Ecuador: friss választások a kartellháború sötét felhői alatt

Vasárnap az ecuadori választók bírálatot mondhatnak a rövid ideje hatalmon lévő Daniel Noboa elnök eddigi kormányzásáról. Az évek óta válságos állapotban vergődő latin-amerikai országban legutóbb másfél évvel ezelőtt tartottak előrehozott választásokat, ahol Noboa, aki egy banánültetvényes oligarcha fia, azt ígérte, hogy leszámol a lakosságot rettegésben tartó drogkartellekkel és egyéb bűnbandákkal. Biztonságosabb-e ma Ecuador, mint 18 hónappal ezelőtt?

Daniel Noboa elnöknek újra meg kell küzdenie a választásokon, hiszen a két évvel ezelőtti előrehozott szavazáson csupán a távozó elnök, Guillermo Lasso hivatali idejének befejezésére kapott megbízást. Az idei választás azonban sokkal nagyobb tétet jelent: a győztesnek lehetősége nyílik arra, hogy egy teljes, négyéves államfői ciklust kezdjen a quitói elnöki palotában.

A mindössze 37 esztendős Noboa Ecuador egyik legkiemelkedőbb politikai figurája, aki 40-50 százalékos támogatottsággal bír. Tipikus latin-amerikai populista, akinek vonzereje abban áll, hogy fiatalos, politikai outsiderként lép fel, mentes a régi politikai elit befolyásától. Emellett a szervezett bűnözés elleni küzdelem élharcosaként határozza meg magát, ami tovább növeli népszerűségét.

A bűnözés ellen folytatott, már egy éve zajló "háború" csupán mérsékelt eredményeket hozott, hiszen a gyilkosságok száma mindössze 16 százalékkal csökkent a 2023-as drámai csúcsértékhez viszonyítva, amikor is több mint 8 ezer ember vesztette életét erőszakos körülmények között Ecuadorban. Ennek ellenére sokan optimistán tekintenek a jövőbe, és úgy vélik, hogy a választók értékelni fogják ezt a lépést, amely a biztonság érdekében tett erőfeszítések részeként jelentkezik.

A közelgő vasárnapi elnökválasztás során valószínűleg izgalmas összecsapásra lehet számítani a centrista elnök, Noboa, és a baloldali jelölt, Luisa González között. Noboa legutóbb mindössze 4 százalékponttal előzte meg a 47 éves ügyvédnőt, ami feszültséget teremtett a versenyben. Mindkét politikai figura a jelenlegi kormánykoalíció pártjainak támogatásával lép színre. A jelenlegi elnök a jobbközép Nemzeti Demokratikus Cselekvés képviseletében indul, míg fő ellenfele, González, a korábbi államfő, Rafael Correa (2009-2017) és a szélsőbaloldali Polgári Forradalom Mozgalom támogatását élvezi. Az esemény tehát nem csupán politikai harc, hanem a jövő politikai táját meghatározó pillanat is lehet.

Érdekességképpen megjegyezhető, hogy Rafael Correa, aki Gonzálezt támogatja, az egyetlen ecuadori elnök a XIX. század vége óta, akit újra megválasztottak. Ha Daniel Noboa, a jelenlegi elnök, sikerrel zárná a vasárnapi választást vagy a második fordulót, akkor ő is a Correa által kijelölt úton haladna tovább. Ezzel szemben, ha Luisa González nyerné meg a választásokat, ő már nem lehetne Ecuador első női elnöke, hiszen ezt a tisztséget már 1997-ben, mindössze három napon át, Rosalía Artega töltötte be.

A hölgyet az 1990-es évek végén az ország irányításával bízták meg, miután a parlament, az ecuadori politikai hagyományoknak megfelelően, korrupcióval vádolva lemondatta az elnököt. Ekkor ő, mint alelnök, lépett a hatalomra. Érdekes párhuzamot mutat a 2023-as előrehozott választás, amelyet szintén zűrzavaros események előztek meg. Ekkor azonban Guillermo Lasso elnök nem várta meg a hivatalos lemondatást, hanem önként távozott a hatalomból.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a baloldali jelölt tűnik a legesélyesebbnek a közelgő választások során. A 2023-as verseny résztvevői között több más jelölt is feltűnik, de támogatottságuk jelenleg meglehetősen csekélynek látszik. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a jelenlegi elnök népszerűsége is hirtelen felfelé ívelt, miután sikeresen teljesítette a tévévitát, amely komoly hatással volt a közvélemény alakulására.

A visszatérők közt van például Jan Topic, egy jobboldali üzletember, aki vasszigort ígér a bandákkal szemben. Valamint Leonidas Iza, az ország nagyhatalmú őslakosszövetsége, a CONAIE elnöke. Rajtuk kívül további 12-en szerezték meg az induláshoz szükséges aláírásokat. A jelöltállítási feltételek egyébként Ecuadorban szándékosan alacsonyak, hogy minél többféle jelölt képviseltethesse magát.

Az ország elnökválasztási folyamata kétfordulós, kivéve, ha valamelyik jelölt már az első körben elnyeri a szavazatok több mint 50%-át. Néhány felmérési intézet a jelenlegi elnök népszerűségét körülbelül 45%-ra teszi, míg a kihívó, González, támogatottsága 30%-ra rúg. Más kutatások azonban éppen ellenkező arányokat mutatnak. A felmérések közös vonása, hogy a fennmaradó 14 jelölt csupán 2-3%-os támogatottságot élvez, ami azt mutatja, hogy a verseny egyértelműen a két vezető jelölt között zajlik.

Az államfő személyén kívül a választások során a választók a Nemzetgyűlés 137 képviselőjéről is dönthetnek, amely Ecuador parlamentjének hivatalos neve. Jelenleg a legnagyobb frakciót a baloldali elnökjelölt, González által vezetett Polgári Forradalom Mozgalom képviseli. A szélsőbaloldali párt koalícióra lépett Noboa elnök politikai tömörülésével, a Nemzeti Demokratikus Cselekvéssel, valamint a Szociálkeresztény Párttal és néhány kisebb párttal, így együtt közel kétharmados többséget alkotnak a törvényhozásban. A 137 helyből tizenötöt a pártok országos listáiról, a népszerűségük arányában osztanak ki, míg hatot a tengerentúli szavazók választanak meg, a többi 116 képviselő pedig a helyi választókerületekből kerül be a parlamentbe.

A legnagyobb ellenzéki párt, az Építő Mozgalom (MC25), a közelmúltban drámai események középpontjába került. Elnökjelöltjük, Fernando Villavicencio, a 2023-as elnökválasztási kampány során merénylet áldozata lett. A gyilkosságot állítólag a Los Lobos nevű bűnszervezet hajtotta végre. A hatóságok sikeresen elfogták a merénylet végrehajtóit, azonban közel két év elteltével még mindig homály fedi a bűncselekmény kitervelőjének kilétét. Hivatalosan egyik bűnbanda sem vállalta magára a felelősséget, így a nyomozás továbbra is nyitott kérdéseket hagy maga után.

A jelöltet elvileg azért ölték meg, mert kemény fellépést sürgetett a kartellek ellen, azonban Ecuadorban minden jelölt ugyanezzel az ígérettel kampányolt. Az MC25 egyébként idén is indít jelöltet, Henry Cucalón személyében, aki Guillermo Lasso (2021-2023) kabinetjének kormányzatért felelős minisztere volt. A választáson ezeken kívül rengeteg, pár százalékos támogatottsággal rendelkező párt is indul, mindenféle ideológiával, és elnökjelöltekkel.

Rejtélyes halálesetek, a közbiztonság teljes hiánya, szabadon garázdálkodó bűnbandák, és korrupt hatóságok – ez a valóság Ecuadorban, ahol a kokainbűnözés négy évvel ezelőtt robbant be a köztudatba. A világ két legnagyobb kokaintermelője, Peru és Kolumbia közé ékelődött országot korábban sokan a "béke szigeteként" emlegették, hiszen a latin-amerikai viszonyokhoz képest viszonylag elfogadható közbiztonság jellemezte. Azonban a világjárvány idején minden megváltozott, és Ecuador a káosz színhelyévé vált.

2020-ban a szomszédos Peru és Kolumbia bűnszervezetei betörték magukat Ecuador területére, és megkezdődtek a pusztító akcióik. Az ország csendes-óceáni kikötővárosai fölött átvették az uralmat, és végeztek a korábban domináló Los Choneros bűnbanda vezérével. Ecuador addigi legfőbb drogbárója halála hatalmi űrt hagyott maga után, amelyet több bűnszervezet is megpróbált kihasználni. Ez a hatalmi harc egy évek óta húzódó kartellháborút robbantott ki az országban, amely kezdetben csupán a börtönök falain belül zajlott. Ám ahogy a korrupt hatóságok gyengesége miatt a bandatagok egyre inkább átvették az irányítást az állami intézmények felett, az erőszak végül az utcákra is átterjedt, felforgatva Ecuador mindennapjait.

A dél-amerikai ország bűnüldöző hatóságai súlyos alulfinanszírozottsággal küzdenek, ami lehetetlenné tette számukra, hogy hatékonyan megbirkózzanak a növekvő erőszakkal. Tavaly 7 ezer gyilkosság történt ebben a 18 milliós államban, ami a helyi lakosság arányához képest drámai szám. Ezzel szemben Magyarország, amelynek lakossága körülbelül 9 millió fő, évente csupán 70-85 gyilkosságot jegyez. Az összehasonlítás rávilágít a bűnözés mértékére és a bűnüldözés kihívásaira a dél-amerikai régióban.

Noboa hatalomra jutása után a helyzet némileg stabilizálódott, de tavaly év elején újra káosz uralkodott el, miután a Los Choneros banda frissen megválasztott vezetője megszökött a börtönből. Ezt követően a szervezett bűnözői csoportok összehangolt terrorcselekmények sorozatába kezdtek, amely a civil lakosságot célozta meg. Ekkor az elnök háborút hirdetett a bandák ellen, kiterjesztve a hadsereg hatáskörét, ami sokak szerint a saját jogkörének túlzását is jelentette.

Ez a jelenség egyfajta állandóságot teremtett az életszínvonalban, amely számos embert arra ösztönzött, hogy az Egyesült Államok felé vegye az irányt. Akik otthon maradtak, azok számára a kartellek jelenléte mindennapos félelem forrásává vált.

Briggitte Hurtado, aki Guayaquil városában él, az erőszakhullám középpontjában találja magát – itt húzódnak meg azok a "börtönök", ahonnan a kartellek irányítják akcióikat. Ez a csendes-óceáni kikötőváros a 2020-as évek közepére a nemzetközi kokainkereskedelem egyik kulcsfontosságú csomópontjává nőtte ki magát: a perui és kolumbiai drogok jelentős része ide érkezik, majd innen indul tovább Ázsiába, Európába és Észak-Amerikába. Az események sodrásában Briggitte élete is drámaian megváltozik, miközben a város körülöttük egyre inkább a bűnözés árnyékában él.

Itt él és dolgozik Hurtado, egy 23 éves ecuadori nő, aki a CNN-nek elmesélte, hogy továbbra is szkeptikus Noboa elnökkel kapcsolatban. Az ecuadori nőt a munkából hazafelé tartva tavaly kétszer is kirabolták, egy alkalommal pedig a barátjával együtt bezárták őket egy autóba, és addig furikáztak velük fel-alá a városban, amíg a férfi számlájáról sikeresen levették az összes pénzt.

Semmi sem változott azóta, hogy négy évvel ezelőtt elharapózott az erőszak. Az emberek korábban gyakrabban léptek ki az utcákra, ahol pezsgő élet zajlott.

- így gondolkodik a nő, hasonlóan sok más honfitársához.