Sokan nem tudják, de a vashiány nem csupán egyetlen típust ölel fel, hanem két különböző formája létezik.

A vashiány rendkívül sok embert érint a világon, komoly veszélyei is lehetnek, mégis viszonylag keveset tudunk róla. Az emberi szervezet nem képes vasat előállítani, márpedig annak jelenléte rendkívül fontos. A vas a vörösvértestben található hemoglobin fontos alkotóeleme, és nélkülözhetetlen szerepe van az energiatermelésben, az enzimrendszerek és az idegrendszer működésében.

Kevéssé ismert, hogy két fajtája van: az egyik az abszolút, a másik a relatív vashiány.

Az abszolút vashiány az, amikor nincs elég vas a szervezetben. Ez nemcsak a nem kiegyensúlyozottan étkezőkre jelent veszélyt, de például a vegetáriánusokra, vegánokra is. Az előbbiek nem visznek be elég táplálékvasat, az utóbbiak pedig a növényi élelmiszerekkel kevésbé jól hasznosuló formában jutnak hozzá a vashoz. Ugyanígy a veszélyeztetettek között vannak az élsportolók, a várandósok, a szoptató nők és a gyerekek, a vérzéssel járó betegségekben szenvedők, illetve a menstruáló nők, mivel az ő szervezetüknek több vasra van szüksége.

Az abszolút vashiány ellen leginkább a húsokban, halakban, tenger gyümölcseiben megtalálható, úgynevezett hemvastartalmú ételeket érdemes fogyasztani, a vasnak ez a formája könnyebben hasznosul a szervezetünkben. Sok vas van az olyan élelmiszerekben is, mint a bab, borsó, kelkáposzta, spenót, tofu, lencse, de ezek ún. nemhemvasat tartalmaznak, amelynek a hasznosítása az emberi szervezet számára nehézkesebb. Az ökölszabály szerint minél véresebb egy húsfajta, annál több vasat tartalmaz, ezért a marha- vagy a sertéshús előnyösebb, mint a baromfihús.

Fontos figyelmet fordítani a C-vitamin és folsav bevitelére, mivel ezek a tápanyagok hozzájárulnak a vas hatékonyabb felszívódásához.

Ha már kialakult a vashiány, nem is elég vasban bővelkedő élelmiszereket fogyasztani, mivel a hiányállapot nem szüntethető meg pusztán a táplálkozás megváltoztatásával. Ilyen esetekben több hónapon keresztül folytatott vaspótlásra is szükség van.

Abszolút vashiány esetén a szervezet elméletileg képes lenne a rendelkezésre álló vas hatékony felhasználására, csakhogy a mennyiség nem elegendő. Ezzel szemben a relatív vashiányban szenvedők esetében a szervezet nem tudja optimálisan hasznosítani a rendelkezésre álló vasat, hiába van belőle elegendő. Ez különösen jellemző a cöliákiás betegekre, vagyis a gluténérzékenyekre, akiknél a vékonybél bolyhai károsodnak, ami drasztikusan csökkenti a vas felszívódására alkalmas felületet. Továbbá, különféle okokból – például gyulladásos vagy fertőzéses állapotok, onkológiai megbetegedések, valamint egyes élelmiszer- és italösszetevők, illetve gyógyszerek hatására – szintén kialakulhat relatív vashiány.

A kétféle vashiány tünetei hasonlóak, és nem könnyű azokat észlelni. Olyanok tartoznak ide, mint a kimerültség, a fáradtság, a hajhullás, a fejfájás, a sápadt bőr, a szédülés, a koncentrálóképesség csökkenése, a légszomj, a szédülés, a szívdobogásérzés.

A relatív vashiány jelei általában hosszabb időn keresztül jelentkeznek, és összetettebbek, mint a klasszikus vashiány esetében. A kezelésük is bonyolultabb, hiszen nem csupán a vas szintjének növelése a cél, hanem az alapjául szolgáló betegség kezelésére is nagy figyelmet kell fordítani.