Rövid időn belül a gépek döntései befolyásolják majd életünket: Oroszország és Ukrajna között egyre fokozódik a fegyverkezési verseny.
2020-ban Líbiában egy forradalmi esemény zajlott, amely gyökeresen átalakította a hadviselés jövőjét. Egy török gyártmányú Kargu-2 drón önállóan kezdett el emberi célpontokat keresni és likvidálni, anélkül hogy bármilyen távoli irányításra lett volna szüksége. Ez volt az első alkalom, hogy egy autonóm fegyver, saját döntése alapján, emberi életet oltott ki, és bár ez a lépés sokkoló volt, valószínűleg nem az utolsó. Az események nyomán nem csoda, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is egyre inkább aggodalmát fejezi ki, hiszen az orosz-ukrán konfliktus új dimenzióba lépett, amelyben az ilyen technológiák szerepe kulcsfontosságú lehet.
Az ENSZ halálos, autonóm fegyverrendszereknek - angolul LAWS-nak - nevezi az olyan eszközöket, amelyek aktiválás után önállóan képesek célpontokat kiválasztani és megtámadni, emberi beavatkozás nélkül. A LAWS-ok maguk keresik és maguk döntik el, kit támadnak meg, és maguk húzzák meg a ravaszt, mindezt emberi felügyelet nélkül.
Az ukrajnai háború lett a technológia első valódi tesztlaborja. Jurij Mironenko, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese elmondása szerint a katonák havonta több mint ötvenezernyi videófolyamot kapnak a frontvonalról, amelyeket a mesterséges intelligencia elemez. Ez segít gyorsan feldolgozni ezt a hatalmas adatmennyiséget, azonosítani a célpontokat és a térképre helyezni őket. Mint mondta, az emberi agy mindezt egyszerűen nem bírná el.
Szerhij Beszkresztnov, ukrán védelmi tanácsadó, nemrégiben egy igazán különleges orosz drónra bukkant. Ez a drón nem küldött ki semmilyen jelet, ami megnehezítette a lokalizálását, és mivel nem fogadott el jeleket, így semmilyen zavaró beavatkozás nem volt lehetséges. A legijesztőbb felfedezése azonban az volt, hogy a drón a mesterséges intelligencia révén képes volt önállóan célpontokat azonosítani és kiválasztani.
Ez a technológia a jövő fenyegetése
- fogalmazott, és hozzátette, meglátása szerint elengedhetetlen, hogy a világon minden nemzet tisztában legyen ezzel.
Az ukrán hadsereg már használ olyanAI-alapú szoftvereket, amelyekkel a drónok rázárolnak egy célpontra, majd az utolsó néhány száz méteren autonóm módon repülnek a küldetés végéig. Nincs távvezérlés, lehetetlen megzavarni őket, ráadásul olyan kicsik, hogy szinte lelőni is képtelenség őket. 2024-ben Ukrajna tízezer AI-vezérelt drónt vásárolt, de mint kiderült, ezt a mennyiséget idén növelni tervezik négymillióra.
2024 decemberében Ukrajna történelmi lépést tett, amikor megvalósította a világ első teljesen automata, többdimenziós katonai műveletét Harkov közelében, egy Liptszki nevű kis település mellett. A földön egy tucatnyi robot harcolt, géppuskák és robbanóanyagok segítségével, míg az égből FPV drónok nyújtottak légi támogatást. Az egészet úgy hajtották végre, hogy egyetlen ember sem tartózkodott a helyszínen. A művelet sikerrel zárult, az orosz állásokat megsemmisítették, és a megmaradt robotok sértetlenül tértek vissza az alapállomásra.
Jaroszlav Azsnyuk, a The Fourth Law ukrán cég vezérigazgatója így írja le a következő lépést: "egy katonának csak egy gombot kell megnyomnia egy okostelefon alkalmazásban, és a drón elvégzi a munka oroszlán részét. Megtalálja a célpontot, ledobja a robbanóanyagot, felméri a károkat, majd visszatér a bázisra. Még csak pilótai készségekre sem lesz szükség".
Azsnyuk szerint 2026 végére már több ezer ilyen rendszer működhet, úgy véli, a jövő már megérkezett, és ez a rendszer az.
2025 májusában már számos hírcikk foglalkozott azzal, hogy az orosz hadsereg elkezdte alkalmazni a V2U kamikaze drónt, melynek működését GPS-járás nélküli navigáció és gépi látásra alapozott terepkövetés jellemzi. A drón egy 14 megapixeles kamerával, lézeres távolságmérővel és egy 100 gigabájtos merevlemezzel van felszerelve, amelyen előre betöltött térképek találhatók. Amikor az ukrán elektronikus zavarás megakadályozza a GPS jel vételét, a drón átkapcsol gépi látásra, és az élő videót összeveti a memóriájában tárolt térképekkel. Az ukrán katonai hírszerzés jelentései szerint a drón legijesztőbb tulajdonsága az autonóm működése, amely lehetővé teszi számára, hogy önállóan navigáljon és célba érjen.
Egy májusi napon Harkiv megyében hét drón egy különleges formációt alakított ki az égen. A drónok különböző színű festékkel voltak megjelölve, hogy könnyen azonosíthassák egymást. Ezt követően, precízen összehangolva, célzott támadást indítottak a kiszemelt célpontok ellen.
2025 elejétől Oroszország üzembe helyezett egy új típust: a szálas optikával irányított drónokat. A drón repül, és maga után húz egy hajszálvékony üvegszálat, ami nagyon hasonló egy papírsárkány a zsinórjához. Rendszere azért ördögi, mert nem lehet zavarni - fizikai kábel, nem rádióhullám -, kristálytiszta képet ad vissza, és nem lehet lokalizálni az operátort, mert nem sugároz. Vadim Burukin, ukrán dróngyártó szerint most nincs védelem a szálas optikás drónok ellen, ami igencsak védtelenné tette őket az orosz erőkkel szemben, akik pedig rengeteg ilyen eszközzel árasztották el a frontot.
2024. december 2-án az ENSZ Közgyűlése egy mérföldkőnek számító határozatot fogadott el: a részt vevő 166 ország támogatta azt, míg csupán három, nevezetesen Fehéroroszország, Észak-Korea és Oroszország ellenállt, további tizenöt ország pedig tartózkodott. Több mint százhúsz nemzet nyíltan kiáll a javaslat mellett, amely egy új nemzetközi szerződés kidolgozását célozza, és amely megtiltaná az emberi irányítás nélküli, valamint az embereket célzó autonóm fegyverek használatát.
António Guterres ENSZ-főtitkár 2025 májusában újra sürgette a gyilkos robotok betiltását. Meglátása szerint "politikailag elfogadhatatlan, erkölcsileg visszataszító fegyverek ezek". Úgy fogalmazott: "Világunkban nincs helyük olyan gépeknek, amelyeknek hatalmuk van az emberi élet felett, ráadásul emberi felügyelet nélkül. Az emberi életek kioltásáról szóló döntéseket nem delegálhatjuk gépekre".
A Stop Killer Robots kampányt 2013 óta folytatják, és mára több mint 160 civil szervezet csatlakozott a mozgalomhoz 65 különböző országban. 2018-ban a technológiai szektorban több mint 200 cég és 3000 szakember tette közzé nyilatkozatát, amelyben elkötelezték magukat amellett, hogy nem vesznek részt gyilkos robotok fejlesztésében. A nyilatkozatot olyan neves személyiségek írták alá, mint Stephen Hawking, Elon Musk, Steve Wozniak és Noam Chomsky. Ugyanebben az évben napvilágra került, hogy a Google részt vesz a Pentagon Project Maven programjában, amely az drónfelvételek automatikus elemzésére irányult. Ennek hatására négyszáz Google-alkalmazott fejezte ki tiltakozását, és többen közülük felmondtak. A vállalat végül kiadta az AI Etikai Elveit, megígérve, hogy nem fejleszt mesterséges intelligenciát katonai célokra.
A szerződés eddig még nem jött létre. A helyzet az, hogy a genfi Bizonyos Hagyományos Fegyverekről szóló Egyezmény elvárja a konszenzust, ami azt jelenti, hogy egyetlen ország vétója is megakadályozhatja a döntéshozatalt. Néhány katonai nagyhatalom – különösen Izrael, Oroszország, India és az Egyesült Államok – folyamatosan gátolja a tárgyalásokat, mivel ők maguk jelentős összegeket fektetnek ebbe az új technológiába.
2024-ben Volodimir Zelenszkij már előre figyelmeztetett az ENSZ-re, hogy az mesterséges intelligencia (AI) egyre inkább hozzájárul az emberiség történetének legpusztítóbb fegyverkezési versenyéhez. Véleménye szerint a téma sürgőssége nem marad el a nukleáris fegyverek elterjedése elleni küzdelemhez képest. Azóta is számos aggasztó tényező áll fenn: míg a nukleáris fegyverek előállítása költséges és bonyolult, ráadásul nehezen titkolható, addig az AI-alapú fegyverek esetében a helyzet egészen más. Ezek a fegyverek olcsón előállíthatók – Ukrajna már milliós nagyságrendben gyártja őket –, könnyen kifejleszthetők kereskedelmi alkatrészek felhasználásával, gyorsan elérik a globális piacokat, és szinte nincsenek fizikai korlátaik.
Az Egyesült Államok nem támogatja a LAWS-ok betiltását. A 2023-ban frissített Pentagon irányelv szerint az autonóm fegyverrendszereket úgy kell megtervezni, hogy a parancsnokok és kezelők megfelelő szintű emberi ítélőképességet gyakorolhassanak a haderő alkalmazása felett.
Robert O. Work, az Egyesült Államok korábbi helyettes védelmi minisztere 2016-ban kifejtette, hogy a halálos döntéshozatali hatáskör átadása gépeknek nem elfogadható, de hozzátette, hogy talán újra kellene értékelni ezt a megközelítést, hiszen az "autoriter rezsimek" valószínűleg így is cselekedni fognak. Szakértők véleménye szerint viszont az Egyesült Államok már régóta lemaradt Kínától az AI-alapú fegyverrendszerek fejlesztésének terén.
Mihajlo Fedorov, Ukrajna digitális átalakulásáért felelős minisztere úgy nyilatkozott, hogy 2025-re jelentős előrelépést terveznek az autonóm drónok célzó képességeinek fejlesztésében. Az ukrán tisztviselők arra számítanak, hogy ekkor már láthatjuk az első valódi drónraj-használatokat, bár ezek még nem lesznek tömegesek. 2025 májusában Ukrajna bemutatta az új Sky Sentinel rendszert, egy mesterséges intelligenciával vezérelt, teljesen automatizált lövegtornyot, amely már képes volt orosz drónok lelövésére emberi beavatkozás nélkül.
Vadim, az ukrán DevDroid vállalat irányítója, részletesen kifejtette az egyik legégetőbb kihívást, amellyel szembesülnek:
Az AI esetleg nehezen tudja megkülönböztetni az ukrán katonát az orosztól, mivel mindkét fél hasonló egyenruhát viselhet, ami megnehezíti a felismerést.
A vállalat távvezérelt géppuskákat fejleszt, amelyek mesterséges intelligenciával működő célkövető rendszert használnak, ám automatikus lövési funkcióval nem rendelkeznek – ez a baráti tűz kockázata miatt van így. Felmerül a kérdés, ki határozza meg, hogy egy adott személy civil vagy katona? Hogyan lehet megállapítani, hogy egy katona megadásra készül, vagy éppen támadni szándékozik? Mi alapján azonosítható egy célpont, hogy az kórház, iskola vagy katonai létesítmény? A nemzetközi humanitárius jog megköveteli a megkülönböztetés elvét, amely értelmében a civilek védelme elsődleges. Szakértők véleménye szerint azonban a mesterséges intelligencia nem képes ezen alapelv maradéktalan betartására.
Mary Wareham kutató szerint nagyon könnyű a gépeknek összetéveszteni emberi célpontokat, és a fogyatékossággal élők különös veszélyben vannak, a mozgásuk módja miatt.
Felmerül egy rendkívül kényes kérdés: ha egy drón életet olt ki, ki viseli a felelősséget? A katona, aki az indítást végrehajtotta? A parancsnok, aki a műveletet jóváhagyta? Esetleg a programozó, aki a technológiát létrehozta? Vagy talán a gyártó, aki megalkotta ezt az eszközt, illetve a politikus, aki a drón működését engedélyezte? Az ilyen helyzetek összetett morális és jogi dilemmákat vetnek fel, amelyek rávilágítanak a modern hadviselés etikai kihívásaira.
A 2025-ös helyzetkép tehát a következőképpen alakul: már több ezer mesterséges intelligencia által irányított drón működik Ukrajnában és Oroszországban, amelyek képesek önállóan célpontokat keresni és üldözni. A harci drónrajok koordinált támadásokat hajtanak végre, emellett teljesen pilóta nélküli katonai műveletek zajlanak. A legmodernebb technológiák, mint a nem zavarható szálas optikás drónok és az autonóm védelmi tornyok, már a mindennapi hadviselés részét képezik. Azonban még nem valósult meg a tömeges, több száz drónból álló csapás, amelyben a gépek önálló döntéseket hoznak élet és halál kérdésében. A globális szabályozásra vonatkozó szerződés sem létezik még, de a fejlődés üteme azt mutatja, hogy gyorsan közelítünk ezekhez a mérföldkövekhez.
