Hatvan esztendeje kutatja a vonatok titkait, és most felfedeztünk egy különleges, rejtett múzeumot Szeged szívében. Lépj be velünk ebbe a varázslatos világba, ahol a múlt mesél, és nézd meg galériánkat, valamint a hozzá tartozó videót!
Szegeden a MÁV Igazgatóság épülete múzeum is, az alagsor tíz termében, valamint a lépcsőházban tárlókban és tablókon láthatók a tárgyak, különlegességek, egyenruhák, dokumentumok. Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány kuratóriumi titkára hatvan éve gyűjti a vasúthoz kötődő relikviákat, a kollekció már több mint százezer darabot számlál. Rendszeresen tart csoportoknak tárlatvezetést, lapunknak is megmutatta kincseinek egy részét.
Talán kevesen vannak tisztában vele, de a szegedi MÁV Igazgatóság alagsora igazi kincseket rejt: egy múzeumot, ahol a vasúttörténet izgalmas világába nyerhetünk bepillantást. Az épület lépcsőházában elhelyezett tárlók és információs tablók mesélnek az egykori időkről, ezzel életre keltve a múltat. A 80 éves Nagy József, nyugalmazott MÁV főtanácsos és a Vasúttörténeti Alapítvány kuratóriumi titkára hat évtizede gyűjti a vasúttal és vonatokkal kapcsolatos relikviákat. Kollekciója becslések szerint több százezer darabból áll, és már csak a fotók és képeslapok száma is több tízezerre rúg, mindezek a fiókok és tárolók mélyén pihennek. A hatalmas anyag leltározása szinte lehetetlen feladatnak bizonyul.
Hatvan éve folyamatosan gyűjti.
Nagy József 1963. július 15-én, a magyar vasút születésnapján, csatlakozott a Magyar Államvasutakhoz (MÁV). Ezen a napon ünneplik az első vasútvonal átadásának évfordulóját, amely 1846-ban valósult meg Pest és Vác között. Kecskeméten kezdte pályafutását, és azóta, immár több mint 60 éve, szenvedélyesen gyűjti az ágazathoz kapcsolódó tárgyakat és dokumentumokat.
- Összegyűjtöttem és elhoztam szinte minden leselejtezett, rozsdás eszközt, és akkor azt mondták, hogy a cég vagyont lopok - mesélte nevetve a kackiás bajuszú kalauzom. Hozzátette, hogy a MÁV most teljes mértékben támogatja az önkéntes munkájukat, hiszen rajta kívül még sok lelkes alapítványi tag tevékenykedik.
A klíma és az egyenruha kapcsolata izgalmas témát ölel fel, hiszen a környezeti tényezők és a munkahelyi öltözködés közötti összefüggések sokszor figyelmen kívül maradnak. A klíma nemcsak a hőmérsékletet és a csapadékot befolyásolja, hanem a munkahelyi környezet komfortját is. Az egyenruha tervezésekor figyelembe kell venni a különböző időjárási viszonyokat, hogy a munkavállalók kényelmesen és biztonságosan végezhessék feladataikat. Továbbá, a klímaváltozás hatásai is megjelennek az iparban, ahol egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság. Az egyenruhák anyagának megválasztásánál érdemes odafigyelni a környezettel szembeni felelősségvállalásra, hiszen a természetbarát anyagok használata nemcsak a munkások komfortját növeli, hanem hozzájárul a bolygónk védelméhez is. Összességében a klíma és az egyenruha összekapcsolása nem csupán praktikus szempont, hanem egy lehetőség arra, hogy a munkahelyi kultúrát és a környezetvédelmet egyaránt előtérbe helyezzük.
A klíma javítása miatt átköltöztünk abba a helyiségbe, ahol a szerelő könnyedén hozzáférhetett a berendezéshez. Ez remek alkalmat adott Józsefnek, hogy meséljen az ott található egyenruhákról, amelyek közül a legrégebbi 1945-ből származik. Az évek és évtizedek során a formák és színek folyamatosan változtak, a rangjelzések és a különböző szakmák szimbólumai szinte teljesen eltűntek. Ma már csupán egy apró logó díszíti a zakót, ami a múlt emlékét idézi.
Elárulta, hogy a forgalmisták kizárólag vörös, piros sapkát viseltek, ami alapján a mozdonyvezető azonnal tudta, kinek a parancsait kell követnie, és mikor indulhat el. Ez a mozdonyvezető egyébként a gyerekek álmát valóra váltó munka mellett oktatói és vizsgáztató szerepet is betöltött, végül pedig az igazgatói kabinet kommunikációs munkatársává avanzsált. Büszkén mesélte, hogy Európa szinte minden vasúttársaságának sapkája megtalálható a gyűjteményében, és a menetrendek tekintetében 38 ország képviselteti magát.
