Újabb forradalmi felfedezés: egy rák ellen kifejlesztett antitest talán a Parkinson-kór megoldásának kulcsa!
Felfedeztek egy olyan gyógyszert, amely a felületi fehérjék blokkolásával megakadályozza, hogy a Parkinson-kórt kiváltó hibás alfa-szinuklein fehérjék behatoljanak az egészséges sejtekbe.
Egy új, bőrrák ellen kifejlesztett gyógyszer, amelyet nemrégiben hivatalosan is engedélyeztek, képes megfékezni a Parkinson-kór sejtről sejtre terjedő romboló hatását. Ezt a felfedezést a Johns Hopkins Egyetem kutatói tették, és jelentős előrelépést jelenthet a betegség kezelésében.
A Parkinson-kór globálisan körülbelül 10 millió embert érint, ezzel a második leggyakoribb, gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. A betegség izommerevséggel és remegéssel társul, ami jelentősen megnehezíti az egyensúly fenntartását, a mozgást és a beszédet. Az esetek túlnyomó többségében a Parkinson-kór szellemi leépüléssel is összefonódik, ami tovább súlyosbítja a szenvedők életminőségét.
A betegség okairól annyit tudunk, hogy a fekete állomány nevű agyi régióban található dopamin-termelő sejteket elpusztítva lehetetleníti el a finom mozgások irányítását. A pusztulás okai az úgynevezett Lewy-testek, amelyek az alfa-szinuklein nevű fehérje hibásan összerakott, nem oldható szalagjaiból álló csomók.
Az alfa-szinuklein egy 140 aminosavból felépülő fehérje, amely széles körben jelen van a szervezet különböző részein, beleértve az izmokat és a szívet is. Legnagyobb koncentrációban azonban az idegszövetben található, ahol kulcsszerepet játszik az idegsejtek közötti jelátvitelben, segítve ezzel a kapcsolódási pontok működését. Ráadásul a kutatások során kiderült, hogy kölcsönhatásba lép a sejtekben fellelhető mikrocsövekkel, ami hasonlóságot mutat a tau fehérjékkel. Ez különösen figyelemre méltó, mivel a tau fehérjék kóros változásai szorosan összefonódnak az agyat érintő súlyos betegségekkel.
A fehérje felépítésének meghibásodását a tervrajzot tartalmazó génen bekövetkezett mutáció okozhatja. A történet azonban nem áll meg a sejtfalnál: maga az alfa-szinuklein és hibás változatai is átkelnek a fent említett idegi kapcsolódási pontokon, vagyis szinapszisokon, egyik sejtről a másikra.
Korábbi kutatások során megfigyelték, hogy az idegsejt felületén található Lag3 nevű fehérje kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. A Lag3 olyan, mint egy kiskapu, amelyen keresztül a jó és a rossz alfa-szinuklein egyaránt képes közlekedni. A Johns Hopkins Egyetem kutatói olyan genetikailag módosított egereket tanulmányoztak, amelyek nem rendelkeztek Lag3 fehérjével. E vizsgálatok során megállapították, hogy a problémás fehérjék ugyan lassabban, de továbbra is képesek voltak átjutni a másik sejtbe.
Végül sikerült azonosítani a sejtmembránon elhelyezkedő egy másik fehérjét, az Aplp1-et. Az Aplp1 és a Lag3 gátlása révén 90 százalékkal mérséklődött az alfa-szinuklein terjedése.
A kutatók egereken tesztelték a bőrrák kezelésére alkalmazott nivolumab/relatlimab infúziós gyógyszert. Ez a kombinált terápia monoklonális antitestekből áll, amelyek közül a relatlimab a Lag3 fehérjét célozza meg. A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy ez a hatóanyag nemcsak a Lag3 blokádját biztosítja, hanem az Aplp1 fehérjét is gátolja, így hatékonyan megakadályozza az alfa-szinuklein csomók kialakulását.
Az anti-Lag3 antitest sikeresen megakadályozta az alfa-szinuklein további terjedését és az Aplp1 szerepe miatt hatékonyabb volt, mint csak a Lag3 kizárása
- mutatott rá Ted Dawson, a Johns Hopkins agykutatója.
A kutatás következő lépése, hogy az antitest gyógyszer működését Parkinson-kór és Alzheimer-kór egér modelljeinél vizsgálják - ugyanis utóbbi betegségnél is felvetődött a Lag3 szerepe.
