A bajnai Ördöglovas kastély lenyűgöző átalakulásán keresztül érdemes felfedezni a történelmi örökség varázsát. A hajdanán romos állapotban lévő épület mára egy igazi múzeumi csodává vált, amely a látogatók számára nemcsak a múlt emlékét idézi meg, hanem a

A lenyűgözően felújított épület falai között a múlt izgalmas történetei kelnek életre.

A Gerecse keleti lejtőin megbúvó Bajna egy különleges kulturális és építészeti kincset őriz: a hófehér falakkal ékesített klasszicista Sándor-Metternich-kastélyt. Ez a lenyűgöző építmény mára újjáéledt, visszanyerve egykori ragyogását, és méltán vívta ki helyét a magyar kastélyépítészet páratlan remekei között.

A kastély története a 15. századra nyúlik vissza, amikor még csupán egy nemesi udvarház volt, később pedig vadászkastélyként és barokk kúriaként szolgált a Sándor család birtokán. Az épület folyamatosan alakult, hiszen az utódok generációról generációra újraértelmezték és bővítették. Az igazi megújulás Sándor Móric gróf nevéhez fűződik, aki 1834-ben Hild Józsefre bízta a modern klasszicista átalakítást, melynek során a kastély négyoszlopos portikusza és főhomlokzata nyerte el jelenlegi, impozáns formáját. Az alsó szinten egy elegáns ebédlő, biliárdterem, dohányzó és kártyaszoba, valamint egy télikert és házikápolna várta a látogatókat, míg az emeleten a grófi és grófnői lakosztályok, valamint a gróf gazdag fegyver- és képgyűjteménye, könyvtára és vadásztrófeái kaptak helyet.

A kastély lenyűgöző belső terének megálmodója Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője volt, akivel Sándor Móric 1833-as itáliai utazása során találkozott. A Raffaello-terem mennyezetét a vatikáni loggiák groteszkjei és a római Titus-fürdők festészete ihlette, míg az etruszk terem díszítése etruszk vázák motívumait idézi. E különleges helyiségek nem csupán művészi kiválóságukkal tűnnek ki, hanem történetük is rendkívül gazdag: az 1970-es években beázott mennyezeti freskókat restaurálták, és több mint 40 év elteltével visszahelyezték őket, ezzel új életet lehelve a múlt emlékeibe.

A bútorok színvilága és méretei a díszítőfestés stílusához igazodtak; egyes darabokat Sanquirico álmodott meg, míg másokat Sándor gróf Angliából hozatott. Bútorvásárlásainál szintén Sanquirico nyújtott segítséget. A kovácsoltvas kiegészítők pedig bécsi mesterek ügyes kezéből származnak.

Sándor Móric gróf neve örökre egybeforrt az őrületes lovas mutatványok legendájával. Már apja is szerette a lovakat, ő építette 1802-ben a bajnai kastély mögötti istállót, és a budai palota istállójára is egy vagyont áldozott. Fiának viszont nem engedte, hogy lóra üljön, erre csak az ő halála után kerülhetett sor. A grófot nevelője sem hagyta volna a lovak közelébe menni, mert szerinte, aki nem tanult lovagolni, az nem tud. Móric viszont azt válaszolta neki: "Akinek tanulni kell a lovaglást, az soha nem fogja megtanulni." Majd felpattant egy lóra, többször átugratott egy póznán, végül a nyerget félredobva akadályt ugrott.

Angliában "ördöglovas" néven emlegették, miután egy meglepetés fogadáson, mindössze néhány perc leforgása alatt sikerült megzaboláznia egy vad lovat. Az emberek így suttogtak róla: "Ez nem csupán egy ember, hanem maga az ördög!"

Elszántsága és bátorsága figyelemre méltó, hiszen állítólag még az erkélyről is leugratott a lovával, és a budai Vár lépcsőin is leereszkedett a négyesfogatos kocsijával.

A második világháború után a kastély sanyarú sorsra jutott: először tábori kórház lett, majd használták szükséglakásként, gépállomásként - a belső díszeket rongálták, stukkók tűntek el, a kert elvadult.

A kastély története az 1980-as évek közepén vette kezdetét, amikor is műemléki védelmet kapott, és megkezdődtek a feltáró és állapotfelmérő munkálatok. Az első jelentősebb beavatkozásokra azonban csak az 1990-es években került sor, amikor a tető- és födémszerkezetet kicserélték, valamint statikai megerősítéseket hajtottak végre, hogy megakadályozzák az épület összeomlását. 2016-ra a hajdani bajnai ékesség már súlyosan romos, életveszélyes állapotba jutott, mind külső, mind belső szempontból. Ebben az évben indultak el azok a részletes kutatások és tervezési folyamatok, amelyek megalapozták a kastély 2018-tól 2021-ig tartó átfogó felújítását. Ennek eredményeként ez a figyelemre méltó klasszicista épület újra életre kelt, méltán vívva ki helyét a hazai kulturális örökség között.

A kastély napjainkban múzeumként funkcionál, ahol a földszinti kiállítás lenyűgöző módon idézi fel az épület gazdag és mozgalmas történelmét. Itt nem csupán a fénykorát ismerhetjük meg, hanem a hanyatlásának időszakát is, amely szintén fontos része a múltjának. A látogatók szemtanúi lehetnek a felfedezett barokk falfestmények csodájának, valamint a kastélykápolna iparművészeti értékű miseruháinak, melyeket Mária Terézia leánya és a kastély egykori úrnői ajándékoztak. Az archív dokumentumok, fényképek és interjúk révén részletesen feltárul a kastély építésének története, valamint az azt formáló művészek munkássága. Az utóbbi évtizedek során végzett kutatások és feltárások, valamint a II. világháborút követő időszak kihívásai szintén reflektorfénybe kerülnek, animációs filmekkel gazdagítva a látványos élményt.

Az emeleten található állandó kiállítás a kastély két legkiemelkedőbb személyiségét, Sándor Móricot és lányát, Metternich-Sándor Paulinát idézi meg. A gróf merész lovas teljesítményei és művészi érzékenysége egyaránt megelevenedik a látogatók előtt, míg a kor egyik legismertebb arisztokrata hölgyének, Paulinának a szalonélete, divatirányai és párizsi, bécsi kalandjai eredeti ruhamásolatok, enteriőrök és vetítések segítségével válik átélhetővé. A tárlat különlegessége a bajnai birtokon felfedezett római kori kocsidíszegyüttes virtuális rekonstrukciója, amely új dimenziót ad a történelmi időutazás élményéhez.

Az egykori vadászpark helyén ma már egy varázslatos angolpark terül el, amelyben egy kazánfűtéses, egzotikus növényekkel teli pálmaház is található. A gróf híres lovai egy fűthető uradalmi istállóban élvezik a pihenést. Manapság a parkban egy tematikus játszótér is fellelhető, ahol a családok kellemes időtöltésre találhatnak.

Korábbi cikkeinkben bemutattuk már többek között a nádasladányi Nádasdy-kastélyt, Ausztria legnagyobb vidéki kastélyát, a Schloss Hofot és a felújított Ugron-kastélyt is.