A magyar tőkekihelyezések terén markáns visszaesést tapasztalhatunk.
A Magyar Nemzeti Bank szeptember végén közzétette a 2023-as évre vonatkozó magyarországi külföldi közvetlen befektetés (FDI) adatait. A tendencia, amely a szomszédos országokban is megfigyelhető, nálunk is megmutatkozik: a beáramló FDI mennyisége némileg csökkent. Ugyanakkor a befektető országok rangsorában nem tapasztalható jelentős átrendeződés. Elemzésünk keretében nemcsak a 2023-as adatokat vizsgáljuk meg, hanem rávilágítunk a régió és Európa más országainak teljesítményére, tőkevonzó képességeire is. Emellett igyekszünk feltárni, hogy mi állhat a tavalyi csökkenés hátterében.
A Magyar Nemzeti Bank 2023-as statisztikái alapján a magyarországi külföldi működőtőke-befektetések (FDI) egyenlege 5478,4 millió euróra rúgott. Ez a szám az utóbbi évekhez képest csökkenést jelez, de ez nem tekinthető különleges esetnek. A régió többi országában is hasonló tendencia figyelhető meg, ahol tavaly a tőkebefektetések volumene alacsonyabb lett, mint az azt megelőző időszakokban.
Az országok szerinti elemzés alapján megállapítható, hogy a legnagyobb tőkebefektetési hányaddal három nyugat-európai állam büszkélkedhet: Ausztria, Írország és Németország. Az ír tőkebefektetések esetében ez a kiemelkedő számadat az utóbbi években meglehetősen szokatlan jelenségnek számít. Noha számos ír leányvállalat működik Magyarország területén, az utóbbi időszakban nem tapasztalhattunk ekkora mértékű tőkeáramlást. Érdemes megjegyezni, hogy a megjelölt összeg csupán kis részben, 177,2 millió euró értékben, újrabefektetett jövedelem formájában jelentkezett 2023-ban, míg a többi rész a társvállalatok nélküli részesedésekből tevődött össze.
Németország és Ausztria tekintetében a 2023-as évben a legfontosabb tényezők az újrabefektetett jövedelmek voltak. Ausztria 1201,4 millió euró értékben, míg Németország 969,1 millió euró összeggel járult hozzá ehhez a folyamathoz. Az Európán kívüli országok közül az Egyesült Államok emelkedett ki a legjelentősebb FDI értékkel, amely 683,9 millió eurót tett ki. Az ázsiai országok közül Kína (120,6 millió euró), Dél-Korea (124,8 millió euró) és Japán (135,9 millió euró) is jelentős tőkebefektetéseket eszközölt. A régióban Csehország és Lengyelország kiemelkedő szereplőként tűnik fel a magyarországi tőkekihelyezések terén.
A feldolgozóipar továbbra is kiemelkedő vonzerőt gyakorol a külföldi befektetők körében, hiszen az ágazati megoszlás alapján ez a szektor a legnagyobb húzóerő. 2023-ban a részesedések forgalma elérte az 5083,8 millió eurót, amelyből a járműgyártás, a villamos berendezések előállítása, valamint a gumi- és műanyag termékek gyártása vonzotta a legjelentősebb összegeket. Emellett nem elhanyagolható a forgalom az építőipari és a szolgáltatási szektorokban sem. A szolgáltatások terén kiemelkednek a pénzügyi és biztosítási tevékenységek, a kereskedelem, valamint az ingatlanügyletek. A külföldi tőkeáramlás az építőiparban is növekedést mutat: míg 2022-ben a részesedések forgalma 190,7 millió eurót tett ki, addig tavalyra ez az összeg 240,6 millió euróra emelkedett.
A bányászat és kőfejtés szektorában jelentős tőkekivonás figyelhető meg, hiszen a múlt év során 32,5 millió euróval csökkent a külföldi közvetlen befektetések részesedése. Miközben sok más iparágban a külföldi tőke arányának növekedését tapasztalhatjuk, a teljes adatok azt mutatják, hogy a 2022-es szinthez képest egy kicsivel több mint 15 százalékos visszaesés következett be. Ez a tendencia nem csupán lokális jelenség, hiszen a közép-kelet-európai térség legtöbb országában is csökkent a külföldi befektetések áramlása az elmúlt évben.
Lengyelország, a régió legnagyobb tőkevonzó államaként, 2023-ban összesen 28 685 millió euró külföldi közvetlen befektetést (FDI) vonzott. Ez az összeg figyelembe véve a 2022-es adatokat, amely 31 470 millió euró volt, 8%-os csökkenést jelent. Csehország is hasonló trendet mutatott, ahol a beáramló FDI 2023-ban 7 785 millió euróra csökkent, ami több mint 15%-os visszaesést jelent a tavalyi 9 248 millió euróhoz képest. Románia esetében még drámaibb a helyzet: itt a külföldi tőke beáramlása több mint 30%-kal csökkent, 2022-ben 10 572 millió euróról 2023-ra 7 130 millió euróra esett vissza. Az adatok tükrözik a régió gazdasági kihívásait és a külföldi befektetések iránti kereslet csökkenését.
A visszaesések mögött a koronavírus-járvány utáni fellendülés hatásait tapasztalhatjuk, amit a 2022-es adatok is jól tükröznek. Ez a növekedés azonban 2023-ra hirtelen megtorpant, ami azt eredményezte, hogy az európai országokban a projektek száma átlagosan 4 százalékkal csökkent. A járvány mellett a befektetések csökkenését tovább súlyosbította a spirális infláció, az energiaárak drámai emelkedése, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet. Ezek a tényezők már 2020-ban és 2021-ben is éreztették hatásukat az FDI-kihelyezések terén.
A 2022-es évben úgy tűnhetett, hogy a gazdaság elkezdett visszatérni a normális kerékvágásba, azonban a növekedés inkább a válság utáni fellendülés volt, amely sajnos nem tartott sokáig. Így 2023-ban ismét csökkentek a közvetlen külföldi befektetések (FDI) értékei. A tavalyi év során számos gazdasági mutató nem teljesítette a várakozásokat. Az európai országokban 2023-ban összesen 5694 FDI-projekt indult, ami 268-cal kevesebb, mint az előző évben. Ezek a projektek számos új munkahelyet teremtettek, hiszen a külföldi tőke beáramlásának köszönhetően tavaly 319 923 új pozíció nyílt meg Európa-szerte.
A zöldmezős beruházások száma Európában 20 százalékkal csökkent 2023-ban, míg az USA-ban 2 százalékkal, Kínában 8 százalékkal, Ázsiában pedig 17 százalékkal nőtt.
A világ számos országában a szabályozások súlya folyamatosan növekszik, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy átláthatóbb módon bonyolítsák le a tőkekihelyezéseikkel kapcsolatos tranzakcióikat. Az energiaárak emelkedése és az ellátási láncokban fellépő problémák szintén komoly kihívásokat jelentenek. Továbbá, 2024 során több jelentős európai gazdaságban politikai választások zajlanak, ami szintén kulcsszerepet játszik a külföldi közvetlen befektetések (FDI) alakulásában.
A különböző iparágakat vizsgálva megállapítható, hogy a tőkeáramlás csökkenése leginkább a szolgáltatási szektort érintette hátrányosan, míg a gyártási ágazat továbbra is vonzza a nemzetközi nagyvállalatok befektetéseit. 2023 során Európában jelentős visszaesés tapasztalható a szoftver- és IT-szolgáltatások terén, ahol a külföldi közvetlen befektetések (FDI) száma 19 százalékkal csökkent, míg az üzleti és professzionális szolgáltatások projektjei 27 százalékos visszaesést mutattak. Ezzel szemben a turizmus és idegenforgalmi szolgáltatások területén kedvező változások figyelhetők meg: itt a befektetések 130 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Ez egyértelműen jelzi, hogy a turizmus ismét fellendülőben van, a fogyasztók pedig egyre inkább visszatérnek az utazásokhoz és az idegenforgalmi szolgáltatások igénybevételéhez, amely trend a korábbi évekhez képest is figyelemre méltó.
A legnagyobb európai tőkeimportőr országok, mint Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság, eltérő módon reagáltak a külföldi közvetlen befektetések (FDI) csökkenésére. Franciaországban a tőkebefektetések 2023-ban 5%-kal csökkentek, míg Németország esetében ez a szám 12%-ra rúgott. Ezzel szemben az Egyesült Királyság pozitív tendenciát mutatott, hiszen itt a beáramló tőke 6%-kal növekedett az előző évhez képest. Törökország különösen figyelemre méltó előrelépést mutatott, hiszen az ország 2023-ban, amely számos kihívást hozott magával, 17%-os növekedést regisztrált a külföldi közvetlen befektetések terén az előző esztendőhöz viszonyítva. Ezzel szemben Írország és Finnország a legnagyobb visszaesést szenvedte el, hiszen ezekben az országokban a tőkekivonások mértéke rekordmagasra nőtt: Írország esetében 46%-os, míg Finnországban 32%-os csökkenést tapasztaltunk.
Az ukrajnai háború hatása szintén egy befolyásoló tényező, elsősorban azon országok számára, amelyek határosak az állammal vagy Oroszországgal. Romániában -13 százalékkal, Finnországban -32 százalékkal, Lettországban -31 százalékkal, Litvániában -40 százalékkal csökkentek az FDI-típusú befektetések 2023 során.
A 2024-es év gazdasági teljesítményének értékelése még a jövő titka, azonban eddig úgy néz ki, hogy a számok kedvezőbb képet festhetnek, mint a 2023-as évben. A külföldi tőkebefektetések szempontjából viszont kérdéses, hogy az idei év milyen eredményeket hoz, hiszen az orosz-ukrán konfliktus tovább éleződött, és emellett számos egyéb gazdasági és politikai tényező is érdemben befolyásolhatta a befektetők kedvét az új projektek elindítására.
