Elégedetlenségi vihar vonul végig Magyarország szomszédos országaiban.

A Balkán térségében egyre inkább felerősödik a fogyasztói elégedetlenség, amelyet az élelmiszerárak drámai emelkedése és a megélhetési költségek folyamatos növekedése vált ki. Ennek következményeként egy összehangolt, több országra kiterjedő szupermarket-bojkott indult január végén, amely azóta is tart – számolt be róla az ESM kiskereskedelmi szakportál.

A bojkott január 24-én vette kezdetét Horvátországban, majd szinte azonnal átterjedt a környező országokra, beleértve Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szerbiát is.

A fogyasztók közösségi médián keresztül szerveződtek, és január 31-én már több országban is tömegesen maradtak távol a szupermarketektől.

A tiltakozás hátterében az áll, hogy a fogyasztók szerint az azonos termékek jelentősen drágábbak a hazai piacokon, mint a szomszédos vagy más uniós országokban, még akkor is, ha ezek a termékek helyben készülnek. A horvát Halo, Inspektore fogyasztói csoport kezdeményezte a mozgalmat, és egyhetes bojkottra szólított fel bizonyos szupermarketláncok ellen.

A bojkott következményei szinte azonnal megmutatkoztak. A horvát adóhatóság statisztikái alapján a szupermarketek forgalma a bojkott első napján 44%-kal zuhant, míg a teljes kereskedelmi forgalom 53%-os csökkenést mutatott.

Az élelmiszerárak drámai emelkedése különösen Horvátországban lett figyelemre méltó, ahol az elmúlt három év során átlagosan 30%-os növekedést tapasztaltak. Az alapvető élelmiszerek, mint például a tojás és a kenyér, még ennél is jelentősebb áremelkedésen mentek keresztül. A fogyasztói csoportok állítása szerint az árak emelkedése különösen az euró bevezetésének hatására gyorsult fel.

Lapunk is foglalkozott ezzel a témával, ugyanis a magyar élelmiszerárak növekedése több mint kétszerese a horváténak, itthon mégsem voltak sikeres bojkottakciók.

A horvát kormány a közvélemény nyomására döntést hozott, és megnövelte az árkorlátozások alá eső alapvető termékek körét, amely most már 70 különböző árucikket foglal magában. Ezen felül több kiskereskedelmi lánc is reagált a bojkott felhívásokra, és árcsökkentésekkel, valamint az árak befagyasztásával próbálja enyhíteni a fogyasztók aggodalmait.

Szerbiában az Efektiva fogyasztói szövetség csatlakozásra szólította fel a polgárokat. "A kollektív cselekvés erejével befolyásolni tudjuk a kiskereskedőket és az államot" - hangsúlyozták. A Szerbiai Kereskedelmi Kamara elismerte a fogyasztók aggodalmát, de kiemelte az állami beavatkozás és az összes érdekelt fél bevonásának szükségességét.

Montenegróban Milojko Spajić miniszterelnök nyíltan kiállt a bojkott mellett, míg több jelentős kiskereskedelmi lánc átmeneti árcsökkentéseket hirdetett meg különféle termékekre.

Észak-Macedóniában a kormányzó VMRO-DPMNE párt is csatlakozott a bojkottkampányhoz. Mickoski miniszterelnök kifejezte megértését a polgárok fellépése iránt, és éles kritikát fogalmazott meg a vállalkozások spekulatív profitérdekű tevékenységeivel kapcsolatban.

A balkáni államok gazdasági helyzete aggasztó mértékben eltér a nyugat-európai viszonyoktól. Szerbiában például az élelmiszerárak már-már az uniós átlag közelébe értek, miközben a jövedelmek jelentősen alacsonyabb szinten stagnálnak. Ez a diszharmónia arra kényszeríti a helyi lakosságot, hogy jövedelmük jelentős részét élelmiszerekre költsék, ami drasztikusan megnehezíti mindennapi életüket, szemben nyugat-európai társaikkal, akik sokkal kedvezőbb helyzetben vannak ezen a téren.