Bár az Egyesült Államok folyamatosan próbálja megnehezíteni Kína mesterséges intelligencia fejlesztéseit, Peking ügyesen túljárta Trumpék eszén.
A kínai realitás találkozott az amerikai elnök vágyainak és hatalmi játszmáinak birodalmával, ami újragondolásra késztetheti Donald Trumpot. A távol-keleti startup éppen ott mutatkozott be az amerikai technológiai óriások előtt, ahol a jövő sorsa dől el: a mesterséges intelligencia felhasználásának terén.
Érdemes-e a drága nyugatira költeni, ha itt az olcsó kínai? Mivel a mesterséges intelligenciáról (MI) van szó, az első tőzsdei válasz falrengető volt: az MI-hez szükséges nagy teljesítményű számítógépes chipek, azaz a grafikai processzorok (GPU) piacvezető gyártója, az amerikai Nvidia tőzsdei értéke átmenetileg 17 százalékkal csökkent, az amerikai techcégek értékét jelző Nasdaq index a múlt hét elején egybillió dollárral, majdnem 400 ezermilliárd forinttal csúszott lejjebb (az előző heti 32,5 billióról). Azóta kissé magukhoz tértek az árfolyamok.
Egy igencsak meglepő fordulatot hozott a színtérre a DeepSeek, egy eddig csupán a szakmai berkekben ismert kínai startup. Az R1 névre keresztelt chatbotjukkal olyan mesterséges intelligencia-modellt mutattak be, amely egyértelműen felveszi a versenyt az amerikai riválisok termékeivel – ráadásul mindezt díjmentesen kínálják. Persze, az ingyenesség nem az egyetlen szempont, hiszen a ChatGPT-hez hasonlóan az amerikai OpenAI és más cégek is biztosítanak ingyenes hozzáférést, bár gyakran különféle korlátozásokkal. A valódi szenzáció azonban az, hogy a DeepSeek modelljének kifejlesztése lényegesen olcsóbb lehetett, mint a nyugati versenytársaké. Érdekes egybeesés, hogy mindez éppen akkorra esik, amikor az új amerikai elnök és új szövetségesei, a vezető technológiai vállalatok, bejelentették a Stargate néven futó, 500 milliárd dolláros mesterséges intelligencia-fejlesztési programjukat. Felmerül tehát a kérdés: valóban érdemes a drága nyugati megoldásokra költeni, amikor a kínai alternatíva sokkal kedvezőbb áron elérhető?
A DeepSeek nem hirtelen jelent meg a színen; már évek óta folyamatosan dolgozik MI-megoldásain. Szakmai körökben régóta elismerik a munkáikat, és a legújabb verziók is a korábbi tapasztalatok alapján építkeznek. De miért éppen most került elő a "Szputnyik-pillanat" kifejezés? Valóban olyan fordulópontot élünk át, mint 1957-ben, amikor a hidegháború feszültségei közepette az Egyesült Államok rádöbbent, hogy a Szovjetunió elsőként juttatta pályára a mesterséges holdat? Az biztos, hogy a mesterséges intelligencia katonai vonatkozásai egyre hangsúlyosabbá válnak, és nem csupán ezen a téren, hanem a kínai hadsereg technológiai fejlődése is egyre inkább felzárkózik az amerikai szinthez.
A jelenlegi tőzsdei zűrzavarban valószínűleg az is hozzájárult a helyzethez, hogy az Nvidia részvényeit egyre többen túlárazottnak vélték. A kínai hírek csupán ürügyet szolgáltattak az esedékes korrekcióra. A kínai versenytársak megjelenése most különösen szembetűnő a Stargate program kapcsán, és azt is figyelembe kell venni, hogy Donald Trump gazdasági háborúja Kína ellen újraéledt, aminek következtében világossá vált, mennyire korlátozottak az eredmények azokban a korlátozásokban, amelyeket Biden elnök idején vezettek be. Először az MI-fejlesztéshez nélkülözhetetlen legmodernebb processzorok, a H100 GPU-k exportját tiltotta meg az Egyesült Államok. Az Nvidia ezután csak a gyengébb H800-as modelleket értékesíthette Kínában, de aztán ezt is leállították, így végül a még egyszerűbb H20-as verzióra szorultak vissza. Ennek ellenére a DeepSeek munkáját ez nem hátráltatta (lásd alább: Magasan szálló című keretes írásunkat).
