Bár a Tisza még nem készült el, Orbán számára nem kifizetődő az előrehozott választások kiírása.

A pártnak jelenleg még egyetlen jelöltje sincs, de az elnökség már munkához látott a kiválasztási folyamat felgyorsításában. A közhangulat alakulása kulcsszerepet játszik: vajon a logó vonzereje vagy a jelöltek személyisége lesz a döntő? A legnagyobb kihívás azonban az, hogy miként találják meg azt a 106 embert, akik megbízhatóak és nem a saját érdekeiket követik.

Hétfőtől a Tisza Párt kampányüzemmódra kapcsol, míg Magyar Péter már több napja az előrehozott választásokért lobbizik. Az események láncolata egy december végi bejegyzésre vezethető vissza, amelyet Tóka Gábor, a Vox Populi választásikalauz-blog szerkesztője tett közzé. Ebben a posztban Tóka rámutatott, hogy a költségvetésben szerepel egy 8,4 milliárd forintos tétel, amely a 2026-os választások előkészítését szolgálja. A tétel részletezése során pedig feltűnt, hogy a választáshoz kapcsolódó postai küldemények nyomtatási és postaköltségeit is figyelembe vették.

Sokan úgy vélekedtek, hogy a Fidesz előrehozott választásokra készül, ám ezt a Kormányzati Tájékoztatási Központ határozottan visszautasította. Az érvelésük alapján a politikai helyzet stabil, és a rendelkezésre álló pénzeszközök jelentős része informatikai fejlesztésekre van szánva. Ezt követően a Nemzeti Választási Iroda részletesen bemutatta, hogy milyen célokra kívánják felhasználni a forrásokat.

Tóka Gábor a 444-nek azt mondta, a 8,4 milliárdos tétel szembeszökő volt, de nem gondolta, hogy a Fidesz rászánná magát az előrehozott választásra, inkább azt hitte, ez egy froclizás lehet a Fidesz részéről.

Arra, hogy ez miért lenne jó a Fidesznek, azt mondta, "bizonytalanságban tartani, zűrzavart okozni, a Tiszán belüli helyezkedéseket, bizonytalanságot fokozni, idegesíteni őket mindig jó. Ezzel fölösleges dolgokra megy el az energiájuk." A KTK cáfolata után is úgy gondolja, ez még mindig nyerő szál a kormánypárt számára.

Más politikai szereplőkkel szemben Magyar nem tétovázott az előrehozott választás kérdésében. Az újévi beszédében határozottan követelte ennek szükségességét, és éles kritikával illette Orbánt, figyelmeztetve, hogy ha "megfutamodik" a kihívás elől, az gyengeséget mutat. Néhány nappal később Gyurcsány Ferenc is aktivizálta magát, és benyújtott egy határozati javaslatot, amely a Parlament önálló feloszlását célozta meg.

A Fidesz első reakciója az volt, hogy hangsúlyozta a politikai stabilitás fontosságát, és azt állította, hogy valójában Brüsszel sürgeti az előrehozott választásokat. Ez a megközelítés jól illeszkedik abba a narratívába, amely szerint Magyarország Manfred Weber néppárti elnök érdekeit szolgálja. Gyurcsány politikai aktivitásának növekedésével pedig a két politikust egy kalap alá véve igyekeztek összemosni.

Még a politikai vitákban eddig csendes Sulyok Tamás köztársasági elnök is reagált Magyarnak, miután a Tisza elnöke egyik bejegyzésében Orbán bábjának titulálta őt.

Ha Magyarországon nem áll rendelkezésre a 106 képviselőjelölt, akkor vajon miért sürgetik előrehozott választások kiírását? Talán az a céljuk, hogy Orbán Viktor ne is merjen lépéseket tenni, vagy esetleg a Fidesznek eleve nem lenne érdekében a választások megejése? Mikor lenne alkalmas időpont arra, hogy ezen gondolkodjanak? Mennyire befolyásolja a jelöltek személye és a közvéleménykutatások eredményei a helyzetet? Cikkünkben elemzők foglalják össze véleményüket ezekről a kérdésekről.