Trump segítséget kért Erdogantól az ukrajnai béketárgyalások előmozdítása érdekében.
Törökország számára rendkívül fontos, hogy az ukrajnai konfliktus befejeződjön, mivel ez nemcsak üzleti, hanem politikai érdekeiket is szolgálja. Az ország törekvése, hogy kiemelkedő geopolitikai hatalomként pozicionálja magát a térségben, szoros összefüggésben áll a háború lezárásával.
A török sajtóban megjelent hírek alapján Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke a héten találkozott Donald Trump amerikai elnökkel. A megbeszélés középpontjában az ukrajnai konfliktus lezárásának elősegítése állt. A Hurriyet beszámolója szerint Trump felkérte Erdoğant, hogy vállaljon szerepet a közvetítésben Oroszország és Ukrajna között a béketárgyalások során.
Az utóbbi hetek eseményeit figyelembe véve, a kérés nem okoz meglepetést. Az Egyesült Államok többször is világossá tette, hogy ha nem sikerül Moszkvát és Kijevet egy asztalhoz ültetni, valamint ha Oroszország nem mutat hajlandóságot a békés megoldásra, akkor lemondanak a tárgyalásokról. A KyivPost rámutat, hogy a Trump-adminisztráció egyre nyilvánvalóbban fejezi ki frusztrációját a háború lezárásának elmaradása miatt, ami egyértelmű patthelyzethez vezetett.
Előnyt kovácsolni
Törökország kiemelkedő szereplővé válhat a béketárgyalások során számos ok miatt: egyrészt NATO-tagállamként, másrészt pedig a Fekete-tengeren Ukrajnával és Oroszországgal is határos. A török elnök, Recep Tayyip Erdoğan, februárban Ankarában találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, tavaly nyáron pedig Asztanában Putyinnal diskurált. Így Erdoğan azon ritka politikai vezetők közé tartozik, akiknek lehetőségük van Kijev és Moszkva között közvetíteni. A háború eseményeit tekintve Törökország fontos szerepet játszott az események alakulásában: emlékezetes, hogy 2022 februárjában a Boszporusz- és a Dardanellák-szorost lezárta az orosz hadihajók előtt az 1936-os Montreaux-egyezményre hivatkozva, amely jogot biztosít Törökországnak arra, hogy háborús időszakokban korlátozza a szorosok használatát. Ezzel a lépéssel Ukrajna jelentős csapásokat mérhetett az orosz fekete-tengeri flottára, anélkül, hogy a közelben Oroszország utánpótlását küldhetett volna.
Törökország kulcsszerepet játszott a 2022-es fekete-tengeri gabonakezdeményezésről folytatott tárgyalásokban, lehetővé téve ezzel, hogy az ukrán és orosz gabona elérje olyan országokat, mint Szomália, Kenya vagy Egyiptom.
Ankara magabiztosan áll az orosz kihívások elé.
És Moszkvát provokálja azzal, hogy támogatja a Hay'at Tahrir al-Sham (HTS) frakciót Szíriában, amely elmozdította a Putyinnal szövetséges Bassár el-Aszad diktátort Szíriából, valamint felszereli és támogatja az azerbajdzsáni fegyvereseket Hegyi-Karabahban.
Sinan Ciddi, a török politikai elemző, legutóbbi hétfői jelentésében rámutatott, hogy Törökország az orosz-ukrán béketárgyalások keretein belül lehetőséget kap arra, hogy nyomást gyakoroljon az Európai Unióra. Ciddi szerint Ankara célja, hogy elérje a vízumliberalizáció és a vámmegállapodások kibővítését. Ezen kívül hangsúlyozza, hogy Törökország egy alternatív stratégiát is követhet, amely a növekvő európai aggodalmakra épít az Egyesült Államok csökkenő biztonsági jelenlétével kapcsolatban. A szakértő úgy véli, hogy ezáltal Törökország kiemelkedő geopolitikai szereplővé válhat a nemzetközi színtéren.
Február hónapjában Törökország kifejezte szándékát, hogy kész békefenntartókat delegálni Ukrajnába.
