Inog a szék Netanjahu alatt, és a kormányválság sorsdöntő pillanatai előtt állunk: háború vagy béke, ez a kérdés fogja meghatározni a következő időszakot.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikai helyzete belföldön egyre bizonytalanabbá válik. A múlt héten robbanásszerűen terjedt el a hír, hogy az ultraortodox Egyesült Tóra Judaizmus (UTJ) felmondta a koalíciós megállapodását a kormányfő pártjával, a Likuddal, és a másik jelentős ultraortodox szövetség, a Sasz is a kormányzati szerepvállalásának leépítését fontolgatja. Az Index nyomozása rávilágít arra, hogy kormányválság körvonalazódik-e Izraelben, és ha igen, annak milyen hatásai lehetnek a gázai konfliktusra, valamint a térség más feszültségeire. Politikai szakértőnk, Tárik Meszár, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának és az MCC Migrációkutató Intézetének vezető kutatója osztotta meg velünk meglátásait a helyzet aktuális alakulásáról.

A közelmúltban kibontakozó belpolitikai válság gyökerei visszanyúlnak tavaly júniusra, amikor az izraeli legfelsőbb bíróság egy sorsdöntő döntést hozott, amely megakadályozta Benjamin Netanjahu miniszterelnök ambiciózus terveit. A kormányfő igyekezett megőrizni a két ultraortodox koalíciós partnerét, az Egyesült Tóra Judaizmust (UTJ) és a Sasztot, ezért törékeny kormányzati többsége keretein belül jogszabályt kívánt bevezetni, amely biztosította volna az ultraortodox (haredi) férfiak katonai szolgálat alóli mentességét.

A legfelsőbb alkotmányjogi és igazságszolgáltatási testület határozata szerint a törvény alkotmányellenes, és a haredi zsidók sem élvezhetnek mentességet a kötelező katonai szolgálat alól. Ezzel egyértelműen kifejezték, hogy Izrael egy szekuláris, világi állam, ahol a jogegyenlőség elve érvényesül, és mindenki - vallási hovatartozástól függetlenül - behívható a hadseregbe, még akkor is, ha a nem zsidókat általában nem szokták behívni. Az ítéletet követően az ultraortodox közösségek tiltakozása felerősödött az országban. Ugyanakkor a társadalom jelentős része már korábban is diszkriminatívnak tartotta azt a gyakorlatot, amely szerint a jesiva tanulókat (a vallásos felsőfokú intézmények hallgatóit) mentesítették a katonai szolgálat alól.

Tárik Meszár, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának és az MCC Migrációkutató Intézetének vezető kutatója kifejtette, hogy az Egyesült Tóra Judaizmus (UTJ) kilépésének oka a koalícióból az, hogy a Likud, Netanjahu pártja, valamint szövetségesei nem tartották be a vallásos diákok katonai szolgálati mentesítésére tett ígéreteiket. A javasolt törvénytervezet túl szigorú büntetéseket vezetett be, és nem biztosította a "jesiva" diákok teljes körű mentességét.

A Knesszet, Izrael parlamentje, meglehetősen fragmentált. A 120 képviselő 13 eltérő politikai párt tagja, amelyek néha még kisebb frakciókra is szétágaznak. Jelen pillanatban egy szélsőjobbtól jobbközépig terjedő kisebbségi koalíciós kormány működik. E kormányzati szövetség, amely 60 mandátummal bír, a legnagyobb pártját, a Konszolidációt, vagy héber nevén, vezeti.

A 11 Sasz képviselő távozása esetén a koalíció parlamenti többsége meginogna, ami Netanjahu kormányzásának megbillenését vonhatja maga után. Kérdéses, hogy ha az egyik haredi párt elhagyta a koalíciót a kötelező katonai szolgálat kérdése miatt, akkor mi a helyzet a másik, a Sasz nevű párttal, amely 11 mandátummal bír. Tárik Meszár hangsúlyozta, hogy bár a Sasz már visszaadta miniszteri posztjait, hivatalosan még nem lépett ki a koalícióból, így parlamenti támogatását továbbra is fenntartja.

A legfrissebb hírek szerint a Sasz állítólag megpróbálja fenntartani a tényleges ellenőrzést az eddig általa vezetett minisztériumok felett. Bár a vezetés felkészül a kilépésre, egyelőre csak a nyomásgyakorlás eszközét használják. Tehát nem mondható, hogy teljes egészében elhagyta volna a kormányt

- fejtette ki a Sasz lebegő helyzetét az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Hozzátette, hogy a csupán hét mandátummal rendelkező UTJ párt nem rendelkezik elegendő erővel ahhoz, hogy önállóan megbuktassa a kormányt. Bár a 11 mandátummal bíró Sasz kilépése komoly kihívást jelentene Netanjahu parlamenti többsége számára, de...

Tárik Meszár rávilágított, hogy bár a haredi-frakciók esetleges kilépése komoly fenyegetést jelent Netanjahu koalíciójának parlamenti többségére, ez nem feltétlenül vezetne azonnali új választásokhoz. Ráadásul nem egyértelmű, hogy bármelyik párt valóban szándékában áll-e megbuktatni a kormányt. Ennek ellenére a kormány összeomlása sem zárható ki. Meszár megjegyezte, hogy Netanjahunak kedvező lehet, hogy az UTJ éppen most döntött a kilépés mellett. A Knesszet július 27-én három hónapos szünetet tart, ami lehetőséget ad a miniszterelnöknek arra, hogy zárt ajtók mögött tárgyalásokba kezdjen, és lehetőség szerint megoldja a kialakult helyzetet.

Izrael 2023. október 7-én történt terrortámadása óta folyamatosan újabb és újabb konfliktusokba keveredik, különösen Iránnal és annak támogatott csoportjaival. A Hamász által indított támadásra válaszul az izraeli hadsereg Gázába lépett, ahol a szélsőséges iszlamista szervezet felszámolására és az elrabolt izraeli túszok kiszabadítására tett lépései miatt sokan népirtással vádolják az országot, beleértve a muszlim világ és a déli félteke több államát is.

Az utolsó két év eseményei Jeruzsálem számára drámai fordulatokat hoztak. Az izraeli hatóságok sikeresen felvették a harcot a Hezbollahhal, amelyet a másik iráni proxyként tartanak számon, és ennek következtében a libanoni déli területeket is megszállták. Az izraeli hadsereg számos alkalommal hajtott végre pusztító rakétacsapásokat, közvetlenül Irán és a Teherán által támogatott jemeni lázadók irányába. Sőt, a nukleáris létesítmények elleni amerikai támadás előtt izraeli harci gépek is megjelentek Irán légterében. Ezen túlmenően a múlt héten Damaszkusz, Szíria fővárosa is izraeli támadás célpontjává vált, miután az új szíriai rezsim összecsapott a drúz lázadókkal, akik egy kisebbségi etnikai csoportot képviselnek és a zsidó állam védelmét élvezik. A kérdés most az, hogy az izraeli kormány esetleges bukása, vagy egy elhúzódó kisebbségi kormányzás milyen hatással lenne a gázai hadműveletekre, és az ezekből következő konfliktusokra.

A szakértő véleménye szerint a kormány gyengülése, különösen a vezető politikai személyiségek körüli botrányok és bizalmi válságok következtében a döntéshozatali folyamat egyre inkább sebezhetővé válik.

A szakértő véleménye szerint Izrael politikai rendszere régóta fragmentált, de a háborúval terhelt időszak még inkább kiemeli a pártok és koalíciós szövetségesek közötti feszültségeket. Vannak olyan politikai erők, amelyek a katonai akciók folytatását szorgalmazzák, míg mások, különösen a centrista és baloldali csoportok, sürgetik a diplomáciai megoldásokat és a tűzszünet mielőbbi elérhetőségét.

Ebben az osztott környezetben az ultraortodox pártok kiemelkedő szereplők: hagyományosan szkeptikusak a kompromisszumokkal szemben, és valószínű, hogy továbbra is ellenállnak a tűzszünet lehetőségének. Ez újabb belpolitikai feszültségeket generálhat, és tovább fokozhatja a koalíciós válság mélységét.

- mondta a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának vezető kutatója.

A szakértő szerint a korábban felsorolt tényezők kérdésessé teszik, hogy egyáltalán megtartható-e egy előrehozott választás ilyen instabil, háborús környezetben. "Elvileg lehetséges, de a háborús állapot miatt a választások lebonyolítása logisztikailag is nehézségekbe ütközne, nem beszélve a társadalmi feszültségről, ami befolyásolhatná a részvételi arányt és a választás legitimitását."

A politikai vezetők előtt most a legfontosabb feladat a stabilitás megőrzése és a közbizalom újjáépítése. Ugyanakkor, ha a belső feszültségek tovább fokozódnak, nem lehet teljesen kizárni az előrehozott választások lehetőségét sem.

- emelte ki Tárik Meszár, aki különösen fontosnak tartotta, hogy

Ahhoz, hogy a parlamenti többség megrendüljön, először is szükséges, hogy a költségvetés kudarcot valljon, vagy hogy bejelentsék a Knesszet feloszlatását. A szakértők véleménye szerint a feloszlatási folyamatot minimum két hónapos előkészítés kell, hogy megelőzze, így a legkorábbi időpont, amikor ez megtörténhet, őszre tehető.

Fontos hangsúlyozni, hogy az előrehozott választások megtartása, ha egyáltalán sor kerülne rájuk, komoly belpolitikai és biztonsági kockázatok árnyékában valósulhat meg a háborús helyzet közepette.

- felhívta a figyelmet a háborús választásokkal kapcsolatos kihívásokra, amelyek Ukrajnában is komoly fejtörést jelentenek.

Az Index kíváncsi volt arra, hogy a háború folytatódhat-e a parlamenti többség elvesztése ellenére. A szakértő kifejtette, hogy a Gázában zajló konfliktus meghosszabbításához nem feltétlenül szükséges a teljes parlamenti jóváhagyás. Elmondása szerint "a végrehajtó hatalom, más néven a kormány, bizonyos keretek között önállóan is képes fenntartani a katonai műveleteket." Az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint...

Tárik Meszár e témában kifejtette, hogy "a hadműveleti mandátum, ha nem ütközik közvetlen jogi korlátokba, adminisztratív úton is meghosszabbítható. Viszont a hosszabb távú háborús elköteleződés - mint például a műveletek finanszírozása vagy egy lehetséges stratégiai irányváltás - már parlamenti jóváhagyást követel."

Ez azt jelenti, hogy noha a kormány rendelkezik a szükséges technikai eszközökkel a háború folytatásához, politikai szempontból elengedhetetlen, hogy legalább minimális parlamenti többséggel bírjon. Ennek érdekében kulcsfontosságú a koalíció stabilitásának megőrzése, illetve olyan külső, akár ideológiailag kevésbé elkötelezett pártok technikai támogatásának megszerzése, különösen a konzervatív vagy jobboldali irányzatok részéről.

Tárik Meszár, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának és az MCC Migrációkutató Intézetének vezető kutatója, az Indexnek nyújtott összefoglalója szerint...