A német hatóságok döntése következtében 568 magyar állampolgár elveszíti menekültstátuszát.
2023 májusa és 2025 októbere között a német tartományok 9640 gyanús esetet jelentettek a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnak (BAMF), ebből 1136 eset az idei évből származik. Bár sok gyanú alaptalannak bizonyult, a hatóságok 568 személynél igazolták, hogy magyar állampolgársággal rendelkeznek, akár kizárólag, akár az ukrán mellett - írja a Die Welt.
A jelenség először a 2022-2023-as tél során került a figyelem középpontjába, amikor a Baden-Württemberg tartomány bevándorlási hatósága felfedezett egy meglepő anomáliát: a számos ukrán háborús menekült között akadtak olyan egyének is, akik nem tudtak ukránul.
Ezek az egyének a kommunikáció során jellemzően szinte kizárólag a magyar nyelvet preferálják, vagy pedig magyar tolmácsra van szükségük.
- hívta fel a figyelmet a tartomány belügyminisztériuma egy hivatalos körlevél keretein belül.
A meghallgatások során több menedékkérő kifejezte, hogy Magyarországon a pénzügyi körülményeik kedvezőtlenek voltak. Ez a helyzet arra ösztönözte a hatóságokat, hogy felmerüljön a gyanú: esetleg kettős állampolgárokkal van dolguk, akik német szociális támogatásokra kívánnak pályázni.
EU-polgárként a magyarok nem jogosultak ideiglenes védelemre. Az ukrán háborús menekülteknek járó támogatás így nem jár nekik automatikusan. "Az EU-polgároknak, akik hosszabb ideig akarnak itt maradni, dolgozniuk kell - vagy saját pénzükből kell élniük" - magyarázta egy minisztériumi tisztviselő, utalva arra, hogy ez részben szociális ellátással való visszaélésről szól.
A Die Welt cikkében Balogh Pétert, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóját idézik, aki rámutat arra, hogy az érintettek közül sokan a kárpátaljai ukrán-magyar határvidékről érkeztek, ahol jelentős magyar ajkú kisebbség él. Az Orbán-kormány 2010 óta megvalósított politikája lehetővé tette számukra, hogy viszonylag egyszerűen megszerezzék a magyar állampolgárságot – mindez pedig nem csupán jogi lépés, hanem egy olyan projekt része is, amely politikai célokat is szolgál.
Sokan közülük roma származásúak, akik a háború előtt Ukrajnában éltek, kettős állampolgársággal. Az orosz-ukrán konfliktus kitörése után azonban nem Magyarország felé vették az irányt, hanem nyugat felé indultak el.
Az etnikai magyarok esetében a magyarországi integráció általában zökkenőmentesen zajlott, hiszen sokan már korábban is az országban dolgoztak. Ezzel szemben a romák helyzete sokkal bonyolultabb volt: egyesek Magyarországra költöztek, ahol sajnos diszkriminációval kellett szembenézniük, míg mások Nyugat-Európába indultak, abban bízva, hogy ott barátságosabb fogadtatásra találnak.
- Fejtse ki Balogh.
A magyar civil szervezetek jelentős diszkriminációról számolnak be a roma menekültekkel szemben a lakhatás, a munkavállalás, az oktatás és az egészségügyi ellátás terén. A budapesti Romaversitas Alapítvány megjegyezte, hogy előítéletek olykor akadályozzák a roma gyermekek iskolai beiratkozását.
2023 ősze óta a német belügyminisztérium felkérte a tartományokat, hogy jelentsenek minden olyan esetet a BAMF-nak, ahol ukránoknak esetleg magyar állampolgárságuk is van.
A távozás kikényszerítése azonban a gyakorlatban nehezen ellenőrizhető. Egyesek önkéntesen visszatérhetnek, mások továbbvándorolnak vagy eltűnnek. "Végül is ez egy szomorú történet - a romákat mindenütt ide-oda toloncolják" - mondja Balogh Péter.
Az ukrán útlevéllel rendelkező romák számára nem jelent kihívást a befogadás, mivel háborús menekültként az Európai Unió területén teljes szociális ellátásra jogosultak, amely ideiglenes védelem keretében biztosít számukra támogatást.
