Figyelj oda, ha boltba indulsz: új szabályok lépnek életbe a hazai üzletekben!

Eddig is komoly szabályozások védték a magyar vásárlókat a trükkös csomagolás és a zsugorinfláció ellen, de most még szigorúbb intézkedések léptek életbe. Július 20-tól már törvényben is kötelező a tájékoztatás, ha egy termék kisebb lett - de az ára nem változott. Aki nem figyel, akár több milliós bírságra is számíthat.

Évek óta fennálló kihívás, hogy a gyártók az árak emelése helyett inkább a termékek mennyiségét csökkentik, így rejtve el az áremelkedést a vásárlók elől. Ezt a jelenséget zsugorinflációnak (shrinkflation) nevezik. Magyarország már eddig is szigorú intézkedésekkel próbálta kezelni ezt a problémát, de 2025. július 20-tól új, egyértelműbb szabályozások lépnek életbe – értesít a Pénzcentrum.

Mostantól a jelenség nem csupán kormányrendeletek keretein belül, hanem törvényi szinten is szabályozásra kerül: a kereskedelmi és a fogyasztóvédelmi törvényekbe is integrálták az idevágó rendelkezéseket. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a tájékoztatás immár kötelező jelleggel előírt, másrészt pedig, hogy a szankciók részletezése is pontosabbá vált.

Amennyiben egy termék 2020. január 1. és 2023. július 1. között jelentős mértékben csökkent a forgalmazott mennyiségében az előző verziójához képest, a kereskedőnek kötelezően tájékoztatnia kellett a vásárlókat erről egyértelműen és látható módon. Ez a kötelezettség nem szűnt meg azután sem, ha a terméket 2023. július és 2024. február között kezdték újra forgalmazni, és az továbbra is elérhető volt a piacon.

Az érintett termékek esetében kötelező a figyelemfelhívás időtartama két hónapra terjed ki.

A 2024 februárjában hatályba lépett rendelet világosan előírta: amennyiben csökken a kiszerelés, a gyártó vagy a forgalmazó köteles a kereskedőt megfelelően, írásban tájékoztatni. Ez az alapkötelezettség most törvényi szintre emelkedett.

Az általános fogyasztóvédelmi hatóság jár el az előírások teljesítésének ellenőrzése kapcsán. A szabályok betartását a vármegyei és fővárosi kormányhivatalok végzik, mint általános fogyasztóvédelmi hatóságok.

Amennyiben kiderül, hogy a kereskedő elmulasztotta a szükséges tájékoztatást, termékenként akár 1 millió forintos büntetés is kiróható.

A magyar szabályozás egyik legújabb lépése, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) létrehozott egy nyilvánosan elérhető online adatbázist, ahol a vásárlók termékkategóriák és márkák szerint is kereshetnek - így ellenőrizhetik, történt-e változás a kiszerelésben. Emellett a GVH árfigyelő rendszere is segít az egységárak összehasonlításában.

Magyarország nincs egyedül, ugyanis hasonló szabályok vannak érvényben más országokban is: többek közt Franciaországban, Olaszországban, Romániában és Ausztráliában. Franciaországban például 2024 júliusa óta kötelező az új kiszerelés jelölése, míg Olaszországban októbertől indul a szigorúbb csomagolási szabályozás.

A szakértők véleménye szerint a szabályozás mellett a vásárlói tudatosság is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy a vásárlók rendszeresen ellenőrizzék a megszokott termékek egységárát, és figyeljenek az online adatbázisokra. Minél tudatosabbá válnak a fogyasztók, annál kevesebb lehetőségük marad a gyártóknak a manipulációkra.