Donald Trump ígéretet tett Volodimir Zelenszkijnek Ukrajna biztonságának garantálására, miközben Magyarország lehet a helyszíne a Putyin-Zelenszkij találkozónak.
Volodimir Zelenszkij szerint a biztonsági garanciákat legkésőbb tíz napon belül írásban is rögzítik.
Az Egyesült Államok kész biztonsági garanciákat nyújtani bármilyen békemegállapodás keretében, amely véglegesen lezárhatja Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúját - számolt be a Reuters, Donald Trump amerikai elnök szavaira hivatkozva, amelyek Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek hangzottak el a Fehér Házban zajló, európai vezetőkkel tartott rendkívüli csúcstalálkozón.
Az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy Ukrajna komoly támogatásban részesül a biztonsági kihívások kezelésében, és az európai nemzetek is aktívan részt fognak venni ebben a folyamatban. "Európai partnereink képezik az elsődleges védelmi vonalat, míg mi, az Egyesült Államok, szintén vállalunk felelősséget ebben a kérdésben" – nyilatkozta Donald Trump. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök áttörő jelentőségűnek értékelte a bejelentést, hozzátéve, hogy a biztonsági garanciákat legfeljebb tíz napon belül írásban is megerősítik. Zelenszkij emellett arról is beszélt, hogy Ukrajna várhatóan körülbelül 90 milliárd dollár értékben tervez amerikai fegyvereket vásárolni. Mindkét vezető kifejezte reményét, hogy a hétfői megbeszélés eredményeként háromoldalú tárgyalások kezdődhetnek Vlagyimir Putyinnal.
Donald Trump lehetőségként kezeli, hogy amerikai katonai erőket vezényeljen Ukrajnába, míg Emmanuel Macron szándékai között szerepel, hogy részt vegyen a háromoldalú csúcstalálkozón, amely az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna vezetői között zajlik.
Donald Trump hétfő éjjel a közösségi médiában osztotta meg, hogy telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel, és megkezdte a Putyin-Zelenszkij találkozó előkészítését, amelyet egy hármas csúcstalálkozó követhet. Az európai vezetőknek azt nyilatkozta, hogy az orosz elnök erről egy európai küldöttség tagja tájékoztatta. A Kreml hivatalosan nem kommentálta az eseményeket, azonban egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint - amint azt a Reuters cikke is említi - a Putyin-Zelenszkij találkozó potenciális helyszíne Magyarország lehet. Friedrich Merz német kancellár úgy véli, hogy a felek akár már két héten belül összeülhetnek. Korábban szóba került, hogy Genf, Bécs vagy Budapest lehet az a helyszín, ahol a Putyin-Trump csúcstalálkozót tartották volna, de ezt a tervet végül elvetették. Kérdéses, hogy Volodimir Zelenszkij hajlandó lenne-e Magyarországon tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, figyelembe véve, hogy az Orbán-kormány propagandája már jócskán tele van az ő portréjával.
Az ukrán miniszterelnök-helyettese gúnyosan reagált az Orbán-kormány plakátjaira, ugyanakkor megjegyezte, hogy aggasztja az agresszív magyar retorika, amely hazáját célozza. Szent-Iványi István kifejtette, hogy az orosz médiában sincs olyan mértékű ukránellenes kampány, mint amit Magyarországon tapasztalhatunk, és figyelmeztetett arra, hogy a helyzet háborús szintű ellentétté fajulhat.
Az európai állam- és kormányfők nyilvánvalóan Volodimir Zelenszkij támogatására indultak az Egyesült Államokba, miután a februári Trump-Zelenszkij csúcstalálkozó a Fehér Házban látványos kudarcot vallott. Fő céljuk az volt, hogy elérjék az orosz-ukrán béke megvalósításához szükséges biztonsági garanciákat, amelyek megakadályoznák Vlagyimir Putyin újabb támadását Ukrajna vagy bármely más európai nemzet ellen a békemegállapodás után. Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy amikor biztonsági garanciákról beszélünk, akkor valójában egész Európa biztonságáról van szó.
Bár az európai vezetők korábban sürgették az amerikai elnököt, hogy a pénteki amerikai-orosz csúcstalálkozón ragaszkodjon a tűzszünethez, Donald Trump a tárgyalás után Vlagyimir Putyinnal azt nyilatkozta, hogy inkább egy gyors orosz-ukrán békemegállapodásra törekedne. Hétfőn Friedrich Merz és Emmanuel Macron francia elnök is kiemelte, hogy a tűzszünet alapvető követelmény minden közvetlen tárgyalás számára Oroszországgal. A kétoldalú egyeztetéseket követően Trump és Zelenszkij több mint két órán keresztül tárgyaltak európai országok képviselőivel, beleértve az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Finnország, valamint az Európai Unió és a NATO vezetőit.
Donald Trump korábban határozottan elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint az alaszkai csúcstalálkozó kedvezett volna Vlagyimir Putyinnak. Az orosz elnök 2022. február 24-én indított háborúja óta diplomáciai elszigeteltségbe került, és érdekes módon az amerikaiak vörös szőnyeget terítettek a lába elé annak az elnöknek, akivel szemben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki ukrán gyerekek elrablása miatt. Trump azóta is ragaszkodik ahhoz a nézethez, hogy mindkét félnek engedményeket kell tennie. Kiemelte például, hogy Ukrajnának le kellene mondania a Krím visszaszerzésére és a NATO-csatlakozásra tett törekvéseiről.
Vlagyimir Putyin elégedett lehet, Donald Trump támogatja, hogy Ukrajna területeket adjon át Oroszországnak a békéértDonald Trump megüzente Volodimir Zelenszkijnek, hogy Ukrajna nem léphet be a NATO-ba, a Krímről pedig mondjon le
Oroszország lényegében nem emeli kifogását a nyugati országok által Ukrajnának felajánlott biztonsági garanciák ellen; Vlagyimir Putyin csupán azt ellenzi, hogy Ukrajna a NATO tagjává váljon. Az orosz követelések középpontjában a területek állnak, még akkor is, ha Volodimir Zelenszkij már az alaszkai Trump-Putyin találkozó után világossá tette, hogy nem hajlandó azokat átadni. Később hangsúlyozta, hogy a területek sorsa a békemegállapodás felé vezető út végső lépése kell, hogy legyen, hiszen a jelenlegi tárgyalások során ez a kérdés éppúgy a frontvonal mentén húzódik.
Vlagyimir Putyin követeli, hogy Ukrajna engedjen át egy Pest vármegyényi területet Oroszország számára.
Ukrajna alkotmánya szigorúan megtiltja a területek átadását, és minden ilyen jellegű engedmény csak népszavazás útján válhat érvényessé. A háború eddig mindkét fél oldalán több mint egymillió ember életét követelte, ezzel párhuzamosan több ezer civil, főként ukrán állampolgár vesztette életét. Az ország hatalmas területei súlyos romokban állnak, ami tovább fokozza a humanitárius válság mértékét.
