Kiskereskedelmi különadó a benzinkutakon: egy váratlan fordulat a számításokban A benzinkutak üzemeltetői számára a kiskereskedelmi különadó bevezetése nem csupán egy újabb költségtételt jelent, hanem egy bonyolultabb számítási folyamatot is magával hoz.

Az idei adótörvény szerint a benzinkutak levonhatják az üzemanyag-értékesítésre jutó kiskereskedelmi különadót a számított adóból. Ez úgy hangzik, mintha ezzel jelentősen csökkenne a kutak adófizetési kötelezettsége, ám ez nem feltétlenül van így. Két jogszabályt kell ugyanis egyszerre figyelembe venni: a kiskereskedelmi adóról szóló törvényt és az extraprofitadókról szóló kormányrendeletet, ám a szakma számára sem egyértelmű, hogyan is kell számolni. Segítséget kértünk a NAV-tól.

A 2025-ös adótörvény-módosítás értelmében a benzinkutak számára lehetőség nyílik arra, hogy az üzemanyag-értékesítés adóját levonják a kiskereskedelmi különadóból. Ezt a fejleményt úgy lehet értelmezni, hogy mivel az üzemanyag-értékesítés a kutak forgalmának jelentős részét képezi, a kiskereskedelmi különadó terhei drasztikusan csökkenhetnek. Korábban már jeleztük, hogy a benzinkutak számára kedvező hír, hogy a 2024-ben drámaian, akár húszszorosára emelt kiskereskedelmi adó 2025-re gyakorlatilag eltűnik. Ezt a kedvező változást a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) karöltve lobbizta ki a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy megakadályozzák a kisebb, nem nagy láncokhoz tartozó üzemanyagtöltő-állomások bezárását a magas adóterhek következtében.

Úgy tűnik azonban, hogy nem ennyire egyszerű a képlet. Erre már utaltunk abban a cikkünkben, amelyben arról írtunk: ha csökkentené a kormány az adókat, akár 70-80 forinttal is olcsóbb lehetne az üzemanyag. Akkor Holoda Attila energetikai szakértő lapunknak azt mondta, az idén elvileg le lehet vonni az adóból az üzemanyag-értékesítésre vonatkozó részt. Ám, hogy pontosan miként, az nem egyértelmű a benzinkutak számára.

Szakmán belül is eltérően látják a szereplők, hogyan is kell számolni az idén a kiskereskedelmi különadót a benzinkutaknál. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az üzemanyag-értékesítés után is meg kell-e fizetni az adót, vagy sem, és ha igen, hogyan - mondta a 24.hu megkeresésére a Holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója Bujdos Eszter.

Csakhogy a levonás folyamata nem egészen úgy zajlik, ahogyan az első pillantásra tűnhet, vagyis...

Nincs arra vonatkozó információ, hogy az adófizetési kötelezettség teljesen megszűnne.

Bár a kiskereskedelmi különadóról szóló törvényben szerepel a levonhatóság - az általános kulcsok szerint -, csakhogy az extraprofitadóról szóló kormányrendeletben benne maradt, hogy az üzemanyag-értékesítés után 500 millió forintos nettó árbevétel felett 3 százalék az adókulcs. Ezt a két szabályt pedig - mint kiderült - együtt kell alkalmazni az adó kiszámításánál.

Iparági forrásból kaptunk egy tippet arra, hogyan kell számolni a benzinkutaknak. Forrásunk szerint 2025-ben a benzinkutaknál három lépésben kell meghatározni az adót:

A NAV lapunknak azt írta: az üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenység mellett más kiskereskedelmi tevékenységet is folytató adóalanyok kiskereskedelmi adókötelezettsége 2025-ben is kételemű. A 2025-ben életbe lépett speciális rendelkezés bizonyos tételek levonását teszi lehetővé az adóból. Végül

A hatóság megerősítette, hogy a fent említett számítási módszer pontosan tükrözi az adófizetési kötelezettségek megállapítását.

Ezt követően alaposan megvizsgáltuk, hogy a különböző forgalmú benzinkutak esetében milyen mértékű adóval kell számolnunk, és hogyan alakul ez 2023-hoz, valamint 2024-hez képest 2025-re. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy megértsük, átlagosan hogyan oszlik meg a kutak árbevételén belül az üzemanyag-értékesítés és az egyéb bevételek, például a shopokból származó bevétel. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy rendkívül nehéz pontos adatokat nyújtani a boltforgalomról, mivel a különböző vállalatok esetében jelentős eltérések figyelhetők meg attól függően, hogy rendelkeznek-e shoppal, és ha igen, annak mekkora a forgalma. Ráadásul a cégek ezt az információt üzleti titokként kezelik, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Bujdos Eszter azt mondta, bár 500 millió forintos árbevétel alatt nincs kiskereskedelmiadó-fizetési kötelezettség, nem is igen van egyéb bevétel (vagy ha van, akkor minimális). E fölött jellemzőbb az egyéb forgalom, ami nem is kevés lehet, főleg, ahol 2-3 ember bérét kell kitermelni. A benzinkutak ugyanis úgy számolnak, hogy a shop forgalmának kell kitermelnie a bérköltséget, különben nincs értelme fenntartani a shopot. Számításba véve az 500 millió forint feletti éves bevétellel rendelkező benzinkutakat, a nagy láncok úgynevezett színes kútjait, az olyanokat is, ahol multiláncok boltjai vannak, valamint a kisebb szereplőket (fehér kutak), az autópályák mentén levő nagy forgalmú kutakat, meg a kisebb vidékieket is, ahol a shopban van mondjuk lottózó, az egyéb forgalmat átlagban szerinte 10 százalékra lehet becsülni. Ezzel számoltunk.

A legfrissebb adózási szabályok szerint kizárólag a 4,5%-os adókulccsal sújtott árbevételi sávban emelkedik az adókötelezettség, amely a nagyobb kútláncokat érinti, különösen azokat, akiknek forgalma meghaladja a 100 milliárd forintot. Az új előírás értelmében a shoptevékenységekre 4,5%-os adót kell fizetni, míg tavaly még csak 3%-os adó terhelte az 500 millió forint feletti teljes értékesítést. A 100 milliárd forint alatti árbevételt elérő vállalkozások esetében viszont az adófizetési kötelezettség csökken, mivel ezekben a sávokban a shopbevételre idén már csak 1%, illetve 0,15% adót kell figyelembe venni. Azonban fontos megjegyezni, hogy ez a köztehercsökkenés nem számottevő mértékű.

Információink szerint az is kérdés volt szakmán belül, hogy vajon a kis pisztolyos, illetve a nagy pisztolyos forgalommal is kell-e számolni az adónál, illetve a levonásnál. A NAV azt válaszolta lapunknak, hogy a rendelkezés kizárólag az üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevételt érinti, az arra jutó adót teszi levonhatóvá.

A kiskereskedelmi adóról szóló jogszabály értelmében az üzemanyag-kereskedelem során megkülönböztethető egy speciális kategória, amely a közforgalom számára elérhetetlen, ám a vállalkozások által üzemeltetett benzinkutakra vonatkozik. Ezek a kutak, amelyeket gyakran „nagy pisztolyos” kútként emlegetnek, kifejezetten tehergépkocsik, nyergesvontatók és buszok tankolására szolgálnak, és technikai szempontból elkülönülnek a hagyományos, nyilvános kútfejektől. Amennyiben ezek a kutak a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelnek, az ilyen módon történő üzemanyag-értékesítés nem minősül közforgalmú értékesítési csatornának, tehát nem klasszikus kiskereskedelmi tevékenységnek számít. Ennek következtében az itt keletkező bevétel nem alapja a kiskereskedelmi adónak, így az adóból levonható összeg meghatározásakor csak a „kis pisztolyos” értékesítést lehet figyelembe venni.