Elbűvölő vízi élőlények áradata lepte el a Kis-Balatont | Sokszínű táj

A horgászok bánata, de a természetvédők öröme is egyben.
A Kis-Balaton vízfelületét egyre nagyobb területen hódítja meg a sulyom, ez a különleges őshonos vízinövény. E terjedésének következményei vegyes érzelmeket váltanak ki: míg a horgászok számára bosszúságot jelenthet, addig az ökológusok számára örömteli fejleményt hoz. A sulyom jelenléte ugyanis számos előnnyel bír a természetes vízi élővilág szempontjából, ám ha túlságosan elszaporodik, az komoly problémákat is okozhat – számolt be erről a Zaol.
Az utóbbi időszakban a zalavári töltés környékén és más partszakaszokon egyre több horgász fejezi ki elégedetlenségét: a sulyom annyira elburjánzott a Kis-Balaton vizén, hogy sok helyen szinte lehetetlenné vált a horgászat. A vízfelszínen úszó levelek sűrű réteget képeznek, ami alatt sem csalit, sem úszót nem lehet hatékonyan alkalmazni.
Ezzel szemben a természetvédelmi szakemberek pozitív fejleményként értékelik a növény térhódítását. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa, Látrányi-Lovász Zsófia kiemelte: a sulyom hazánkban őshonos és védett faj, amely fontos szerepet játszik a vízi ökoszisztémában - különösen egy olyan komplex vízvédelmi rendszerben, mint amilyen a Kis-Balaton.
A sulyom levelei jellegzetes rombusz formával rendelkeznek, és éles, fogazott széleik nemcsak szemet gyönyörködtetnek, hanem funkcionális szerepet is betöltenek. Ezek a levelek sűrű levélrózsákat alkotnak, amelyek szorosan egymás mellett helyezkednek el, így a víz felszínén lebegve különleges élőhelyet nyújtanak apró vízi élőlényeknek. Ezen kívül a sulyom árnyékot biztosít, miközben hozzájárul a víz oxigénszintjének növeléséhez. Gyökerei rejtekhelyként szolgálnak vízi gerinctelenek számára, míg termését számos állatfaj ínycsiklandó csemegének tekinti.
Ezek a jellemzők nem csupán az élőlények világának megőrzésében játszanak kulcsszerepet, hanem a vízminőség javítására is hatással vannak. A nyári hónapokban a sulyom olyan, mint egy természetes napernyő, amely megóvja a víztestet a túlzott felmelegedéstől; ez pedig különösen fontos szolgáltatás a klímaváltozás által megterhelt évek során.
A sulyom, habár sok előnnyel bír, nem mentes a problémáktól. Fokozott elterjedése árnyékot vethet a vízfelszínre, ami csökkenti a víz oxigénszintjét – különösen akkor, ha a sűrű növényzet megakadályozza a levegő és a víz közötti gázcserét. Továbbá, a sulyom dominanciája elnyomhat más vízi növényfajokat, így a biológiai sokféleség is veszélybe kerülhet a térnyerése következtében.
A szakértők rendszeresen beavatkoznak a sulyom elterjedésének szabályozása érdekében, például kaszálással. Ki kell emelnünk, hogy ez a növény védett státusszal bír, így az irtásához és gyűjtéséhez kizárólag megfelelő engedéllyel rendelkező szakemberek nyújthatnak segítséget. A laikus beavatkozás nemcsak jogsértő, hanem súlyos természetvédelmi bírságot is eredményezhet: a sulyom eszmei értéke egyedenként 5000 forint.
Bár ma már védett növényként tartják számon, a sulyom egykoron népszerű élelmiszer volt. E tüskés termés nem csupán ehető, de ízletes falat is, melyet őseink sütve vagy főzve készítettek el. Innen származnak a népi elnevezések is, mint például vízigesztenye, vízimogyoró vagy csemegesulyom. A sulyom magjából készült lisztet kenyér készítésére is felhasználták, sőt, a Tisza menti éttermek egyedi étlapján különleges szószokkal tálalva kínálták a vendégeknek, így varázsolva emlékezetessé az étkezéseket.
Napjainkban élelmiszerként csupán engedéllyel alkalmazható, ám kreatív kézműves termékekben – mint például sulyomból készült sör, csokoládé, tészta vagy kompót – még mindig felfedezhetjük.
A termés begyűjtése korántsem könnyű feladat: a növény éles tüskéi miatt régebben különleges módszereket kellett bevetni. Hosszú bot végére erősített anyagdarabbal óvatosan keltették fel a vizet, hogy a termések, amelyek beleragadtak, könnyebben felszínre kerüljenek. Ezután fakéssel ügyesen leválasztották őket, biztosítva, hogy a gyümölcsök épségben kerüljenek a gyűjtőedénybe.