E pillanatban érkezett a hír a dalai lámáról, amely megérintette a szívünket és elgondolkodtatott bennünket.
Most itt az idő, ami mindenkit megérint! Szeptember 1-jén végleg lehunyja kapuit a magyarok kedvenc üzlete.
A jelenlegi dalai láma, a hagyományokat megújítva, még életében szeretné kijelölni utódját. Ezzel a lépéssel szeretné megakadályozni, hogy a kínai kormány beleszóljon a vallási örökség jövőjébe. A megszokott szokások szerint a következő vallási vezető csak az előd halála után kerülne kiválasztásra, ám Kína az elmúlt évtizedekben erőteljesen próbálja befolyásolni a tibeti buddhizmus sorsát, ezzel fenyegetve a hagyományos értékeket.
Egyre több tibeti szerzetes hozza meg a döntést, hogy a kínai uralomnak hátat fordítva Indiába disszidál, ahol csatlakoznak a száműzetésben élő dalai lámához. Köztük van Monlan is, aki a The Wall Street Journalnak mesélte el, hogyan szökött át Nepálon, hogy még életében találkozhasson a tibeti buddhizmus szellemi vezetőjével. A fiatal férfi attól tartott, hogy a kínai hatóságok rajtakapják, és megbüntetik a szökésért, de végül vállalta a rizikót.
Dharamszala, ahol a láma otthont talál, egy festői város Észak-Indiában, amely 1959 óta a tibeti emigráns közösség szellemi központjává vált. Itt található a "Kis Lhásza" néven ismert negyed, tele kolostorokkal és különféle vallási intézményekkel, amelyek a tibeti kultúra megőrzésére és terjesztésére szolgálnak. Kína ezért szigorú intézkedéseket vezetett be azokkal szemben, akik a városba látogatnak: a hatóságok által elfogott személyeket átnevelőtáborokba zárják, és 2012 óta az Indiába való belépést is egyre szigorúbb ellenőrzéseknek vetették alá.
Tibet 1950 óta tartozik kínai fennhatóság alá. A dalai láma 15 éves volt, amikor a kínai hadsereg bevonult a régióba. Kilenc évvel később, a tibeti felkelés után száműzetésbe kényszerült, és azóta sem térhetett haza. A kínai kormány azóta is fokozza az ellenőrzést, miközben igyekszik átformálni a tibeti társadalmat. A hagyományos vallási intézményeket háttérbe szorították, sok kolostort leromboltak, a vallási vezetőket pedig gyakran elűzték vagy bebörtönözték.
A dalai láma közelgő utódlása jelenti most a legnagyobb aggodalmat, ugyanis a pancsen láma, a második legmagasabb rangú tibeti vallási vezető utódlásába Peking korábban már beavatkozott. A dalai láma által kijelölt gyermek eltűnt, helyette a kínai állam nevezett ki másik vezetőt. Ő azóta is hivatalos szerepet tölt be, gyakran szerepel állami ünnepségeken és a médiában. Emiatt sok tibeti már most elutasítja a kínai állam által kijelölt vallási személyeket.
A dalai láma ígérete szerint hamarosan, egy hónapon belül, felfedi utódját. Korábban már jelezte, hogy ez a személy akár felnőtt is lehet, ezzel pedig kizárja a kínai befolyásolás lehetőségét. A hivatalos bejelentés várhatóan júliusban fog megtörténni. E lépés nem csupán vallási vonatkozású, hanem politikai üzenetet is hordoz: ezzel hangsúlyozza, hogy Pekingnek nincs jogköre dönteni a tibeti közösség jövőjéről.
