Bár a vámháború következményei egyre hangsúlyosabbá válnak, Japán még mindig szilárdan megőrzi pozícióját.

Japán gazdasága az idei második negyedévben, április és június között, a vártnál jelentősebben, 0,3 százalékkal bővült, ahogyan azt a legújabb makroadatok is tükrözik. Ez a kedvező növekedés elsősorban a stabil belső keresletnek, vagyis a fogyasztói kiadásoknak és a beruházásoknak, valamint a pozitív exportteljesítménynek köszönhető. A Bloomberg közgazdászai úgy vélik, hogy ez a kedvező GDP-eredmény megerősíti a jegybank lehetőségeit, így a régóta várt kamatemelés akár már az ősz folyamán megvalósulhat.

A japán bruttó hazai termék (GDP) második negyedéves növekedése felülmúlta a szakértők várakozásait. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai alapján az áprilisi és júniusi időszakban a GDP 0,3 százalékkal emelkedett az év első három hónapjának teljesítményéhez képest, ami évesítve 1 százalékos növekedést jelent (a prognózis 0,4 százalék volt). Ezen kívül a statisztikusok revíziót végeztek az első negyedév adatai felett is, és a korábban jelzett zsugorodás helyett végül 0,1 százalékos bővülést állapítottak meg. Ez azt jelzi, hogy a japán gazdaság már öt egymást követő negyedévben folytatta a növekedést.

A hírre a jen erősödött a dollárral szemben.

Az elemzők számára is váratlanul kedvező növekedés legfőbb hajtóereje a stabil belső kereslet volt. Ez a dinamika különösen a beruházások 1,3%-os (várakozások szerint 0,7%-os) és a háztartások fogyasztásának 0,2%-os bővülésében nyilvánult meg a legszembetűnőbben.

A legújabb adatok egyik lényeges tanulsága a japán gazdaság vámokkal szembeni rezilienciája. A japán-amerikai kereskedelmi megállapodás keretében bevezetett terhek hatásai egyre inkább érezhetők az ázsiai ország gazdasági környezetében.

A második negyedévben Japán új kereskedelmi kihívásokkal találta magát szemben, miután életbe léptek Donald Trump amerikai elnök által bevezetett 10 százalékos általános vámok, valamint a gépjárművekre kivetett 25 százalékos terhek. A két ország között júliusban megszületett megállapodás végül 15 százalékos vámokkal zárult, de a hatásuk csak az év második felében fog érezhetővé válni.

A friss GDP-adatok kedvező fordulatot hoztak Shigeru Ishiba miniszterelnök és a Japán Bank (BoJ) számára. Ishiba végre pozitív eredményekről számolhat be a választók előtt, míg a jegybank is úgy közelítheti meg döntéseit, hogy nem kell azonnali recessziótól félnie. Japánban az infláció, bár az utóbbi hónapokban csökkenő irányzatot mutatott, továbbra is 3 százalék felett áll, ami jelentősen túllépi a jegybank által kitűzött 2 százalékos árstabilitási célkitűzést. Ezen okból az elemzők már jó ideje kamatemelésre számítanak, és a legfrissebb GDP-adat csak tovább fokozza ennek valószínűségét.

Kazuo Ueda, a jegybank elnöke júliusban azt nyilatkozta, hogy a BoJ kész emelni a kamatokat, ha bebizonyosodik, hogy a belső kereslet elég erős marad. Márpedig a mai adatok egyértelműen ezt támasztják alá.

A vámok amerikai bevezetése ellenére a gazdaság váratlanul erős teljesítménye kedvező jel a kamatemelésre készülő japán jegybank számára, amely így a közeljövőben akár már lépéseket is tehet e téren.

- jelentette ki Taro Kimura, a Bloomberg közgazdásza.

Hasonló véleményt formált Hiromu Komiya, a Japan Research Institute elemzője is, aki szerint

A japán gazdaság a vámháború által generált kihívások ellenére is következetes és stabil növekedést mutat.

A vállalati szektor beruházásai újabb pozitív jelekkel szolgálnak, hiszen a legújabb jegybanki felmérés alapján a növekedés üteme a tavalyi 3,1 százalékról idén 11,5 százalékra emelkedik. Ez a jelentős növekedés további optimizmusra ad okot, és kedvező kilátásokat teremt a gazdaság számára.

A becslések alapján a nettó export, ami az export és import közötti eltérést jelenti, évente 0,3 százalékponttal támogatta a gazdasági kibocsátás növekedését. Ez a hozzájárulás a teljes bővülés egyharmadát teszi ki.

Ez elsősorban annak tudható be, hogy a cégek többsége a piaci részesedésük megőrzése érdekében hajlandó volt alacsonyabb profitráta mellett is folytatni eladásaikat, ami az elmúlt negyedévben az export növekedését eredményezte (+2 százalék). A havi statisztikák azt jelzik, hogy az export értékben májusban és júniusban is csökkent, azonban a termékmennyiség terén ez a visszaesés nem volt olyan szembetűnő.

Előre tekintve a legnagyobb kérdéseket az export körüli események vetik fel. A vámháború következtében előrehozott megrendelések most érnek véget, és ennek hatásai várhatóan először a harmadik negyedéves statisztikákban fognak megjelenni. Így a gazdaság tényleges állapotáról a gazdaságpolitikai döntéshozók és a piaci szereplők csak három hónap múlva kaphatnak részletesebb és pontosabb információkat.