Gönczi Gábor vállalkozása is megtalálható a krízisalapból elnyert támogatások jegyzékében, ám a tévés állítása szerint erről nem volt tudomása.
Göncziék a Széchenyi Mikrohitel Max támogatott konstrukcióra pályáztak, amit meg is ítéltek nekik, később azonban ezt sem hívták le, a jelek szerint azonban ez az összeg kerülhetett be tudtuk nélkül abba az alapba, amelyből a háború által negatívan érintett cégeket támogatja a kormány - miközben a Rozmaring Garden Kft.-t hónapokkal a háború kitörése után alapították.
Eredetileg 55 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás szerepelt Gönczi Gábor és felesége közös vállalkozása, a Rozmaring Garden Kft. nevén egy uniós adatbázisban. Ez az adatbázis az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja következtében létrehozott krízisalap keretében nyújtott állami támogatásokat a cégeknek - írja a 24.hu. Az eredeti összeget később 9,8 millió forintra módosították, de a TV2 híradósa határozottan állítja, hogy nem nyújtott be pályázatot a háborús krízisalap keretében elérhető támogatásokra.
Gönczi beszámolója szerint az általa alapított vállalkozás, amelyet a háború kitörését követően három hónappal indított, a Széchenyi Mikrohitel Max konstrukció keretein belül kívánt támogatott hitelt igényelni. A hitel iránti kérelmét elbírálta a hatóság, és meg is kapta a szükséges támogatást. Később azonban a helyzet bonyolultabbá vált, és Gönczi nem tudott élni ezzel a lehetőséggel. Az ügyintézés érdekében a KAVOSZ Zrt.-hez fordult, ahol arról tájékoztatták, hogy a hitel valóban a krízisalap támogatásai közé tartozik.
Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak nyilatkoznia kellett volna arról, milyen negatív következményekkel járt a háború kitörése a működésére nézve. Ez a helyzet különösen furcsa, hiszen Göncziék éppen a konfliktus kirobbanása után alapították meg cégüket, és arról sem volt tudomásuk, hogy a még fel sem vett hitelüket máris a krízisalapba sorolták. A KAVOSZ szerint a nyilvántartott lista az odaítélt, nem pedig a ténylegesen kifizetett támogatásokat tükrözi, így a cégnek akkor is meg kellett volna jelennie rajta, ha az egy éven belül nem élt a rendelkezésre álló forrással. Az 55 milliós összeg azonban nyilvánvalóan hibásnak bizonyult, ezt később a KAVOSZ kérésére korrigálták, és a pontos adat 9,8 millióra módosult.
A program keretében a kormány rendelkezésére álló 442 milliárd forint célja a háború következményei által sújtott vállalkozások segítése volt. Ugyanakkor a Gönczi család nyilatkozatai kérdéseket vetnek fel a kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott adatok hitelességével kapcsolatban, különösen a több mint 15 ezer megítélt támogatás ügyében.
A portál kereste a támogatást odaítélő Nemzetgazdasági Minisztériumot, Vers Ádám szóvivő azonban mindössze annyit árult el, hogy az összeget azért módosíthatták, mert korábban pontatlan adat szerepelt. A lap kérdéseket küldött az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának és a Támogatásokat Vizsgáló Irodának is, választ azonban nem kaptak.
