Az utóbbi időszakban a magyar gazdaság visszaesése több tényező együttes hatásának eredménye. Az inflációs nyomás, a globális ellátási láncok zavarai, valamint a geopolitikai feszültségek mind hozzájárultak a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez. Emellett
A magyar gazdaság kilátásaival, helyével az újraformálódó világgazdasági rendben kiemelten foglalkozunk a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon. Ne maradj le róla, jelentkezz Te is!
A magyar gazdaság 2022 közepe óta nem tud stabil növekedést elérni. A helyzet súlyosságát tükrözi, hogy az elmúlt tizenegy negyedév során hét alkalommal tapasztaltunk GDP-csökkenést, míg az utolsó hat negyedévben négy alkalommal is hasonló tendencia mutatkozott.
Az elmúlt három év során a gazdaságunkat recessziós időszakok és rövid növekedési hullámok váltakozása jellemezte, ami összességében egy stagnáló helyzetet tükröz. Az első negyedéves adatok különösen kiábrándítóan hatottak, mivel arra számítottunk, hogy 2024 végére végre kilépünk a recesszió árnyékából, és reméltük, hogy az idei évben a növekedés trendje folytatódik. Ezzel szemben a jelenlegi pangás tartós visszalépést jelez a növekedési pályánktól, ami az elmúlt három évtizedben csupán másodszor fordul elő - az első alkalom a pénzügyi válság idején történt.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatközlése előtt csupán egy általános képet tudtunk kialakítani a növekedési kudarc mögött álló okokról. Az első negyedéves GDP-adatok alapján úgy tűnik, hogy a kereskedelmi háború és az abból eredő bizonytalanság hatásai még elhanyagolható mértékben voltak jelen. Így az első három hónap eseményeit valószínűleg inkább a korábbi negyedévekben tapasztalt trendek folytatása alakította. Ezt a részadatok is megerősítették:
A KSH friss jelentése révén most már részletesebb és pontosabb áttekintést nyerhetünk a helyzetről.
Termelési oldal
A várakozásoknak megfelelően az ipari szektor teljesítménye az első negyedévben gyengén alakult a hozzáadott érték szempontjából. Az előző negyedévhez viszonyítva 2,1%-os csökkenést tapasztalunk, ami már a negyedik egymást követő negyedévben jelzi a zsugorodást.
Az építőipar 1,1%-kal csökkent, ami meglepetésként érte a szakértőket, hiszen a havi termelési volumenadatok alapján inkább pozitív trendre lehetett volna számítani. Ugyanakkor, figyelembe kell venni, hogy az ágazat viszonylag alacsony részesedése miatt ennek a csökkenésnek a teljes GDP-növekedésre gyakorolt hatása lényegében elhanyagolható.
A szolgáltató szektor különböző területei vegyes képet mutatnak, ami már önmagában is aggasztónak számít, hiszen az elmúlt negyedévek során a szektor különböző ágazataiban jellemzően növekedést tapasztaltunk. Ezt a tendencia a háztartások vásárlóerejének növekedésével magyaráztuk. Jelenleg azonban azt lehet észlelni, hogy a szolgáltatások összességében negyedéves szinten 0,2%-kal csökkentek. Ennek hátterében a KSH által mért visszaesés áll az infokommunikáció, az ingatlanügyletek, valamint a szakmai és tudományos tevékenységek terén, míg a pénzügyi ágazat teljesítménye is csupán stagnálásra volt elegendő. Ez arra enged következtetni, hogy a lakosság kereslete helyett inkább a vállalatok által igénybevett szolgáltatások szenvedtek csorbát, ami az üzleti bizalom gyengeségére világít rá.
Felhasználási oldal
Az utóbbi időszakban a magyar gazdaság növekedési kihívásait a keresleti oldalról közelítve egyre világosabbá vált, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a stagnálásban. Különösen fontos megérteni, hogy a kereslet alakulása milyen mértékben befolyásolja a gazdasági teljesítményt.
További információkkal hamarosan jelentkezünk!
