Ma egy újabb mérföldkőhöz érkezett a német kormány sorsa, amely tovább közelíti őt a hivatalos bukás felé.

Olaf Scholz német kancellár szerdán előterjeszti a bizalmi szavazás megtartására vonatkozó javaslatát a Bundestagban, amely lehetőséget biztosít arra, hogy jövő év elején új szövetségi választásokat tartsanak az országban – számol be róla a Reuters. A kancellár arra kényszerült, hogy saját maga és kormánya ellen bizalmatlansági indítványt nyújtson be, miután koalíciója novemberben felbomlott.

A politikai döntéshozatal Németországban jelentősen megrekedt, mióta Scholz kisebbségi kormányra kényszerült, miután a szociáldemokraták (SPD) és a zöldek koalíciójából kiváltak a neoliberális szabad demokraták (FDP). A német politikai rendszer sajátos sajátossága, hogy a kormányfő nem rendelkezik azzal a hatalommal, hogy pusztán új választások kiírásával oldja meg a helyzetet; először a parlamentnek kell bizalmi szavazást tartania, amely során döntenek a kormány jövőjéről.

A kormányszóvivő a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Scholz szerdán írásban terjeszti elő indítványát, amelyről várhatóan december 16-án, hétfőn szavaznak. Amennyiben a szavazás nem a várt eredménnyel zárul, Scholznak joga van az elnökhöz fordulni a parlament feloszlatása érdekében, ami új választások kiírásához vezet. Az erre vonatkozó megállapodás szerint ezek az új választások február 23-án zajlanak majd.

A Reuters szerint a berlini szavazásra mindössze tíz nappal azután kerül sor, hogy Michel Barnier, a korábbi francia miniszterelnök bizalmi szavazást veszített, ami rávilágít a politikai instabilitás különösen magas szintjére, amely mindkét legnagyobb európai hatalmat érinti.

Jelenlegi felmérések alapján az ellenzéki konzervatívok tűnnek a legnagyobb esélyesnek a győzelemre, hiszen egy friss, hétfőn publikált közvélemény-kutatás szerint a szavazók 31%-a őket támogatja. A második helyen a szélsőjobboldali AfD áll, 18%-kal, míg Scholz SPD-je és a Zöldek a következő helyeken helyezkednek el 17, illetve 13%-kal. Az FDP és az újonnan alakult SWB (Sahra Wagenknecht Szövetség) éppen az 5%-os bejutási küszöb alatt szerepelnek.

Elemzők véleménye szerint a közvélemény-kutatások dinamikusan alakulhatnak, mivel a szavazók már nem olyan hűségesek a pártokhoz, mint régebben. Ez a jelenség párhuzamba állítható a 2021-es választási kampány eseményeivel, amikor a konzervatívok a várt győzelemnek tűnő előnyüket néhány hónapon belül elveszítették.