Macron és Scholz közösen léphetnek fel von der Leyen ambiciózus szuperpaktuma ellen.

Bár a francia-német kapcsolatok soha nem voltak még ennyire fagyosak, szerdán Emmanuel Macron elnök és Olaf Scholz kancellár az Elysée-szerződés évfordulója alkalmából találkoznak, hogy átbeszéljék az EU számára kiemelkedő jelentőségű témákat. A megbeszélések középpontjában a védelmi politika és a versenyképesség áll, de az igazán lényeges kérdés Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének Mercosur-országokkal kötött megállapodásának körüli vitája lesz. Bár eltérő álláspontjaik vannak, a két vezetőnek lehetősége nyílik arra, hogy közös nevezőre jussanak.

A francia-német kapcsolatok már régóta nem voltak ennyire feszültek: Scholz és Emmanuel Macron rendszeresen ütköznek a nyilvánosság előtt, és most a Mercosur-megállapodás ügyében is eltérő nézeteket képviselnek – számol be róla a Politico.

Szerdán a német és francia államfő Párizsban találkozik, hivatalosan az Elysée-szerződés 62. évfordulójának ünneplése alkalmából, amely a háború utáni megbékélésről és együttműködésről szóló megállapodást hivatalosította. A találkozó nem hivatalos oka az, hogy

Az Európai Uniónak sürgető szükséglete van arra, hogy hatékony válaszokat dolgozzon ki a védelmi politika és a versenyképesség terén megjelenő kihívásokra, emellett figyelembe kell vennie Donald Trump lehetséges visszatérésének kockázatait is.

Bár pozitív fejlemények tapasztalhatók, a két fél közötti együttműködés a versenyképesség növelése és a bürokrácia csökkentése érdekében egyre inkább megvalósul. Brüsszelben már elindultak a francia-német javaslatok megvalósításának folyamatai, és február elején egy EU-s bürokráciacsökkentési programot is terveznek elindítani. A Tiszta Ipari Megállapodás, amelyet Brüsszel február 26-án kíván bemutatni, csupán három nappal a német szövetségi választások után kerül a nyilvánosság elé, és olyan javaslatokat tartalmaz, amelyeket mind Párizs, mind Berlin támogat.

Európa két legnagyobb gazdasága között továbbra is jelentős nézeteltérések feszülnek bizonyos, az EU szempontjából kulcsfontosságú kérdésekben. Kiemelkedő téma például a Mercosur-paktum, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly kötött:

Az Európai Unió nemrégiben aláírta egy innovatív szabadkereskedelmi megállapodást a latin-amerikai országokkal, amely lehetőséget teremt a 400 milliós fogyasztói bázis kihasználására. Ez a lépés jelentős előnyöket kínál az unió számára, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez és a kereskedelmi kapcsolatok erősítéséhez.

Párizs azonban ellenáll a javaslatnak, mert úgy véli, hogy a mezőgazdasági termékek alacsonyabb vámokkal érkezhetnének az Európai Unió területére, ami elfogadhatatlan lenne a francia gazdák számára. Ezzel szemben Scholz és Németország a megállapodás mellett állnak.

A felek között mégis lehetőség nyílik az egyezség elérésére, mivel Berlin számára elsősorban az ipari termékek exportja kulcsfontosságú, így bizonyos mértékig nyitott lehet az agrárkereskedelem szigorítása irányába. Franciaország mögött több támogató is áll a vitás kérdésekben: Olaszország nem áll a megállapodás mögött, míg Lengyelország bizonytalankodik az elfogadással kapcsolatban, de nem zárkózik el a Mercosur-megállapodástól, ha a mezőgazdasági vonatkozású korlátozások belekerülnek a végleges, az Európai Tanács által ratifikált egyezménybe.

Az utóbbi időszakban a francia-német tengely nehézségei és a belpolitikai válságok következtében az uniós döntéshozatal jelentősen lelassult. Ez a helyzet kedvező alkalmat teremtett Lengyelország számára, amely januártól tölti be az EU soros elnökségét. A balti és skandináv országok támogatásával Lengyelország képes lehet átvenni a kezdeményezést, és ezzel ellensúlyt képezni az unió irányításában.

A Macron és Scholz közötti találkozó lényege, hogy Berlin és Párizs igyekszik újra megerősíteni az EU politikai irányításában betöltött szerepét.