Képesek-e a vállalatok kezelni a bérek emelkedését? A munkáltatók véleményei érkeztek.

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Portfolio kérdésére kifejtette, hogy rendkívül kihívásokkal teli tárgyalásokon vettek részt az utóbbi időszakban.

Tudom, hogy minden évben azt mondjuk, hogy nem volt könnyű, de ez hangsúlyosan nehéz volt, mert bizonytalan a nemzetközi környezet. Emiatt óvatosan léptünk

Perlusz László kifejtette gondolatait: a bérfelzárkóztatás érdekében egy hároméves ütemtervet dolgoztunk ki, amelyben meghatároztuk, hogy milyen lépések révén képzeljük el a legkisebb bérek 2027-ig történő emelését.

A Portfolio elsőként számolt be arról, hogy a következő évben 9%-os emelkedés várható a minimálbér terén, míg a garantált bérminimum 7%-kal nő. 2025. január 1-jétől a minimálbér bruttó 290 800 forintra emelkedik, míg a szakmunkás minimálbér – amelyet gyakran a bérminimumként emlegetnek – bruttó 348 800 forintra nő.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a béremelési megállapodás ambiciózus, főleg akkor, ha az elmúlt 2 év gazdasági fejleményeit nézzük.

2023-ban a gazdaság 0,8%-os visszaesést mutatott, miközben az infláció szintje 17,6%-ra emelkedett. Az idei évre pedig csupán 0,5%-os GDP-növekedést prognosztizálnak, a várható infláció pedig körülbelül 4%-ra csökkenhet.

A tavalyi gazdasági válság és az emelkedő infláció komoly felfordulást okozott a piacon. Perlusz László szerint ez a helyzet lényegében egyfajta kompenzációt jelent a munkavállalók számára.

Úgy véljük, hogy a legtöbb vállalat számára ez a költség még kezelhető. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ne terheljük tovább a cégek pénzügyi helyzetét.

- emelte ki Perlusz László.

Az utóbbi két év során havonta körülbelül 1000 társas vállalkozás zárta be kapuit. Jelenleg 23-24 ezerrel kevesebb cég működik, mint két évvel ezelőtt.

Ha a helyzet felgyorsul, az rendkívüli módon fenyegetheti a munkaerőpiac stabilitását. Ezt a szakszervezeteknek is tudomásul kellett venniük a tárgyalások során – fejtette ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára.

Megjegyezte, hogy a hároméves bérmegállapodás nem csupán az elmúlt két év magyar gazdasági teljesítményének tükrében értékelhető optimistán. A jövőbeli kilátások is azt sugallják, hogy a nemzetközi környezetnek jelentős mértékben kell javulnia ahhoz, hogy a gazdasági növekedésre és az inflációra vonatkozó várakozások valóra váljanak.

"A háború eszkalálódása miatt az országkockázat most rendkívül magas, mint ahogy a kamatok is, a működőtőke beáramlás pedig megcsappant. Nagyon fontos lenne, hogy megnyugodjanak a piacok" - vázolta a gazdasági várakozásokkal kapcsolatos aggodalmait Perlusz László.

Egy régebbi kutatás alapján megállapítást nyert, hogy minden egyes 1 százalékpontos minimálbéremelés 0,3 százalékpontos emelkedést eredményez az átlagbérek terén is.

- mondta Perlusz. Ez természetesen iparáganként változhat, az viszont biztos, hogy a legalacsonyabb bérek emelése feljebb tornázza az átlagfizetéseket, már csak amiatt is, mert a cégeken belül a vezetők szeretnék elkerülni a bértorlódást, vagyis azt az állapotot, hogy a kevésbé képzett és tapasztalt munkatársak fizetései túl közel legyenek a képzettebb munkavállalókéhoz képest.

A régiós bérversennyel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem a minimálbéremelés vagy a garantált bérminimumnövelés mértékén múlik, hogy mennyire lehet megtartani a hazai munkaerőt.

Perlusz László véleménye szerint nem csupán a kevésbé képzett munkavállalók elvándorlása a fő probléma. Szerinte a hazai gazdaság szempontjából sokkal lényegesebb a termelékenység fokozása, mivel ez lehetőséget teremtene jelentősebb béremelésekkel járó intézkedések bevezetésére.

Örülünk annak, hogy a kormány tőkejuttatási programokkal és egyéb intézkedésekkel igyekszik a kisvállalatokat talpon tartani. Fontos lenne azonban az is, hogy minél többet költsenek a cégek modernizációra, digitalizációra, a mesterséges intelligencia használatára, mert csak így tudnak hosszabb távon életben maradni - részletezte.

A hároméves bérmegállapodás keretein belül a legkorábbi időpont, amikor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma újra nekiláthat a bérek átbeszélésének, őszre tehető.

Ekkor már a harmadik negyedév gazdasági mutatói alapján folytathatják a beszélgetéseket arról, hogy a kitűzött célokból mi valósult meg, legyen szó a gazdasági növekedésről vagy az infláció alakulásáról. Perlusz László véleménye szerint azonban, ha már az első negyedév végén jelentős eltéréseket észlelnek a tervek és a tényleges eredmények között, akkor nincs akadálya annak, hogy újra leüljön a szakértői csapat, és átbeszéljék a helyzetet.