátráltatná Irán törekvéseit.

Irán hosszú ideje hangoztatja, hogy egy vallási fatva megtiltja az atomfegyverek fejlesztését. Azonban az utóbbi időszakban, különösen katonai nehézségekkel szembesülve, számos magas rangú iráni politikus kezdte megkérdőjelezni ezt a nézetet.

Irán egy újabb kihívással néz szembe, mivel Trump nemrégiben egy két hónapos határidőt tűzött ki a tárgyalások eredményének elérésére, amely májusban jár le. Ez a helyzet lehetőséget ad Irán számára, hogy próbára tegye Trump türelmét, különösen, ha Witkoff végül a teheráni ballisztikus fegyverprogram és a militáns erők pénzügyi támogatása ügyét is napirendre tűzi.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség februári jelentése alapján Irán dúsított uránkészlete, amely 60 százalékos tisztaságú, december óta jelentős mértékben bővült. Szakértők véleménye szerint a fegyverminőségű, 90 százalékos dúsítás elérése most már viszonylag egyszerű feladatnak számít. A legfrissebb adatok szerint február 8-án Irán 60 százalékos tisztaságú uránkészlete 92,5 kilogrammal gyarapodott az előző negyedévhez képest, így a teljes mennyiség 274,8 kilogrammra emelkedett. Irán hivatalosan azt nyilatkozta, hogy a készletek növelése az amerikai szankciókra adott reakció részeként történik.