A kormány véglegesen döntött a Tisza-tó kiemelt fejlesztési térségéről | 24.hu

Miután az Országgyűlés keddi határozata szerint már a Tisza-tó is kiemelt fejlesztési térség lett, szerdán este megjelent, csütörtöktől pedig hatályba is lépett a kormány határozata arról, ez melyik megyéből, melyik települést érinti. A képviselők 149 támogató, 15 tartózkodó voks mellett fogadták el a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozat módosítását. Az az eddigi négy kiemelt fejlesztési térség - a balatoni üdülőkörzetet, a tokaji borvidéket, a budapesti agglomerációt, a Közép-Duna-mentit - egészítette ki a Tisza-tóval.

A kormány indoklása alapján a tó területpolitikai jelentősége növekedni fog, lehetőséget teremtve komplex célkitűzések megvalósítására. Ezek a fejlesztések várhatóan hozzájárulnak a térség gazdasági és társadalmi helyzetének javításához. Az aktuális határozat összesen négy vármegyét és 47 települést érint.

Latorcai Csaba, a közigazgatási és területfejlesztési tárca parlamenti államtitkára korábban azzal érvelt, hogy a Tisza-tó térségét a közigazgatási szétszabdaltság jelentős kihívások elé állítja a közös fejlesztési célok meghatározása, a vízparti szabályozás terén, ezért a tavat középpontba állító fejlesztési megközelítés szükséges. A koordinált fejlesztéssel bővülhet a turisztikai célpontok száma. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a Tisza-tó jelenlegi állapotának megőrzése, védelme érdekében meg kell akadályozni a túlzott fejlesztéseket, meg kell védeni a tó értékét adó vadvízi arculatot. Dócs Dávid (Mi Hazánk) az újabb kiemelt térséget üdvözölte, de jelezte: reméli, hogy a Tisza-tó nem jut a Balaton sorsára, ahol elveszik a hétköznapi magyar emberektől a tavat olyan üzleti csoportok, oligarchák, akik rátelepedtek az üdülőövezetre. Latorcai Csaba ezt cáfolta, szerinte a turisztikai adatok azt mutatják, évről évre egyre több embernek nyílik meg a Balaton.