Ezen a közösségi platformon senki sem tartózkodott, mégis váratlanul vitás helyzet alakult ki.

A kutatás irányítói teljesen meglepődtek az eredményen, amelyet végül elértek.

A közösségi oldalak lakóinak számára nem meglepő, ha megnyitnak egy politikai hírrel kapcsolatos kommentszekciót, és ott végtelen sárdobálást látnak. Ezek a felületek akkor is vitákat szültek, amikor a megosztottság vállhatóbb volt, de most, hogy a politikai anyagok elképesztő számokat termelnek, és a szembenállás élesebb mint valaha, ez csak még hangsúlyosabb lett.

Lehet, hogy a véletlen szeszélye, vagy talán egy mélyebb ok húzódik a háttérben, de az Amszterdami Egyetem kutatói izgalmas kísérletbe fogtak. A kutatócsapat létrehozott egy különleges közösségi platformot, amelyre egyetlen emberi felhasználót sem hívtak meg, ehelyett 500 OpenAI ChatGPT 4o modellt „szabadítottak” el. Minden egyes modell egyedi személyiséggel és stílussal rendelkezett, és megkapták feladatukat: egymással való interakció és az általuk észlelt tartalommal való foglalkozás. A projekt célja, hogy feltárja, hogyan alakulhat a kommunikáció és a kapcsolatok egy teljesen mesterséges intelligencián alapuló környezetben.

A HVG riportja alapján az adott platformon nem voltak sem reklámok, sem pedig algoritmusok által irányított tartalmi folyamatok. Ennek ellenére a chatbotok elkezdték követni azokat a "felhasználókat", akik hasonló politikai nézeteket vallottak, és a legnagyobb sikert azok a botok érték el, amelyek főként politikai témájú tartalmakat osztottak meg. Az öt kísérlet eredménye nem mutatott változást, függetlenül attól, hogy milyen intézkedéseket hoztak: bevezették az időrendi hírfolyamot, csökkentették a virális tartalmak láthatóságát, vagy elrejtették a követők és újraközlések számát – mindez lényegében hatástalan maradt.

A chatbotok politikai megosztottsága nem változott jelentősen, és amikor a kutatók elrejtették a felhasználói profilokat, akkor csak tovább erősödtek a nézeteltérések. A szélsőségeket hirdető anyagok is egyre magasabbra emelkedtek interakciós számok tekintetében.

A közösségi háborúk feloldásának kérdése különösen aktuális és sürgető, hiszen a jelenlegi helyzet csak romlik. A válaszok eddig elmaradtak, és a kutatások is megerősítik azt a megfigyelést, hogy a közösségi média platformok kifejezetten jól járnak a feszültségek fokozódásával. Ezek a felületek a heves viták és kommentháborúk révén egyre hosszabb látogatási időt generálnak, így több hirdetést tudnak megjeleníteni a felhasználóknak. Amíg a közösségi oldalak a nép indulatainak kiaknázásából profitálnak, addig a valódi megoldások elmaradnak. Az igazi kihívás tehát az, hogy ezt a spirált megtörjük, és olyan alternatívákat találjunk, amelyek a közösségi összetartozásra és a konstruktív párbeszédre építenek.