A hatóságok elfogatóparancsot adtak ki a dél-koreai elnökre, akit önpuccsista tevékenységek miatt keresnek.

Harmadszor sem jelent meg a kihallgatásán a felfüggesztett dél-koreai elnök, Jun Szogjol, ezért a hatóságok elfogatóparancs kiadására kértek hétfőn bírósági végzést, írja az MTI.
A rendőrség, a korrupciós ügyekben nyomozó magas rangú hivatalnokokból álló szerv (CIO) és a védelmi minisztérium együttműködésével megalakult nyomozóbizottság a december elején bevezetett hadiállapot kapcsán hallgatná meg Junt, akit hatalommal való visszaéléssel és lázadással vádolnak.
A Guardian írt arról, hogy a felfüggesztett elnököt legutóbb múlt hét szerdára idézték be, de nem jelent meg a kihallgatáson, ahogy az irodáiban tartott házkutatásokat is megakadályozta. Az ország törvényei szerint a katonai titkokhoz potenciálisan kapcsolódó helyszíneket és dokumentumokat nem lehet átkutatni vagy lefoglalni a felelős személy beleegyezése nélkül.
A dél-koreai parlament december közepén alkotmányos vádeljárást szavazott meg Jun ellen, miután az úgy akart hadiállapotot bevezetni, hogy arról még a pártján belül sem tudott mindenki. A lépés - amit az elnök az ország védelmével indokolt - megrázta az országot, de a heves ellenállás láttán néhány óra múlva visszavonták az intézkedést. Arról, hogy hogyan győzte le a demokrácia a puccsot, és hogy ez mit jelent a jövőre nézve, itt írtunk hosszabban.
A bíróság december 27-én fogja megkezdeni az alkotmányos vádeljárást. Az alkotmánybíróságnak azután, hogy a parlament meghozta a döntését, el kell döntenie, hogy jóváhagyja-e Jun Szogjol felelősségre vonását, vagy visszahelyezi őt a hivatalába. A testületnek elvileg 180 nap áll rendelkezésére a döntés meghozatalára, de valószínű, hogy ennél jóval korábban fogják lezárni az ügyet. Amennyiben az alkotmánybíróság megerősíti Jun Szogjol felelősségre vonását, akkor 60 napon belül sor kerül az előrehozott elnökválasztásra.
Pénteken Csve Szangmok, Dél-Korea gazdasági és pénzügyminisztere, valamint a gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes, hivatalosan is átvette az ország új megbízott elnöki posztját. Ez a váltás azután következett be, hogy az ellenzéki többségű parlament alkotmányos vádemelési eljárást kezdeményezett az előző megbízott államfő, Han Dokszu ellen.