Energiaháború közeleg: Brüsszelben heves viták robbannak ki az orosz és amerikai gázimport sorsáról. Az érdekek ütközése már most is érezhető, és a következmények messzemenőek lehetnek.
Az Európai Unió hajlandó lenne erősíteni az energiapiaci kooperációt az Egyesült Államokkal, különösképpen a cseppfolyósított földgáz behozatalának terén, hogy elkerülje Donald Trump büntetővámjainak hatásait. Franciaország viszont elzárkózik az előzetes engedményektől, miközben az EU-n belül heves vita folyik arról, miként lehetne mérsékelni az orosz gázfüggőséget és megőrizni az energiapolitikai egyensúlyt.
Donald Trump korábban azzal a fenyegetéssel lépett fel, hogy vámokat fog bevezetni az Európai Unióra, amennyiben az nem növeli amerikai fosszilis energiahordozók vásárlását. Az Európai Bizottság, bár nyitott a párbeszédre, már egy kedvezményekből álló javaslattal is készült az amerikai elnök számára. Franciaország azonban figyelmeztetett arra, hogy nem lenne helyénvaló előre engedményeket tenni.
Marc Ferracci, Franciaország ipari és energiaügyi minisztere kifejtette, hogy a közelgő tárgyalások kihívásokkal teli lesznek. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak nem szabad már a kezdeti lépéseknél engedni Donald Trump követeléseinek, ahogy azt a Politico is megemlítette.
Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa, csütörtökön az Európai Parlamentben kifejezte, hogy Brüsszel készen áll az amerikai LNG-vásárlások fokozására, valamint közös intézkedések kidolgozására Kína piacvédelmi politikájával szemben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig Trump újraválasztása után azonnal tárgyalásokat kezdeményezett az amerikai elnökkel az energiaügyek kapcsán, hangsúlyozva, hogy az EU nyitott a több amerikai LNG importjára.
Jelenleg az Egyesült Államok a legjelentősebb beszállítója az Európai Uniónak, és Norvégia után a második legnagyobb gázpartnerként szerepel. Ezért több kormány is kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy mennyire érdemes fokozni az amerikai energiaforrásoktól való függőséget.
A francia kormány ellenzi ezt a stratégiát, és más uniós országok is aggályokat fogalmaztak meg.
Németország és Finnország szerint a megnövekedett LNG-import nemcsak irreális, hanem ellentétes az EU 2050-es dekarbonizációs céljaival is. Az uniós vezetés ugyanakkor úgy véli, hogy az amerikai gázbeszerzés felgyorsíthatná az orosz LNG teljes kivonását a blokk energiapiacáról 2027-ig, noha tavaly rekordszintű orosz gázimportot regisztráltak.
Franciaország jelenleg az Európai Unió legjelentősebb orosz LNG-beszerzője, január hónapban pedig az EU összes orosz LNG-importjának 43%-át képviselte.
A francia TotalEnergies 20%-os részesedése a Jamal LNG-projektben kulcsfontosságú tényező, hiszen ennek keretében 2032-ig évente minimum 4 millió tonna orosz gázt kell beszerezniük. Ferracci, a brüsszeli tárgyalások során, világossá tette, hogy Franciaország nem szándékozik megváltoztatni álláspontját, és nem támogatja az orosz LNG teljes körű betiltását. Véleménye szerint az EU a háború kitörését követően megtalálta az egyensúlyt az amerikai és közel-keleti gázimport növelésében, és ezt a stabil helyzetet meg kell őrizni.
