Már a pápaválasztás előestéjén feszültség tapintható, hiszen a francia elnököt beavatkozással vádolják, ami fokozza a feszültséget a színfalak mögött.

Több nyugati hírforrás beszámolt arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök esetlegesen befolyásolni próbálta a következő egyházfő megválasztási folyamatát. Az információk szerint, amikor Macron a Ferenc pápa temetése miatt Rómába látogatott, összehívta a francia anyanyelvű pápaválasztásra jogosult bíborosokat. Az egyik értesülés azt sugallta, hogy Erdő Péter értesítette a Vatikánban tartózkodó kollégáit erről a találkozóról, azonban ez a hír hamisnak bizonyult, és többek között a vatikáni magyar nagykövet is nyilvánosan cáfolta.

Számos olasz és francia hírforrás értesült arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök kapcsolatba lépett a francia pápaválasztó bíborosokkal, hogy megpróbálja befolyásolni a következő pápaválasztás kimenetelét – számol be róla a Le Monde.

A Tribune Chretienne, a francia katolikus sajtóorgánum, beszámolt arról, hogy Erdő Péter tájékoztatta a Vatikánban ülő kollégáit arról, hogy Emmanuel Macron igyekszik befolyásolni az öt francia bíborost, akik részt vesznek a közelgő konklávén, hogy gátolják meg Robert Sarah guineai bíboros megválasztását.

Az öt pápaválasztó francia bíboros Jean-Marc Aveline, Francois-Xavier Bustillo, Dominique Mamberti, Christophe Pierre és Philippe Barbarin, akik mindegyike egy Ferenc pápához közel álló progresszív irányvonal képviselőjének számít, szemben az afrikai bíboros konzervatív nézeteivel.

"Macron a pápát is megpróbálja befolyásolni" - ezzel a figyelemfelkeltő címmel jelent meg a La Verità április 29-én, kedden. Ugyanakkor a Libero című, hasonló politikai irányultságú lap "Macron meghiúsítja a konklávét" felirattal szólította meg a közönséget. A Le Monde elemzése szerint ezek a szalagcímek mögött az olasz jobboldal mély bizalmatlansága rejlik Franciaország szándékaival szemben. Külön figyelmet érdemel Macron szoros kapcsolata a Ferenc pápához közeli Sant'Egidio katolikus mozgalommal, amely az olasz egyházon belüli hatalmi játszmákban is aktívan részt vesz, különösen a Vatikánban jelenleg zajló átmeneti időszak fényében.

A Le Figaro már április 25-én egy írásában foglalkozott a hírrel, amelyben megerősítette, hogy Emmanuel Macron valóban fogadta a bíborosokat, de azt már nem, hogy a konzervatívnak tartott Robert Sarah bíboros ellen fogtak volna össze, ahogy azt is határozottan cáfolták, hogy Erdő Péter neve bármilyen szinten összefüggésben állna az üggyel.

A Le Figaro május másodikán egy újabb írásban, ezúttal már kronológikusan tisztázta a történteket. Eszerint Ferenc pápa halála másnapján, április 22-én megjelent egy üzenet egy bizonyos Stornsen nevű férfi X-fiókjában. "Erdő bíboros Emmanuel Macron és az öt francia bíboros közötti kapcsolatfelvételről számol be, hogy elállják Sarah bíboros útját." A bejegyzés április 22-én, délelőtt 11:41-kor jelent meg, huszonnégy órával Ferenc pápa halálának bejelentése után. A bejegyzést a Le Monde azonnal, ellenőrzés nélkül átvette, és terítette a francia nyelvű sajtóban, ahonnan eljutott több olasz laphoz is.

A Le Figaro cikkéből nyert információk szerint a munkatársuk már április 28-án felvette a kapcsolatot Erdő Péter bíborossal. A magyar vallási vezető határozottan kijelentette a lapnak, hogy "soha nem tett ilyen kijelentéseket Sarah bíborosról és a francia elnökről, ez teljesen hamis".

Az ügy kapcsán felvettük a kapcsolatot a vatikáni magyar nagykövetséggel. Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly válaszában megerősítette, hogy Erdő Péternek semmiféle kapcsolata nem volt az eseményekkel.

Ez az információ teljesen hamis, a Le Monde által átvett álhír

„Kérlek, formáld meg a szöveget egyedivé” – mondta Magyarország nagykövete a Szent Széknél, a Vatikánban az Indexnek.

A nagykövet az Indexnek nyilatkozva kifejtette, hogy a Vatikánban és Rómában ezen a kérdésen senki sem dolgozik, mivel a bíborosok jelenleg a konklávéra való felkészülésre összpontosítanak.

Az új egyházfő megválasztására először május 7-én ül össze a 133 fős konklávé a Sixtus-kápolnában. Az eljárásban két bíborost egészségügyi okból nem fog részt venni, egy pedig azért lépett vissza, mert pénzügyi visszaélések miatt első fokon elítélték.

Ahogyan arról az Indexen is hírt adtunk, Ferenc pápa halála után azonnal megindultak a spekulációk az új pápa kilétéről. Erdő Péter bíboros számos esélylatolgató listán szerepel, hiszen a nemzetközi sajtó szerint ő egy ígéretes kompromisszumos jelölt, aki a bíborosi testület jelentős részének bizalmát élvezi. Nem meglepő, hogy a Le Monde is Erdő Pétert emlegette a pletykák közepette.

Ezt erősítette meg az Index kérdésére Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértői is.

Sokan őt tartják az egyik legígéretesebb jelöltnek, hiszen a bíborosok között kiemelkedő hírnévnek örvend, és hosszú ideje szolgálja az egyházat. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának vezetőjeként nagy hatással volt a katolikus közösségre, emellett a püspöki szinódus főelőadói szerepét is betöltötte. Budapesten ő volt a házigazdája két látványos pápalátogatásnak, valamint elismert egyházjogászként is ismert, aki alaposan ismeri az egyház működését és figyel a szabályok betartására.

Érszegi Márk Aurél élénk szavakkal festette meg a bíboros karakterét, kiemelve annak mély bölcsességét és határozott személyiségét. A bíboros megjelenése nem csupán a rangot tükrözte, hanem a közéleti elkötelezettséget is, amely az emberek iránti alázatban és a közjó szolgálatában nyilvánult meg. Márk Aurél szavaiban érződött a tisztelet és a csodálat, ahogyan a bíboros minden egyes döntése mögött az értékek és az erkölcsök iránti elköteleződés állt. Az ő vezetése alatt a közösség harmóniában élt, és az emberek bízhattak abban, hogy a bíboros mindig a legjobbat keresi számukra.

Vatikáni forrásaink alapján nem meglepő, hogy Erdő Péter körül viharos híresztelések terjednek, hiszen őt komoly esélyesként tartják számon a következő pápai választáson. Érdekes módon a BBC május másodikán, pénteken, így fogalmazott:

Az 51. életévét betöltve bíborosi méltóságra emelkedett Erdő Péter, aki az európai egyházban rendkívüli tiszteletnek örvend. Két cikluson keresztül, 2006 és 2016 között, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát vezette, ezzel is hozzájárulva az egyházi kapcsolatok erősítéséhez. Olyan jól ismert személyiség az afrikai bíborosok körében, hogy nevét sokan tisztelik, emellett aktívan dolgozott a katolikus és ortodox egyház közötti párbeszéd előmozdításán is. Budapesti érsekként és Magyarország prímásaként a kommunizmus árnyékában, katolikus családban nevelkedett, ami meghatározta hitét és elkötelezettségét. Kompromisszumban gondolkodó személyként tekintenek rá, aki a különböző felekezetek közötti hídként is funkcionálhat. Erdő Péter jelentős szerepet játszott Ferenc pápa két magyarországi látogatásán, amelyek 2021-ben és 2023-ban zajlottak, és részt vett azokban a konklávéban is, amelyek során Ferencet, valamint elődjét, XVI. Benedeket választották.

A brit lap megjegyzi:

A BBC emlékeztet arra, hogy a 2015-ös európai migránsválság során a magyar bíboros kijelentette, miszerint az egyház nem fogad be migránsokat, mivel azt az emberkereskedelemmel egyenlőnek tartja.

Korábban kérdeztük olvasóink véleményét arról, hogy kit látnának szívesen Ferenc pápa utódjaként. Az eddigi szavazások alapján Erdő Péter neve emelkedett ki, hiszen ő kapta a legtöbb szavazatot. Jelenlegi cikkünk írásakor már több mint 7000 voks érkezett rá, míg Pietro Parolin a második helyen áll, ő pedig alig 1700 szavazatot gyűjtött össze.

A bíborosi kollégiumban nyolc francia állampolgár is van, öten közülük szavazók a most következő konklávén. Franciaország nyolc bíborosa közül három nem vesz részt a konklávéban, mert túllépték a 80 éves korhatárt. Paul Poupard 94 évesen a legidősebb francia bíboros. A Római Kúria oszloposaként XXIII. János pápa, majd VI. Pál munkatársa volt. II. János Pál alatt bíborossá nevezték ki, a Kultúra Pápai Tanácsának és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke volt.

Két másik francia bíboros sem léphet be a Sixtus-kápolnába: André Vingt-Trois, a 82 éves, Párizs korábbi érseke, valamint a 80 esztendős Jean-Pierre Ricard, Bordeaux nyugalmazott érseke.

Az öt francia választópolgár között van Marseille érseke, a 66 éves Jean-Marc Aveline, aki 2022 augusztusa óta bíboros, és nemrégiben megválasztott a Francia Püspöki Konferencia elnöke, valamint François-Xavier Bustillo, 56 éves francia-spanyol ferences, Ajaccio püspöke és 2023 szeptembere óta bíboros. Mindketten fogadták Ferenc pápát az egyházmegyéjükben.

Ezen a konklávén tér vissza a 74 éves Philippe Barbarin bíboros, 2002 óta Lyon érseke is, aki 2020-ban mondott le, miután felmentették a Preynat-ügyben.

Jean-Paul Vesco, a 63 éves francia-algériai származású dominikánus, aki korábban a francia dominikánusok perjele volt, majd Algír érseki posztját is betöltötte, 2024 decemberében bíborosi kinevezést kapott. Ezzel ő lett az afrikai kontinens 18 választó bíborosa, hozzájárulva ezzel a katolikus egyház vezetésének sokszínűségéhez.

Végül két francia bíboros érkezik a Pápai Egyházi Akadémiáról, amely vatikáni diplomatákat képez. A 79 éves Christophe Pierre-t, az Egyesült Államok apostoli nunciusának kulcsfontosságú posztját betöltő személyt Ferenc pápa 2023-ban bíborossá nevezte ki. A 73 éves Dominique Mamberti hosszú ideig diplomata volt. 2015 óta bíboros, jelenleg a Szentszék Legfelsőbb Bíróságának prefektusa. Az ő feladata lesz, hogy a Szent Péter-bazilika erkélyéről kihirdesse a "Habemus papam" -ot, és hírül adja a nevét a megválasztott pápának.