Egy hónapnyi intenzív tárgyalás és alkudozás után végre zöld utat kapott az EU által az Oroszország ellen bevezetett 18. szankciós csomag.

Megegyeztek a tagállamok állandó képviselői, így az Európai Unió péntek reggel elfogadta az Oroszország elleni 18. szankciós csomagot. A döntést azután tudták meghozni, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtök este bejelentette, hogy eláll a vétójától.

Az elfogadott szankciók tranzakciós tilalmat vezetnek be 22 orosz bankkal, az Orosz Közvetlen Befektetési Alappal, valamint utóbbi leányvállalataival szemben. Az orosz kőolaj eddigi, hordónként 60 dolláros árplafonját pedig olyan dinamikus árplafonná alakítják át, ami 15 százalékkal mindig alacsonyabb marad az átlagos piaci árnál. A hathavonta automatikusan módosuló új árplafon 47,6 dollárral lép életbe.

A szankciók mostantól megakadályozzák az orosz kőolaj finomításával készült, más nemzetek nevében forgalmazott kőolajtermékek behozatalát is. Ezzel a lépéssel a cél az, hogy megfékezzék azt a gyakorlatot, amely során az orosz kőolajat közvetítő országokon keresztül, például indiai vagy török kőolajként álcázva próbálják bejuttatni az Európai Unió piacára.

Az Európai Unió tagállamai újabb 105 orosz tartályhajót zártak ki az uniós kikötőkből, továbbá megtiltották az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetékek közvetlen és közvetett használatát is. Noha ezek a csővezetékek jelenleg nem működnek, Oroszország ambíciója, hogy a jövőben újra üzembe helyezze őket, továbbra is fennáll.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, június elején jelentette be a 18. szankciós csomagot. Az elfogadási folyamat azonban több mint egy hónapig elhúzódott, mivel Magyarország és Szlovákia vétója megakasztotta a döntéshozatali mechanizmust.

A szlovákoknak konkrét problémájuk nem volt a csomaggal, de össze akarták kötni az Európai Bizottság REPowerEU elnevezésű ütemtervével. Robert Fico bevitte a témát a június 26-ai EU-csúcsra is, mert garanciákat akart, hogy országának ne okozzon nehézséget az orosz energiáról történő leválás. A REPowerEU ugyanis teljesen függetlenítené az Európai Uniót Oroszországtól, leállítaná az orosz gáz és kőolaj importját, fokozatosan pedig az orosz eredetű atomenergiát is kivezetné. Ez a lépés komoly terheket róna az orosz energiától a mai napig függő Szlovákiára.

Mivel a REPowerEU elfogadásához a minősített többség is elég a miniszteri tanácsban, a szankciós csomag megszavazásához viszont egyhangúság kell, Fico tárgyalási alapként használta a vétófenyegetést.

Fico hetekig tárgyalt von der Leyennel, és a Bizottság elnöke végül a héten ígéretet tett arra, hogy Szlovákia számára garantálja az orosz energia fokozatos kivezetéséhez szükséges támogatásokat. Külön kiemelte, hogy ha szükséges, az állami támogatások és uniós források is rendelkezésre állhatnak a kivezetés esetleges hátrányos következményeinek enyhítésére.

Miután Fico nyilvánosságra hozta von der Leyen levelét, azt mondta, hogy koalíciós partnerei elutasították a Bizottság ajánlatát, mert a kevesellték a garanciákat. Fico emiatt teljes mentességet követelt Szlovákia számára, hogy az ország 2034-ig vásárolhasson gázt a Gazpromtól. Bejelentése után nem sokkal azonban váratlan fordulatot vett, és csütörtökön azt mondta, eláll a vétótól, mert kontraproduktív lenne a blokkolás fenntartása.

Mivel a szankciós csomag elfogadásához egyhangúság kellett, a döntést Magyarország is megszavazta. A magyar kormány júniusban még elég harcias volt a kérdésben, az egyik külügyi tanácsülés után Szijjártó Péter büszkén jelentette be, hogy Magyarország és Szlovákia együtt akadályozta meg a szankciós csomag elfogadását. Azt mondta, hogy a csomag tönkretenné Magyarország energiabiztonságát, függőséget okozna az energiapiacon, és két-háromszorosára emelné a rezsiköltségeket.

A magyar kormány tiltakozása miatt azonban nem aggódtak az uniós vezetők. Ugyanis úgy gondolták, hogy a korábbi vétófenyegetéseihez hasonlóan ezúttal is visszakozik majd Magyarország. Végül ez is történt, Magyarország a 18. szankciós csomagot is megszavazta. Ahogyan eddig mindegyik másikat is.