Elszállnak az árak? A boltok végre megszólaltak!

Május hónapban ismét emelkedésnek indultak az árak, és az infláció a prognózisokkal ellentétben felgyorsult. A kiskereskedelmi szektor képviselői úgy vélik, hogy az élelmiszerek áremelkedése nem az ő döntéseik következménye, hanem a beszállítói nyomás által generált jelenség. Az Országos Kereskedelmi Szövetség hangsúlyozza, hogy nem tapasztalható keresztárazás, és fontosnak tartják a verseny szerepének kiemelését a piacon.

Május hónapban 4,4%-os éves inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal Magyarországon, ami szerdán került nyilvánosságra. Ez az új adat némi meglepetést okozott, mivel a szakértők arra számítottak, hogy az áprilisi 4,2%-os érték változatlan marad. A legfőbb ok a drágulás mögött az élelmiszerárak ismételt emelkedése, amely az áprilisi stagnálás után újra felfelé ívelt, még az árrésstop ellenére is. Pozitív fejleményként azonban említhető, hogy a maginfláció, amely jobban tükrözi a tartós ártrendeket, enyhén csökkent: 5%-ról 4,8%-ra süllyedt.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az élelmiszerek havi szintű, 0,6 százalékos áremelkedésére reagálva kiemelte: az árstop alá tartozó termékkörökben nem történt áremelkedés április vége óta, sőt számos esetben még csökkenés is megfigyelhető volt. A szövetség szerint ez világosan mutatja, hogy:

Az OKSZ állásfoglalása szerint az áremelkedés forrása nem a kiskereskedelmi szektor hibája. Az ágazatban fergeteges verseny folyik, amely éppen hogy az árak csökkentésére ösztönöz, hiszen a különböző láncok folyamatosan feszítik a beszállítók árképzését, és havonta milliárdokat költenek akciókra, hogy vonzóbbá tegyék magukat a vásárlók számára.

A szövetség álláspontja szerint az állami beavatkozás, mint például az árrésstop alkalmazása, éppen hogy gátolja a tisztességes és fogyasztóbarát piaci versenyt.

Az árrésstop májusi kivezetésének elmaradása ráadásul fokozza annak a kockázatát, hogy a beszállítók megkísérlik érvényesíteni az eddig elhalasztott áremeléseiket. Ez pedig tovább súlyosbíthatja a boltok helyzetét, és szűkítheti az akciós lehetőségek körét.

A kormány az infláció letörése érdekében többféle árintézkedést is bevezetett, melyek közül az egyik legmarkánsabb az árrésstop volt. Áprilisban ennek hatására valóban csökkentek az élelmiszerárak, 1,3 százalékkal mérséklődött a KSH szerint a teljes élelmiszerkosár átlagára. Májusban azonban a folyamat megfordult, és újra emelkedést mért a statisztikai hivatal - 0,6 százalékos havi alapú növekedéssel.

Az élelmiszerek áremelkedése főként az idényjellegű termékekhez kapcsolódik: a burgonya, friss zöldségek és gyümölcsök ára átlagosan 1,6%-kal emelkedett. Ezen kívül jelentős drágulás figyelhető meg a csokoládé és kakaó (2,6%), a kávé (1,8%), a büféáruk (1,2%), a sertéshús (1,0%) és a liszt (0,9%) esetében is. Ugyanakkor néhány termék ára csökkent: a tojás 2,5%-kal, a margarin 2,2%-kal, míg a tej 0,9%-kal lett olcsóbb.

Az inflációs meglepetés leginkább azokban a termékkategóriákban mutatkozott meg, amelyek nem voltak érintettek az árrésstop intézkedéseiben. A háttérben nem csupán a keresztárazás játszhatott szerepet: például a kávé és a kakaó globális piacán tapasztalható árnövekedés, valamint a büfétermékek szolgáltatási színvonalának változásai is hozzájárulhattak ehhez a jelenséghez.

Az élelmiszerek havi áremelkedése következtében az éves infláció 5,4 százalékról 5,9 százalékra emelkedett. Az élvezeti cikkek ára is jelentős növekedést mutat: a bor esetében például 9,3, míg a dohánytermékeknél 7,9 százalékos emelkedés figyelhető meg az előző évhez képest. E mögött a jövedéki adó emelése állhat, amely az év elején lépett életbe. Ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek piacán továbbra sincs számottevő árnyomás.