A középkor digitális csodája | 24.hu A középkorban, amikor a technológia még gyerekcipőben járt, a mindennapi életet nagymértékben befolyásolták az új találmányok. Ebben a korszakban a papír, a nyomtatás és a navigációs eszközök megjelenése forradalmasít
A csillagóra használatáról külön "használati útmutató hülyéknek" típusú tájékoztatót írtak a középkorban.
Nem állunk távol a valóságtól, ha az asztrolábiumot, ezt a csillagászati csodát, a modern okostelefonokhoz hasonlítjuk, hiszen mindkettő sokoldalú eszköz. Akárcsak az okostelefon, amely egyesíti a fényképezőgépet, a számítógépet, a telefont és még sok más funkciót, úgy az asztrolábium is magában hordozta a napórát, a kalendáriumot, a dőlésmérőt, valamint az égbolt bonyolult modellezését. A telefonhoz hasonlóan az asztrolábium különböző funkciói is fellelhetők voltak más, korabeli eszközökben, de itt mindez egy elegáns, könnyen hordozható formában egyesült.
Az asztrolábium legfőbb funkciója az égitestek pályájának precíz modellezése volt: a lapított korong formájú mennybolt mozgatható elemei révén valóságos csillagászati számológépként működött. E csodálatos eszköz segítségével nyomon követhettük a csillagok szabályos, valamint a nap, a hold és a bolygók nemlineáris mozgását. Az ókori görögök által megalkotott, majd a középkori iszlám tudósok által továbbfejlesztett asztrolábium népszerűsége határtalan volt; egy indiai tudós például így fejezte ki lelkesedését:
Ha alaposan megismerkedsz az asztrolábium rejtelmeivel, az univerzumban való tájékozódás olyan könnyedén fog menni, mintha csak a tenyeredben pihentetnél egy gyümölcsöt.
A telefonok világához hasonlóan a csillagórák mesterei is egymással versengtek, hogy ki tudja a legszembetűnőbb és legkívánatosabb darabot létrehozni. Folyamatosan új funkciókkal bővítették ezeket az időmérő eszközöket: az alapvető időmutatás mellett horoszkópokat készítettek, épületek magasságát mérték, és a földrajzi szélességet is meghatározták. A muszlim kézművesek precíz vonalakat véstek, hogy segíthessék a napi ötszöri imádság pontos időpontjának nyomon követését, míg a keresztény hagyományok szerint a szentek napjaival és a fontos ünnepek kalendáriumával gazdagították a csillagórákat.
Manapság a felhasználók többsége valószínűleg nem fedezi fel a rendelkezésre álló funkciók teljes tárházát. A szakértők különféle szövegeket készítettek az asztrolábium használatáról, köztük az első angol nyelvű, "használati útmutató hülyéknek" stílusú kéziratot, amelyet nem más, mint a neves író, Geoffrey Chaucer írt. Chaucer 1391-ben fejezte be Értekezés az asztrolábiumról című művét, amely mérföldkőnek számít ezen a téren.
Az okostelefonokhoz hasonlóan idővel a csillagórák is státusszimbólummá váltak. Függetlenül attól, ki mire használta a mindennapokban, foghatta és magával cipelhette, hogy eldicsekedhessen az ismerősei előtt. Ugyanis e tárgyak gyönyörű, gondosan megmunkált darabok voltak - a középkori formatervezés remekei.
